A biztonsági gyújtófácskák „atyja”

2017. május 17. (szerda) 20:09 - Várkonyi Balázs

A reformkor egyik legtehetségesebb magyar vegyésze volt, az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője, a kémiai szaknyelv kialakításának kulcsfigurája, örök kísérletező és útkereső.


Aki a géppel való szántást-vetést és boronálást meghonosította, elsőként trágyázta a talajt mészsóval és hamuval – de az utókor csak a zajtalan biztonsági gyufa feltalálójaként jegyzi. Hát igen, a sors játéka…

A tudós, Irinyi János kétszáz éve, 1817. május 17-én született ősi református nemesi családban. A Bihar megyei Albis a szülőhelye; az a kis partiumi falu, amelynek területe csupán egyetlen négyzetkilométer volt. A parányi község hírét nemcsak ő öregbítette, hanem testére, a politikus, író és műfordító József is. (Csak érdekességként: születésének helyét több forrás Nagylétára teszi, mi több, van, aki Zsákát jelöli meg – annyi igaz ebből, hogy az édesapa, idős Irinyi János zsákai születésű, s jó ideig nagylétai uradalmi tiszttartó volt.)

Irinyi János Debrecenben tanult, majd a bécsi Politechnikum növendékeként szerzett kémiai ismereteket. Egy professzora sikertelen kísérletét látva dolgozta ki a nem robbanó, zajtalan biztonsági gyújtó elkészítésének módját. Huszonegy évesen könyvet írt a kémia új elméleti kérdéseiről. Berlinben, majd a hoffenheimi akadémián nemzetgazdászi képesítést is szerzett.

Hazatérve megalapította az első magyar gyufagyárat. A fővárosi elöljárósághoz beadott engedélykérelem szerint olyan „gyújtófácskákat” kívánt gyártani, amelyek „nem zajonganak s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak”. A vállalkozás hamar fellendült, naponta félmillió szál kerül ki az üzemből. A konkurencia azonban csatasorba állt – és sikerült Irinyit tönkretenniük.

Az 1848-49-es szabadságharc aktív részvevője volt, őrnagyi rangot viselt. Kossuth reá bízta az ágyúöntés és puskaporgyártás irányítását, az állami gyárak felügyeletét. A hagyomány szerint testvérével együtt a forradalmi 12 pont megalkotásában is szerepet játszott. A szabadságharc bukása megtörte. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől – és a tudományos világtól. Soha többé nem publikált…


A gyufaskatulyák reklámhordozó értékét hamar felismerték, a kis dobozok azóta megszámlálhatatlan dolgot népszerűsítettek. Az Intercisa Múzeum gyűjteményének egy különleges darabja a mohácsi vasművet reklámozó gyufásdoboz – ez nem sokáig volt aztán forgalomban, mert az első tervekkel szemben a gyár Újvárosban épült fel. A Sztálinváros név felvételének ötéves évfordulóját gyufás címkén örökítették meg. A hajdani dohányosok ezzel a gyufával gyújthattak rá a Sztálinváros cigarettára. Egy pakli 3 forintba került…

A rovat további hírei: Napraszóló

Magyar foci, nyerőben

Magyar foci, nyerőben

2018. június 24. (vasárnap)

Na nem, ezt azért mégsem! Mit hülyéskedek én itt, amikor amúgy is van elég bajunk a harminckét fokos gatyarohasztó hőségben, és még az oroszországi vébé meccseinek gyötrelmeit is ki kell állnunk. Mármint a felismerést: hol vagyunk mi ettől! Hol vagyunk – nemcsak a tudástól –, hanem attól a tűztől, az utolsó vérig küzdéstől, amit a kiscsapatok mutatnak, s ami olykor kétségbe ejti a világverő nagyokat.

Egy ember szíve a szelencében

Egy ember szíve a szelencében

2018. június 17. (vasárnap)

1735-ben járunk. Április hó utóján postakocsi igyekszik francia földön a kisváros, Grosbois felé. Megérkezik, a kamalduli szerzetesek kolostoránál megáll. Követek szállnak ki a kocsiból, egyikük kezében faládikó. A házfőnök elébük jön. Beinvitálja őket.

Cinkoffer-klón a misén

Cinkoffer-klón a misén

2018. június 10. (vasárnap)

Állok a templom végiben, ott, ahol mindig is, soha nem ülök le, érdekes, rendre vannak itt, a hátsó traktusban is társaim, akik szintúgy nem leüldögélősek, de most ha akarnának se sikerülne. Szó szerint tömve az istenháza. Ezer gyerek bent, meg a szülők, tanárok. 

Az özörényi ember bánata

Az özörényi ember bánata

2018. június 04. (hétfő)

Alvajárók: így hívták azt a lapályt, amely a hajdani Gömör vármegyében, a Rima-völgy határán terül el. Réges-rég, a XIII. században Tivald gömöri várkatona birtoka volt, s ott templom is állt. Az istenháza aztán földre térdepelt, elpusztult, már az emléke is porladóban.

Csodákról, gyermeknapon

Csodákról, gyermeknapon

2018. május 27. (vasárnap)

Ki nem állhatta a közhelyes idézeteket, kerülte a naiv intelmeket, de mindig belebotlott azokba a neten. Ilyenkor sietve lapozott. Azért volt, hogy megadta magát.

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

2018. május 21. (hétfő)

Na, hogy? Kezdjük a legrosszabbal: sehogy. Ma már, legalábbis. Pedig a daliás időkben mennyire másképp volt! Az ingyen iváshoz csak el kellett nyerni a pünkösdikirály-címet. Ez persze nem volt könnyű.

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

2018. május 21. (hétfő)

1867. március 30-a: az országgyűlés elfogadja a Habsburg-uralkodóházzal kötött úgynevezett kiegyezési törvényt. Ez az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat volt hivatva rendezni. Szentesítéséhez azonban szükség volt I. Ferenc József császár jóváhagyására.