Pentelei Molnár János mellett városunk egy másik kiemelkedően nagy színvonalú festőt is adott az országnak, mégpedig a méltatlanul elfeledett Galla Endrét, aki éppen 120 éve született. Most az ő festményeiből látható kiállítás a Bartók színházban.
Az új évadban a Bartók Kamaraszínház sok tekintetben hamarosan megváltozik, azonban Őze Áron, a színház igazgatója csütörtök délután a tárlat megnyitóján hangsúlyozta, továbbra is kiemelt figyelmet szentelnek arra, hogy rendszeresen magas színvonalú kiállításokat láthassanak a nézők az aulában, mint amilyen ez a legújabb is. Galla Endre festőművész képeiből álló kiállítást rendhagyónak is lehet nevezni, hiszen maga a festő már 46 éve nem él és városunkban nem is kísérte munkáit olyan elismerés, mint Pentelei Molnár Jánosét.
A kiállítás a Pentele Baráti Kör Civil Egyesületnek és képviselőjének, Pálinkás Bertalannak köszönhetően jött létre, aki felkutatta az elfeledett festményeket és a művész hagyatékának 260 darabjából harmincat teljes valójában elhozott a Bartókba, további százat pedig vetítésen láthatnak az érdeklődők a festő családjának jóvoltából.
Galla Endre pályája már 17 évesen, az első világháborúban elkezdődött, szokványosnak aligha nevezhető módon, akkoriban ugyanis katonaportrékat készített a fővárosi Szekerész laktanyában. Később a Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett, évtizedeken át pedig rajztanárként vezetett önképzőköröket. A második világháborús katonaportrék után családjával Újpestre költözött, ahol elsősorban megrendelésekre készítette tájképeit, életképeit és portréit. 1960-ban a Pedagógusok Szakszervezete elsőként őt tüntette ki Székely Bertalan díjjal, két évvel később nyugdíjba vonult, majd 1971 november 15-én hunyt el Újpesten.

