Álmokkal megáldott élet
Kinek sóra, fára többé semmi gondja, az a hajdani katona lehet, akit Vörösmarty e szavakkal megénekelt. Vagy - az a szép, titokzatosságot sugárzó, idős asszony, aki nemrég még arra kért, hozzak neki a boltból sót. Pedig neki sóból kevés kellett már utóbb, mert alig evett. Csak kenyeret, azt nagyon szerette.
De kiporciózta öreges-gondosan, mint mindent, mígnem egy napon rá nem ébredt: kiporciózva itt már neki az órái is. És magával vitte a titkát. Amit csak a lánya ismert.
Utoljára talán felrémlett még neki a régi időbe zárult fiatalsága, a Kun utcai kórház, ahol a szörnyű forrázás után Frank főorvos adta vissza neki a szépséget. Örökké hálás volt a nagyhírű sebésznek. És Balta doktornak is. Ő volt az alorvos. A fiatal Paulának igen tetszett, de szemrebbenéssel se mutatta. Csak a szívébe zárta. Már jócskán az öregségben botorkált, de még mindig emlegette. Szépség és ifjúság nála minden időkre összekapcsolódott egy kórházzal, műtővel, nagy fehérséggel.
Az alorvost többé nem látta. Az örök ideál maradt. Mégsem érezte magát boldogtalannak; élhetett az álmaiban. Társa lett egy ’56-os férfinak, bár szerelmet nem érzett. Férjét pár év múlva elvitte a börtönbetegség. Már nagyon sok ideje annak, kevés dologra emlékszik, de arra igen, hogy azok az esztendők őt is élve temették maguk alá. Csak a gyermeke iránti felelősség tartotta meg. Aztán a lány fölnőtt, kiröppent. Maradtak az emlékek.
A polgárotthon fényei megkoptak, az ezüstnemű már régen a zálogházba vándorolt, és ahogy múlt az idő, a napok is egyre reménytelenebbül hosszúra váltottak. Nemrég elérkezett a pillanat, amitől mindig félt. Eljött a kórházba menetel ideje. Bizalmatlan volt. Ellenállt. Vitatkozott a háziorvossal: ezeknél – mondta – nem Balta operál. Kárhoztatta az OTI-t, ami már csak az emlékeiben volt, de végül megadta magát. Odabent aztán szúrós szemével átdöfte a vizsgálóorvost, vegzálta a hirtelenszőke kardiológusnőt: kegyed – mondta – hasonlít valakire a piacon, csak finomabb jelenség, a kardiológus erre mit tehetett, csúnyán nézett. További konfliktus nem volt. Paula néni ugyanis hazakérte magát.
A betegszállító sofőr egyvégtében dünnyögött, mindennel baja volt, bal lábbal kelhetett fel, az út végén a kis borravaló sem igen tudta megvigasztalni, biztosan keveset adtam, gondolta a néni, de a nincsből nem lehet több. Odahaza a nappali ablaka előtt leült, kint a mindennapi életfolyam hömpölygött, nagyon közönséges – állapította meg, és visszamenekült a távoli emlékvilágba, ahol Balta alorvos játszotta a főszerepet, a kedves, jó Balta, aki a Frank doktorral visszaadta neki a szépségesélyt.
Amikor álmaiból visszatért, ismét a kinti világba kapaszkodott a szeme. A telefonhoz nyúlt. Fölhívta a lányát. A reményről beszélt. A gyógyulásról. Váratlanul azt mondta: valamilyen fordulat talán jön még az életben. Csak abban nem volt biztos, hogy az ő idejében…
Mi már tudjuk, hogy nem. A kilencvenkét éves, öregségében is szép arcú asszony régvolt idők boldogságemlékeit vitte magával.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: mesés karakterek
2025. aug. 07.
Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.
Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig
2025. aug. 06.
Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.
Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában
2025. aug. 05.
Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!
DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban
2025. aug. 04.
Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.
Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról
2025. aug. 02.
Különleges koncert, különleges szerzemény: a városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hibaku Jumoku – The Trees of Hiroshima (Hirosima fái) című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatják be augusztus derekán, az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen.
DSTV: sikeres volt a táborok sora
2025. aug. 02.
Öt héten át szervezett tematikus táborokat a vakációzó diákoknak az MMK csapata, derül ki a DSTV összegzéséből. A számvetés során kiderül, a táborlakók körében vonzó volt a kínálat, amely az intézmény árnyas ligetében várta őket. Hangkép.
Irány Intercisa! – interaktív időutazással
2025. júl. 31.
A Múzeumok éjszakája országos programja keretében debütált, a sikeres start után a közelmúltban újra megrendezték a római kőtárban az időutazásnak is beillő római kori interaktív játékot. Ezúttal természetesen Intercisa, és vele Pannónia provincia római kori világa volt a célállomás.