Három rideg nagyúr
A májusi fagyosszentek egyikének, Bonifácnak napja van. Ez a hideghozó három tavaszi nap legutolsója.
Ebben az évben a kora tavaszi fagykár után szerencsére nem jött újabb csapás, nem kellett megfogadni a népi intelmet: „Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, / Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!” Fagy egyáltalán nem jött, igaz, az olykor nyáridéző meleget néha szél és eső, egyes tájakon jégverés kísérte.
A tapasztalat persze némelyik esztendőben beigazolódik, de vidékünkön katasztrofális kárt a fagyosszentek ritkán okoztak. Nem úgy másfél évszázada: 1866 májusában Pentelére és környékére olyan hideg jött, hogy ami kint volt földön, szinte teljesen elfagyott, s ami kevés még megmaradt, azt az aszály vitte el.
A hasonló katasztrófák emlékét verselte meg játékos módon Ady Endre:
Be kén’ jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot…
Mert az már szörnyü és galád,
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt…
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
– Melyről már túl sok a dalom –
S pár perc és rebbent szerteszét…
Riporterünk is visszatért,
– Nos, tartottak künn térzenét?
– Igen – szólt kurtán, fagyosan.
– A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita…
(1899)
A fagyosszenteknek nevezett jeles férfiúknak amúgy semmi köze nem volt a tavaszi hidegek jöttéhez, a bűnük csak annyi, hogy emléknapjuk erre az időszakra esik. Mindhárman a IV. évszázadban éltek. Pongráciusz és Bonifáciusz az ázsiai ókeresztény vértanúk sorába tartozik, míg Szerváciusz tudós németalföldi püspök volt, a legenda szerint őseit Jézus Krisztus rokonságáig vezették vissza.
Népi emlékezetünk mindhármukat „elmagyarosította”. Egy Topolyán följegyzett magyarázat így szól: Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok, ezért haragszanak ránk, emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket.
Nemcsak nálunk, más országokban is számon tartják a nevükhöz kötött tavaszi kártételt. Egyes német vidékeken jégemberek nevezik őket, Észak-Németországban a „három rideg nagyúr” titulust kapták.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a költészet csodája Erdős Virággal
2024. ápr. 24.
Remek irodalmi kalandozást hozott a József Attila Könyvtár programja, derül ki a DSTV összegzéséből. Még a magyar költészet napjára időzítve Erdős Virág vendégeskedett a gyermekkönyvtárban – a versek csodavilágába kalauzolta a vendégeket. Hangkép.
DSTV: "Ecset szerelem" az MMK-ban
2024. ápr. 23.
Új kiállításról számol be a DSTV összeállítása az MMK-ból. Az intézmény földszinti folyosógalériáján nyílt meg Gusztos Piroska tárlata a napokban – és a kollekció nem véletlenül viseli az Ecset szerelem címet. Hangkép.
ICA-D: "Utószó" – Vágvölgyi B. Andrással
2024. ápr. 22.
Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, filmesztéta lesz az Utószó című irodalmi antológia következő vendége a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.
Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban
2024. ápr. 17.
Nagyszabású bemutatóra, valamint rangos szakmai tanácskozásra készül a Magyar Papírmúzeum: a kalligráfia témájára fókuszáló programra pénteken várják a vendégeket.
Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára
2024. ápr. 16.
Gazdag műsorral, színes repertoárral és sok-sok fellépővel rendezik az immár 27. hangversenyt – a közönséget az evangélikus templomban várják pénteken délután!