Harcoljatok! Harcoljatok!

2017. október 23. (hétfő) 7:39 - Várkonyi Balázs

Szeptember vége. Florida, evezős világbajnokság. A kormányos kettesek döntője zajlik. Tévéközvetítés. Semmi izgalom. Egyelőre. De eltelik másfél perc, és a két amerikai szpíker belendül. Ahogy sűrűsödik az élmezőny, egyre inkább megemelik a hangjukat. Nemsokára már fönt bennük a pumpa, mind pörgőssé válik beszédük, és egyre hangosabbá, szinte kiabálnak, aztán a vége felé, mint a fába szorult féreg, valósággal ordítanak. Hihetetlen - harsogják. És: grandiózus. És: felfoghatatlan.

És az is mondják: csoda.

Mi az atyaúristen volt az az utolsó száz méter?! – kiáltja a szakértő, nem értve, hogyan történt ez. De megtörtént. És magyar csoda lett. Mert a Simon Béla, Juhász Adrián duó – a kormányos Kolláth Vandával – végigverte a sokkal esélyesebb világsztárokat, a brit, német, olasz, spanyol, meg a százszázalékos favorit ausztrálok alkotta nemzetközi mezőnyt a floridai világversenyen. Úgy ráadásul, hogy ezerötszáz méternél még olybá tűnt, legfeljebb a harmadik helyért küzdhet a magyar hajó legénysége.

Akkor még vagy negyven méteres hátrányban lapátoltak az éllovas ausztrálok mögött. De aztán az utolsó kétszázon begyújtották a motort. Robbantottak, beérték az előttük haladó két hajót. És a cél előtt száz méterrel még erre is rátettek egy lapáttal: elképesztő hajrával befogták az éllovasokat, átvették s többé már nem is engedték át másnak a vezetést. Szinte állva hagyták a megdöbbenéstől ledermedt ellenfeleiket.

Fotó: Czucz Bálint

Vanda, Béla, Adrián – kiáltozta a maroknyi magyar küldöttség. Másnap szalagcím az újságban: „Olyan brutális hajrával lettek aranyérmesek a magyar evezősök a vb-n, amilyet nem látott még a világ.” Tényleg nem látott. Vagy tán olyan régen, hogy nem is emlékezünk rá. A világot leckéztették a mieink, pedig nem is hallották a nagy versenyeken megszokott magyar kórust: Harcoljatok! Harcoljatok! A szép mesék csattanóval érnek véget. Ez a valóságmese is. Október derekán Juhász Adrián tengeren ismétel: ezúttal Pétervári-Molnár Bendegúzzal párban szerez aranyérmet francia felségvizeken, a tengeri evezős-világbajnokságon. Számos ország hatvannyolc egysége közül lesznek világelsők. Csoda? Akaratdiadal.

A Harcoljatok! kiáltás mára magyar védjeggyé vált. Békeidőben. Nemes versengésben. Hát akkor mennyire lehetett magyar azonosságjegy hatvanegy éve, azon a büszke októberen! Amikor az újvárosiak is készültségbe léptek. Amikor az emberek tanulni kezdték neveiket. Demeter Béla nemzetőrparancsnok. Papp Bálint önkéntes. Pados István nemzetibizottság-elnök. Fehér László kovács. Zecher János vasmű-felkelőparancsnok. Szabó Ferenc cipészsegéd. Novák Pál darukezelő. Kósa János hegesztő. Vetési Imre egyetemista. Kocsis Dénes Donát mérnök. Milisz Panajotisz gépkezelő. Gyulai Mihály tanuló. És a katonai ellenállás megszervezői, harcosai, a gyárőrségek önkéntesei, a nemzetőrök, a fegyvert fogott háromezer férfi, ipari munkások, földművesek – és velük egy tizennégy éves diákfiú. Szabadságharcosok. Pentele tigrisei. Az ünnepen rájuk emlékezünk. Fejet hajtva.

A rovat további hírei: Napraszóló

A pentelei „borlázadás”

A pentelei „borlázadás”

2018. április 21. (szombat)

Szomorú évforduló előtt állunk. Legalábbis a borissza ősöknek volt az szomorú. S a régiek között ugyan ki volt az a különc, aki soha nem emelte meg a borospoharat? 1948-at írunk. Az utolsó rendi országgyűlés közös teherviselésről szóló döntését bizakodva fogadja Pentele javarészt földből élő népe. 

Tanuljunk magyarul!

Tanuljunk magyarul!

2018. április 15. (vasárnap)

Jó kis ház eladó – ugrik elém a neten a szokatlan hirdetés. Falusi portát ajánlanak eladásra. Ízlelgetem a rövidke mondatot, és egyre jobban tetszik. Lényegre törő, semmi fölösleges sallang, kirí az egy kaptafára készült szövegek közül. Amilyen egyszerű a hirdetés, olyan egyszerű az eladandó ház.

Jaj neked, lógós!

Jaj neked, lógós!

2018. április 08. (vasárnap)

A szaki csak állt a hatalmas moziteremben, úgy érezte, minden lámpa fénye rávetül, de valójában csak a szemek szegeződtek rá, az áldozatra. Vele szemben az ezerarcú tömeg. Délután fél kettő körül járt az idő. Április valahányadika volt. Ja, ez fontos, ne feledjem: 1952.

A nyuszi jött…

A nyuszi jött…

2018. április 02. (hétfő)

Igen, megérkezett, ez a hivatása húsvétkor. Mindig kiszámíthatóan pontos. Hozott ajándékot annak is, aki már nem hisz a mesében, s annak is, aki hisz. Neki még inkább.

És eljön az ég felhőin…

És eljön az ég felhőin…

2018. április 01. (vasárnap)

A szabadságharc idején – amiképp Bálint Sándor feljegyzéséből ismerjük – a bácskai Boldogasszonyfalva, Gospodince 1849 nagyszombatján zajló ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. 

Égzengés a templomban

Égzengés a templomban

2018. március 31. (szombat)

Ma este a hívőket az egyházi év leggazdagabb szertartása szólítja a feltámadási misére. Jézus kereszthalála után kegyeletes csöndbe burkolóztak a templomok, ma megélednek. Belépünk húsvét vigíliájába.

Már néma csönd van a Koponyák hegyén…

Már néma csönd van a Koponyák hegyén…

2018. március 30. (péntek)

Jézus kereszthalála estéjében járunk. Közhasználatú nevén e nap a nagypéntek. A templomok harangjai némák, nem szól az orgona sem. Ezen a napon nincs mise, ám az evangélium alapján felidézik a szenvedéstörténetet.