Három jeles nap – az egykoriak tiszteletében
Emlékezésre késztető dátumok egymás nyomában: ma a protestánsok tartják ünnepüket, szerdán a katolikusok mindenszentek napját ülik, csütörtökön pedig valamennyien az elment hozzátartozóinkra és barátainkra gondolunk.
Ma épp ötszáz éve az ágostonrendi szerzetes, a szász választófejedelemség biblikus professzora, Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette kilencvenöt pontba foglalt vallási reformtéziseit. Az utókor e mérföldkővel jegyzi az evangélikus egyház megalapítását. Luther hamarosan követőre talált, mégpedig a nála is radikálisabb változásokat követelő genfi egyházújító, Kálvin János személyében – aki a református vallás zászlóvivője és alapítója lett. Az új tanok megjelenése csatasorba szólította a katolicizmus egységét féltőket, s megkezdődött az ellenreformáció évszázados korszaka, sok véráldozattal… Erre is emlékeznek ma a protestánsok. És arra, hogy az idők meghozták a kiengesztelődést, a történelmi egyházak szolidáris együttélésének mai valóságát.
Mindenszentek napja, amelyről holnap emlékeznek meg a hívek, kis híján tizenkét évszázada élő ünnepe a katolikus egyháznak: a Krisztus utáni 835. évben „Jámbor” Lajos császár pápai jóváhagyással írta elő az emléknap megtartását. Ennek előzménye még a hetedik évszázadban gyökerezik: 609-ben – némely forrás szerint egy évvel később – a hatalmas római szentélyt, a Pantheont IV. Bonifác pápa a vértanúk tiszteletére keresztény templommá szentelte. Végül a kilencedik századtól lett a szentek és vértanúk általánosan elismert emléknapjaként az egész kereszténység ünnepe.
Vallástól független, a halottak emlékének ápolását szolgáló egyetemes nap november másodika – amelyet az egyházak is a jeles napok sorában tartanak számon. Egy bencés apát rendelte el a megemlékezést még az első évezred végén, 998-ban, majd általánossá lett a keresztény közösségekben. De mint sok egyházi ünnepnek, ennek is megvan a pogány kori előképe: a kelták históriája már az ősidőkben is az elhunytakra emlékező alkalomként jegyezte november elejét, amikor halotti áldozatokat mutattak be. Ennek mai továbbélője a nálunk nem általános, de Nyugaton szokásos haloween-rituálé.
A következő napokon a templomokban és a temetőkben is az eltávozottakra emlékezünk, kegyelettel.
A rovat további hírei: Kultúra
Kiss Kálmán varázslatos vendégeskedése az Utószó sorozatában
2025. ápr. 03.
Versben mondta el, minden túlzás nélkül: humorral és nagy mesélőkedvvel körített rendhagyó irodalomórákká vált a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája legutóbbi eseménye: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár volt, akivel Gyöngyössy Csaba beszélgetett kedden délután.
Folytatódik a "Rosti a Restiben" sorozata
2025. ápr. 01.
A Rosti diákjainak műveiből nyílt tárlat szép sikert aratott a Vasmű úti egységben, a következő bemutatót szerdán délután ajánlják a vendégek figyelmébe. Kajtár Lara önálló tárlattal rukkol ki.
Több mint 220 programot kínál a Wunderbar Fesztivál
2025. ápr. 01.
Országszerte mintegy 190 intézmény vesz részt a Wunderbar Fesztivál több mint 220 programot kínáló programsorozatában április 5-ig.
Kiss Kálmán költő lesz az Utószó vendége
2025. már. 31.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája április 1-jén, kedden délután folytatódik: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár lesz, akivel Gyöngyössy Csaba beszélget.
Bemutatják a víz különféle arcait
2025. már. 31.
Festményeken, installációkon és fotókon keresztül a víz különféle arcait mutatja be a Blue című kiállítás, amely szombaton nyílt Budapesten az A.P.Art Galleryben, a víz világnapja előtt tisztelegve.
Folytatódik a Vasas élő zenés táncházi sorozata
2025. már. 28.
Bekuckóztál az eső elől, de szombaton már nagyon mennél valahová? Itt a remek alkalom: mindenkit várnak a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes élő zenés táncházába az MMK-ban! Járdkilábam a hajtás után.
EU-s pályázatokkal a város kultúrájáért
2025. már. 28.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) elkötelezett az iránt, hogy a kortárs kultúra, a közművelődés, illetve a közösségépítés terén is olyan munkát végezzen, amely hozzájárul Dunaújváros fejlődéséhez, s az itt élő emberek számára teremt értéket.