Három jeles nap – az egykoriak tiszteletében
Emlékezésre késztető dátumok egymás nyomában: ma a protestánsok tartják ünnepüket, szerdán a katolikusok mindenszentek napját ülik, csütörtökön pedig valamennyien az elment hozzátartozóinkra és barátainkra gondolunk.
Ma épp ötszáz éve az ágostonrendi szerzetes, a szász választófejedelemség biblikus professzora, Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette kilencvenöt pontba foglalt vallási reformtéziseit. Az utókor e mérföldkővel jegyzi az evangélikus egyház megalapítását. Luther hamarosan követőre talált, mégpedig a nála is radikálisabb változásokat követelő genfi egyházújító, Kálvin János személyében – aki a református vallás zászlóvivője és alapítója lett. Az új tanok megjelenése csatasorba szólította a katolicizmus egységét féltőket, s megkezdődött az ellenreformáció évszázados korszaka, sok véráldozattal… Erre is emlékeznek ma a protestánsok. És arra, hogy az idők meghozták a kiengesztelődést, a történelmi egyházak szolidáris együttélésének mai valóságát.
Mindenszentek napja, amelyről holnap emlékeznek meg a hívek, kis híján tizenkét évszázada élő ünnepe a katolikus egyháznak: a Krisztus utáni 835. évben „Jámbor” Lajos császár pápai jóváhagyással írta elő az emléknap megtartását. Ennek előzménye még a hetedik évszázadban gyökerezik: 609-ben – némely forrás szerint egy évvel később – a hatalmas római szentélyt, a Pantheont IV. Bonifác pápa a vértanúk tiszteletére keresztény templommá szentelte. Végül a kilencedik századtól lett a szentek és vértanúk általánosan elismert emléknapjaként az egész kereszténység ünnepe.
Vallástól független, a halottak emlékének ápolását szolgáló egyetemes nap november másodika – amelyet az egyházak is a jeles napok sorában tartanak számon. Egy bencés apát rendelte el a megemlékezést még az első évezred végén, 998-ban, majd általánossá lett a keresztény közösségekben. De mint sok egyházi ünnepnek, ennek is megvan a pogány kori előképe: a kelták históriája már az ősidőkben is az elhunytakra emlékező alkalomként jegyezte november elejét, amikor halotti áldozatokat mutattak be. Ennek mai továbbélője a nálunk nem általános, de Nyugaton szokásos haloween-rituálé.
A következő napokon a templomokban és a temetőkben is az eltávozottakra emlékezünk, kegyelettel.
A rovat további hírei: Kultúra
Nyárbúcsúztató koncert a Petőfi Művészeti Ligetben
2025. aug. 28.
Szép élmény ígéretével várja a muzsika híveit a Bartók Kamaraszínház: nyárbúcsúztató, egyúttal évadnyitó koncertet rendeznek a Petőfi Művészeti Ligetben – Ács Dominika főszereplésével. Lélegezz fel – mindenkit várnak szombaton este!
DSTV: nyári könyvélmények a könyvtárból
2025. aug. 27.
Miközben javában készülnek a KönyvTér forgatagára, a nyár sem telt programok nélkül a József Attila Könyvtárban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény nyári nyitvatartással, de folyamatosan tárt kapukkal várta a betű barátait – az időszak újdonságairól is szó esik a riportban. Hangkép.
DSTV: a csomagolás kihívása a papíriparban
2025. aug. 21.
Remek bemutató várja a vendégeket a Magyar Papírmúzeumban, derül ki a DSTV összeállításából. Az érdeklődők a csomagolástechnika történetével, illetve papíripari vonatkozásaival is ismerkedhetnek a Papírgyári úti intézmény kiállítóterében. Hangkép.
DSTV: már a KönyvTérre készülnek
2025. aug. 19.
Egy előhang már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összeállítása és az esemény plakátja arról, hogy már javában tartanak az idei KönyvTér előkészületei: a József Attila Könyvtár immár hetedik kavalkádjának a Városháza tér biztosít helyszínt szeptember 6-án. Hangkép.
DSTV: Hirosima túlélő fái
2025. aug. 16.
A koncert híréről már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése a különleges bemutatóról. A városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hirosima fái című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatták be az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen. Hangkép.
A művészet összekovácsolja az embereket
2025. aug. 14.
A SKICC Művészeti Egyesületnek rendkívül szép múltja van – hosszú évek óta egyengeti a csoporthoz kapcsolódó alkotók útját. A közösség idén immár 18. alkalommal rendezte meg alkotótáborát – az összetartás most sem ismert országhatárt: Erdélyből is érkeztek művészek.
Újra lesz KönyvTér – idén már hetedszerre
2025. aug. 09.
Bár még van idő az eseményig, érdemes előre beírni a naptárba a kultúra összes barátjának: újra a Városháza tér ad otthont a József Attila Könyvtár nyárbúcsúztató seregszemléjének. A KönyvTér című forgatagba szeptember 6-án várják az érdeklődőket!