Garfield gyűlöletnapja

2017. június 19. (hétfő) 15:27 - Várkonyi Balázs

Hétfő van. Utálatos egy nap. Hiába biztatom magam, hogy nem oly rossz ez, hisz esélyt az előzőnél jobb időszakra. Valami újnak a kezdete mindig tartogat meglepetést, jó esetben örömöt. De nem, nekem a hétkezdő nap inkább csak küzdelmet hoz.

Küzdelmet azzal, hogy kényszerűen búcsút intsek a hétvégi semmittevés örömeinek.

Tán csak Garfield utálhatja nálam jobban a hétfőt. Ma épp harminckilenc éve annak, hogy hétfőundorát először tudatta a világgal. 1978. június 19-én jelent meg az első lustamacskás képregény. Az ötletgazda, Jim Davis aligha hitte, hogy dagadt szüleménye milyen kivételes pályát fut be: a Guinnes világrekordere lett. Nincs ugyanis egyetlen képregény, amely annyi újságban jelent volna meg, mint a Garfield-kalandsorozat.

A semmittevésbajnok rajongói pontosan számon tartják legfontosabb tulajdonságait. Azt, hogy utálja a spenótot – mint a legtöbb gyerekbarátja –, ezzel szemben a lasagne iránti vágya olthatatlan. Hát persze, a történet szerint egy olasz étteremben született. Az eredendően lustákhoz hasonlóan gyűlöli a sportot, és inkább elviseli az egereket, mintsem hogy két lépés áldozna az elfogásukért. Kedvét leli gazdája, Jon bosszantásában, de a leggyakoribb céltáblája a nagy fülű kutya, Odie. Egyvalakivel jön ki mindenkor: önmagával.

Garfield három fő jellemzője: a hétfőutálat, a falánkság és a tunyaság. Ez utóbbi tulajdonság filozofikus megközelítésével Micimackó szülőatyja, Milne próbálkozott, és nem is sikertelenül! A Már túl késő című önéletrajzi művében így fogalmaz: „Az elegáns semmittevés finom dolog, de a semmittevés elegancia nélkül az ördög találmánya.” Lám, gyengeségéből mindenki erényt kovácsolhat, aki képes elegánsan semmit tenni. Ebben Garfield verhetetlen. Ezt a boldogító időtöltést nála lelkesebben és elegánsabban senki sem tudja művelni.

A rovat további hírei: Napraszóló

Esti harangszó a jeles napon

Esti harangszó a jeles napon

2017. augusztus 15. (kedd)

Az ausztriai Őrvidéken Boldogasszony; Délvidéken, a Dél-bácskai körzetben Boldogasszonyfalva; a Zselicségben, Baranya és Somogy határán Boldogasszonyfa. Települések, amelyek neve a Mária-tisztelet jegyében született, és ahol különös figyelem övezi augusztus tizenötödikét: a napot, amelyen az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus édesanyját magához emelte a Teremtő.

Csak torokra menj!

Csak torokra menj!

2017. augusztus 12. (szombat)

Gyerekek játszanak a közös udvaron. Játékfegyverrel vadásznak egymásra, kis labdák repülnek, a megcélozott menekül, közben visszakiált: lábra ér, arcra nem! A szivacslabdák persze az arcon se okoznának sérülést, még a földre pottyanva se igen tudnak fölpattanni. De vigyáznak egymásra.

Hőguta műmágussal

Hőguta műmágussal

2017. augusztus 05. (szombat)

Hét nem vagyok én egy eszeveszett bolond? Dehogynem! Szenvedek az embertelen hőségben, bevackolok a kisszobába, gondolom, segít a mozdulatlanság, a semmittevés, hátha megúszom ezt a napot fulladás vagy infarktus nélkül – de elkövetek egy végzetes hibát.

Egy korsó „védőital” orvosi receptre?

Egy korsó „védőital” orvosi receptre?

2017. július 31. (hétfő)

Gyógyszertár, sorállás, dögmeleg. Lassan haladunk, a patikárius hölgy minden pácienst tanácsokkal lát el. Tudja, mondtam már – int egy vékony fickót –, sok folyadékot! Amaz serényen bólogat, mire a mögöttem álló testes úr: Én már a mai három korsómat megittam… S hogy kétségünk se legyen, mi volt a három korsóban, hozzáteszi: ideje lenne már a sört is receptre adni!

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Egy „gyorsan elviharzó élet”

2017. július 31. (hétfő)

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Rajt, cél

Rajt, cél

2017. július 30. (vasárnap)

De hát ezüstérmes vagy, ember! – kiáltott fel a riporter annak hallatán, hogy milyen visszafogottan nyilatkozik Verrasztó Dávid a saját remek teljesítményéről.

Boró: annyi, mint – egyszerűség…

Boró: annyi, mint – egyszerűség…

2017. július 30. (vasárnap)

Aki már életében legendává lesz, annak titkát sokan szeretnék megfejteni. Elolvastam mindent, amit lehet, de sokra nem jutottam, csak arra: nincs titok. Borovszky Ambrus egyszerűen – önmaga volt, hétköznapi figura, miközben az évek során a tekintély jelképe lett.