Esti harangszó a jeles napon
Az ausztriai Őrvidéken Boldogasszony; Délvidéken, a Dél-bácskai körzetben Boldogasszonyfalva; a Zselicségben, Baranya és Somogy határán Boldogasszonyfa. Települések, amelyek neve a Mária-tisztelet jegyében született, és ahol különös figyelem övezi augusztus tizenötödikét: a napot, amelyen az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus édesanyját magához emelte a Teremtő.
Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház kiemelt ünnepe. A harang emlékező misére szólítja ilyenkor a híveket; kivált ott, ahol a templom Názáreti Mária nevére szenteltetett – márpedig a szűkebb határinkon belül, de az egész Kárpát-medencében is rengeteg ilyen van.
Ez a nap a magyarság számára különösképp emlékezetes: Szent István 1038-ban éppen ezen a napon ajánlotta országunkat a Boldogasszony oltalmába, és a nagy király ekkor végezte be földi szolgálatát. Ezt is hírleli ma Tarnaszentmária román kori templomában, a dunaújvárosi kéttornyú főtemplomban, Kissikátor szépséges körkápolnájának huszártornyában az esti harangszó. Erről „beszél” a váci Nagyboldogasszony-székesegyház monumentális püspökharangja is.
Tőlünk sok ezer mérföldtávolságban, Brazíliában mindig megemlékeznek az ünnepről a vallásukat őrző elszármazott magyarok. Például a Szent Antal patak völgyében, ott, ahol régen mindenfelé magyar szó hallatszott – a településen, amely valamikor ezt a nevet viselte: Boldogasszonyfalva!
Igen, az őserdő mélyén a magyarok patrónájáról elnevezett kis falu állt. A környéken élő leszármazottak emlékeznek még a régiekre, a kivándorolt bukovinai székelyekre. Köztük is az öt bátor férfira, akik 1924 nyarán Sao Paulóban hagyva családjukat elindultak a távoli vidékre, hogy az utolsó pénzükből vett földet birtokba vegyék. Az államtól kaptak ingyenes vonatjegyet, utaztak vagy nyolcszáz kilométert, aztán a vasútállomástól az őserdőben még napokig gyalogoltak, míg a földjükön sátort verhettek. Szenvedéssel kísért, hatalmas munkát végeztek, mire a családjuk is utánuk mehetett. Az előőrs vezetője „Zakár bácsi” volt, Turbuk Zakariás, aki aztán a magyar falu alapítója lett. „Szünetnélküli, egybeszakadó, emberfeletti küzdelem” – így írt róluk a korabeli szemtanú. De Boldogasszonyfalva, a brazíliai magyar falu élni kezdett.
Aztán az idő ellene dolgozott. A környező települések bekebelezték, így ma már csak híre van. De a lélekerős székely úttörők, falu, a magyar kolónia emlékét megőrizték a krónikák.
A rovat további hírei: Kultúra
Bemutatják a víz különféle arcait
2025. már. 31.
Festményeken, installációkon és fotókon keresztül a víz különféle arcait mutatja be a Blue című kiállítás, amely szombaton nyílt Budapesten az A.P.Art Galleryben, a víz világnapja előtt tisztelegve.
Folytatódik a Vasas élő zenés táncházi sorozata
2025. már. 28.
Bekuckóztál az eső elől, de szombaton már nagyon mennél valahová? Itt a remek alkalom: mindenkit várnak a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes élő zenés táncházába az MMK-ban! Járdkilábam a hajtás után.
EU-s pályázatokkal a város kultúrájáért
2025. már. 28.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) elkötelezett az iránt, hogy a kortárs kultúra, a közművelődés, illetve a közösségépítés terén is olyan munkát végezzen, amely hozzájárul Dunaújváros fejlődéséhez, s az itt élő emberek számára teremt értéket.
Több világsztár is fellép a Müpában
2025. már. 28.
Különböző műfajok képviseletében számos világsztár ad koncertet a nyári szünet előtt a huszadik évadát ünneplő Müpában.
Liliomfi a Waldorf végzőseinek műsorán
2025. már. 27.
Idén már a harmadik nyolcadik évfolyamos osztály halad a tanév vége felé a Pentelei Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és AMI-ban. A középiskola előtt álló végzősök nyilvános színpadi előadásra készülnek, amelyre minden érdeklődőt várnak – a Liliomfi lesz műsoron, méghozzá először éppen ma!
Viadana Kamarakórus: a gyönyörű koncert igézetében (galériával)
2025. már. 26.
Hatalmas vállalás, merész, de gyönyörű kezdeményezés és tomboló siker – ez a három pillér jellemezte a Viadana Kamarakórus hangversenyét a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) múlt szombaton. A szép, helyenként szó szerint könnyfakasztó élmény mellé az öröm: folytatják!
"Virágok és vadak" – rajzpályázatot hirdetett a könyvtár
2025. már. 25.
Névadója születésének 120. évfordulója alkalmából hirdetett rajzpályázatot a város és a térség általános iskolásainak a József Attila Könyvtár. A címben két vers motívumai szerepelnek ihletforrásként.









