Győzött, és mától ott strázsál a pákozdi Bogár-halmon, emlékeztetve a magyar huszár híres vitézségére. És arra, hogy hús-vér ősei 169 évvel ezelőtt tönkreverték a nagy túlerőben lévő császári sereget.
Miskahuszárnak persze csak egy kicsi, vértelen csatát kellett vívnia néhány ellenzővel, akik túlzásnak tartották, hogy egy ilyen gigantikus méretű katonaszobor emlékeztessen az egykoriak hősiességére. De sokan – így az ötletgazda, Vlaszák Mihály és az alkotó, Rohonczi István dunaújvárosi szobrászművész is – másképp gondolkodtak. Az avatóünnepség ma megtörtént, épp annak a napnak délutánján, amikor a Móga tábornok seregében szolgáló újoncok, a hajdani Miskák, Jánosok, Józsefek tapasztalatlan serege a büszke császári ármádiára megalázó vereséget mért: megfutamította az osztrák hadtestet, annak élén a híres hadvezér, Jellasics horvát bán futott. A pákozdi csata a szabadságharc egyik legszebb győzelme volt!
A hőssé lett ifjak úgy kerültek az ütközetbe, mint Pilátus crédóba… mert a tejfölösszájú fiatalok csapatát Kossuth Lajos csak az utolsó pillanatban tudta összetoborozni. Ők a külföldről hazarendeltek katonákkal kiegészülve alkották aztán a tizenhatezres sereget. Móga János altábornagy szedte ráncba és vitte sikerre őket. A felkészületlenség oka prózai volt: a hadvezetés egy részét a császár iránti lojalitás bénította, és különben is, hittek a királynak a „magyar ügy” békés rendezésére tett ígéretében. Amikor aztán Jellasics a seregével átkelt a Dráván, és Fehérvár határáig vonlt, riadót fújtak, lázas hadi szervezésbe kezdtek. A végső ellenállásnak a lökést az adta, amikor a király érvénytelenítette Batthyány gróf miniszterelnöki megbízását.
Móga császári tisztként azzal a feltétellel vállalta el a parancsnoki tisztet, hogy ha az ellenség támad, ellenáll. És 29-én reggel a horvát bán támadást indított. Nem kellett volna… hamarosan szembesült ugyanis a magyarok elszántságával. Terve, hogy a magyar sereget a Velencei-tóba nyomva megsemmisíti, kudarcot vallott. Az egész nap tartó lovassági és gyalogsági rohamok rendre összeomlottak a véderők tüzében. Móga, a vezérkari főnök osztrák Kollmann, Guyon Richárd a nemzetőrök élén, Perczel ezredes a különítményesekkel, a későbbi miniszterelnök, Andrássy Gyula nemzetőrtiszt meg a névtelen harcosok tömege estére a csata hősei lettek. Jellasics fegyverszünetet kért. Néhány nap múlva a saját tartalék hadtestét is cserbenhagyva megkezdte szégyenteljes „futását” Bécs felé.
Mától a győztes csata színhelyén Miskahuszár is a magyar vitézek dicsőségét hirdeti.
