A biztonsági gyújtófácskák „atyja”

2017. május 17. (szerda) 20:09 - Várkonyi Balázs

A reformkor egyik legtehetségesebb magyar vegyésze volt, az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője, a kémiai szaknyelv kialakításának kulcsfigurája, örök kísérletező és útkereső.


Aki a géppel való szántást-vetést és boronálást meghonosította, elsőként trágyázta a talajt mészsóval és hamuval – de az utókor csak a zajtalan biztonsági gyufa feltalálójaként jegyzi. Hát igen, a sors játéka…

A tudós, Irinyi János kétszáz éve, 1817. május 17-én született ősi református nemesi családban. A Bihar megyei Albis a szülőhelye; az a kis partiumi falu, amelynek területe csupán egyetlen négyzetkilométer volt. A parányi község hírét nemcsak ő öregbítette, hanem testére, a politikus, író és műfordító József is. (Csak érdekességként: születésének helyét több forrás Nagylétára teszi, mi több, van, aki Zsákát jelöli meg – annyi igaz ebből, hogy az édesapa, idős Irinyi János zsákai születésű, s jó ideig nagylétai uradalmi tiszttartó volt.)

Irinyi János Debrecenben tanult, majd a bécsi Politechnikum növendékeként szerzett kémiai ismereteket. Egy professzora sikertelen kísérletét látva dolgozta ki a nem robbanó, zajtalan biztonsági gyújtó elkészítésének módját. Huszonegy évesen könyvet írt a kémia új elméleti kérdéseiről. Berlinben, majd a hoffenheimi akadémián nemzetgazdászi képesítést is szerzett.

Hazatérve megalapította az első magyar gyufagyárat. A fővárosi elöljárósághoz beadott engedélykérelem szerint olyan „gyújtófácskákat” kívánt gyártani, amelyek „nem zajonganak s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak”. A vállalkozás hamar fellendült, naponta félmillió szál kerül ki az üzemből. A konkurencia azonban csatasorba állt – és sikerült Irinyit tönkretenniük.

Az 1848-49-es szabadságharc aktív részvevője volt, őrnagyi rangot viselt. Kossuth reá bízta az ágyúöntés és puskaporgyártás irányítását, az állami gyárak felügyeletét. A hagyomány szerint testvérével együtt a forradalmi 12 pont megalkotásában is szerepet játszott. A szabadságharc bukása megtörte. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől – és a tudományos világtól. Soha többé nem publikált…


A gyufaskatulyák reklámhordozó értékét hamar felismerték, a kis dobozok azóta megszámlálhatatlan dolgot népszerűsítettek. Az Intercisa Múzeum gyűjteményének egy különleges darabja a mohácsi vasművet reklámozó gyufásdoboz – ez nem sokáig volt aztán forgalomban, mert az első tervekkel szemben a gyár Újvárosban épült fel. A Sztálinváros név felvételének ötéves évfordulóját gyufás címkén örökítették meg. A hajdani dohányosok ezzel a gyufával gyújthattak rá a Sztálinváros cigarettára. Egy pakli 3 forintba került…

A rovat további hírei: Napraszóló

Kétszáznégyezer harangkondulás

Kétszáznégyezer harangkondulás

2017. július 22. (szombat)

Ma délben is, mint 1456 óta mindig harangszó emlékeztetett bennünket – és egész Európát – a magyar hadtörténet kiemelkedő eseményére: a nándorfehérvári diadalra. 561 év telt el azóta. Ennyiszer 365 napon, vagyis 204 ezer 765 alkalommal adták hírül a templomok harangjai a győzelmet.

Halálos életmentés

Halálos életmentés

2017. július 16. (vasárnap)

A Duna mellett nőtt fel a kisfiú. Sosem félt a víztől. Korán megtanult úszni, majd serdülőként evezős lett. Egypárevezősben hajtott. A kis lélekvesztő magabiztos ura volt, pedig a kecses szkiff bármi másnál könnyebben borul. Az ő hajója a legkisebbek közül való volt, hét méter hosszú, huszonhat centi széles, persze, mert vékonyka srác volt ő is.

Üzenetek, múlt időben

Üzenetek, múlt időben

2017. július 09. (vasárnap)

Gyorsan éli életét egy újság. Sorai naponta kerülnek süllyesztőbe. A lap ugyan nap mint nap újraéled, de tegnapi önmagával már sosem lesz azonos. Huszonnégy órányi kölcsönlét az újságcikké. A világ életerőt ad a rövidke műveknek egy-egy napra, hogy aztán maga a világ lépjen túl rajta azonnal. A tegnap leírtak mára értelmetlenné válnak, zárójelbe kerülnek, helyüket átveszi valami új.

Pentele nevezetes polgára - filmszalagon

Pentele nevezetes polgára - filmszalagon

2017. július 05. (szerda)

A közelmúltban Rosty Pál életéről és nagy utazásáról készült dokumentumfilmet mutattak be a budapesti Cervantes Intézetben. Az alkotók – Kaszab Zsuzsa és Herczeg György, a Latin-Amerikai Magyar Egyesület alapító tagjai – végigjárták a híres világvándor egykori tengerentúli utazásának állomásait. Az „itiner” adott volt, csak követniük kellett a Rosty-könyvben foglaltakat.

Szomszéd kislány a „világ tetején”

Szomszéd kislány a „világ tetején”

2017. július 02. (vasárnap)

Azon a távoli környéken autó tán csak óránként bukkan föl, nagy néha egy-egy motoros, elvétve gyalogos. Aki arra jár, láthatja, amint fácánok grasszálnak a földúton, s csak az utolsó pillanatban kapnak szárnyra. Láthatja azt is, ahogy vadnyulak iramodnak át a mezőn, sőt, olykor őzek is.

Kivégzés „hétszáz forintért”

Kivégzés „hétszáz forintért”

2017. június 25. (vasárnap)

Vasárnap, délelőtti béke, nyugalom. Derűs idő. Úton vagyok. Túl korán érkezem egy találkozóra, megállok hát Kápolnásnyéknél. Nézelődöm. Előttem a tó megnyugtató látványa. Az autórádióból vasárnapi mise hangjai szólnak. Hallgatom.

Nyárra ébredünk…

Nyárra ébredünk…

2017. június 20. (kedd)

Ha valaki át akarja élni a nyári napfordulat pillanatát, holnap reggel föltétlenül keljen fél hét előtt: a hazai idő szerint ez ugyanis 6 óra 24 perckor – a világidő szerint 4:24-kor – következik be. Aki idejében kel… nos, az nem észlel semmit.