Buktatóosztály

2017. október 1. (vasárnap) 19:30 - Várkonyi Balázs

A címbéli fogalom aligha lehet ismerős a holnap reggel iskolába induló diákoknak. Ez hetvenegy éve honosodott meg Pentelén. A háború utáni szegénység, az eszközök, tankönyvek hiánya volt az oka.

Mindez szinte lehetetlenné tette az eredményes oktatást. Ennek ellenére az iskola tantestülete úgy ítélte meg, hogy a tanulmányi eredmény jóval az átlag feletti. Ellenmondás feszül itt: az ötödik osztályosok abban a tanévben szomorú osztályzatokat produkáltak. A 65 ötödikes közül mindössze kettő előmenetelét értékelték jelesre, ezzel szemben 30 diák elégséges, 20 pedig elégtelen bizonyítványt kapott. Ekkor kellett megismerkedni az új fogalommal: buktatóosztály. Ehhez persze a túl szigorú tantervi előírások is kellettek, na meg az öröklött teher, a háborús évek okozta visszaesés. A kisiskolások többsége fölkészületlen volt arra, hogy a felső tagozatban is helytálljon.

Ráadásul az oktatókat a szakmai feladatokon fölül számos más is leterhelte: ideológiai továbbképzések, rendszeresen megtartott sajtónapok, kötelezővé tett politikai szemináriumok. Részben a politikai presszió, részben az egzisztenciaféltés okán szinte törvényszerű volt a pedagógus közösség balra tolódása. 1949-ben aztán „nagy kanállal” kaphatták az ideológia-adagot. Kötelező lett a lojalitás demonstrálása. Így jött el szeptember 29-e: azon a csütörtöki napon a tantestületet – hasonlóan az ország többi iskolájának tanári közösségéhez – a hűség különös próbája elé állították. Központi direktíva szerint kellett levezényelni egy bizarr ceremóniát, szakszervezeti napnak álcázott ülésen elítélni az országárulónak kikiáltott Rajk László közelebbről pontosan nem is ismert bűneit. Nem volt meglepő az eredmény: egységesen ítélték el a kegyvesztett „Rajk és bandája” tetteit, s buzgón egyetértettek az öt nappal korábban kirótt halálbüntetéssel. Mi mást tehettek, ha élni akartak, ha nem akartak maguk is „hazaárulóvá” lenni…

A helyszíni beszámoló szerint „reakciós vagy hangulatrontó” felszólalás nem történt, és többen külön felajánlást tettek, hogy a marxista ideológiát napi egy órában tanulmányozni fogják, hogy hogy még véletlenül se eshessenek hasonló bűnbe. Kinyilatkoztatták, hogy – a Városmonográfiából idézve – „… hálával és megelégedéssel gondoltak a pártra és vezetőjének, Rákosi Mátyásnak éber és bölcs intézkedésére.”

Az már máskérdés, hogy mit érezhettek később, 1955-ben Rajk rehabilitáláskor, majd 1956. október 6-án, amikor százezres tömegdemonstráció mellett megtörtént az újratemetése.

A rovat további hírei: Napraszóló

A pentelei „borlázadás”

A pentelei „borlázadás”

2018. április 21. (szombat)

Szomorú évforduló előtt állunk. Legalábbis a borissza ősöknek volt az szomorú. S a régiek között ugyan ki volt az a különc, aki soha nem emelte meg a borospoharat? 1948-at írunk. Az utolsó rendi országgyűlés közös teherviselésről szóló döntését bizakodva fogadja Pentele javarészt földből élő népe. 

Tanuljunk magyarul!

Tanuljunk magyarul!

2018. április 15. (vasárnap)

Jó kis ház eladó – ugrik elém a neten a szokatlan hirdetés. Falusi portát ajánlanak eladásra. Ízlelgetem a rövidke mondatot, és egyre jobban tetszik. Lényegre törő, semmi fölösleges sallang, kirí az egy kaptafára készült szövegek közül. Amilyen egyszerű a hirdetés, olyan egyszerű az eladandó ház.

Jaj neked, lógós!

Jaj neked, lógós!

2018. április 08. (vasárnap)

A szaki csak állt a hatalmas moziteremben, úgy érezte, minden lámpa fénye rávetül, de valójában csak a szemek szegeződtek rá, az áldozatra. Vele szemben az ezerarcú tömeg. Délután fél kettő körül járt az idő. Április valahányadika volt. Ja, ez fontos, ne feledjem: 1952.

A nyuszi jött…

A nyuszi jött…

2018. április 02. (hétfő)

Igen, megérkezett, ez a hivatása húsvétkor. Mindig kiszámíthatóan pontos. Hozott ajándékot annak is, aki már nem hisz a mesében, s annak is, aki hisz. Neki még inkább.

És eljön az ég felhőin…

És eljön az ég felhőin…

2018. április 01. (vasárnap)

A szabadságharc idején – amiképp Bálint Sándor feljegyzéséből ismerjük – a bácskai Boldogasszonyfalva, Gospodince 1849 nagyszombatján zajló ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. 

Égzengés a templomban

Égzengés a templomban

2018. március 31. (szombat)

Ma este a hívőket az egyházi év leggazdagabb szertartása szólítja a feltámadási misére. Jézus kereszthalála után kegyeletes csöndbe burkolóztak a templomok, ma megélednek. Belépünk húsvét vigíliájába.

Már néma csönd van a Koponyák hegyén…

Már néma csönd van a Koponyák hegyén…

2018. március 30. (péntek)

Jézus kereszthalála estéjében járunk. Közhasználatú nevén e nap a nagypéntek. A templomok harangjai némák, nem szól az orgona sem. Ezen a napon nincs mise, ám az evangélium alapján felidézik a szenvedéstörténetet.