Három jeles nap – az egykoriak tiszteletében
Emlékezésre késztető dátumok egymás nyomában: ma a protestánsok tartják ünnepüket, szerdán a katolikusok mindenszentek napját ülik, csütörtökön pedig valamennyien az elment hozzátartozóinkra és barátainkra gondolunk.
Ma épp ötszáz éve az ágostonrendi szerzetes, a szász választófejedelemség biblikus professzora, Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette kilencvenöt pontba foglalt vallási reformtéziseit. Az utókor e mérföldkővel jegyzi az evangélikus egyház megalapítását. Luther hamarosan követőre talált, mégpedig a nála is radikálisabb változásokat követelő genfi egyházújító, Kálvin János személyében – aki a református vallás zászlóvivője és alapítója lett. Az új tanok megjelenése csatasorba szólította a katolicizmus egységét féltőket, s megkezdődött az ellenreformáció évszázados korszaka, sok véráldozattal… Erre is emlékeznek ma a protestánsok. És arra, hogy az idők meghozták a kiengesztelődést, a történelmi egyházak szolidáris együttélésének mai valóságát.
Mindenszentek napja, amelyről holnap emlékeznek meg a hívek, kis híján tizenkét évszázada élő ünnepe a katolikus egyháznak: a Krisztus utáni 835. évben „Jámbor” Lajos császár pápai jóváhagyással írta elő az emléknap megtartását. Ennek előzménye még a hetedik évszázadban gyökerezik: 609-ben – némely forrás szerint egy évvel később – a hatalmas római szentélyt, a Pantheont IV. Bonifác pápa a vértanúk tiszteletére keresztény templommá szentelte. Végül a kilencedik századtól lett a szentek és vértanúk általánosan elismert emléknapjaként az egész kereszténység ünnepe.
Vallástól független, a halottak emlékének ápolását szolgáló egyetemes nap november másodika – amelyet az egyházak is a jeles napok sorában tartanak számon. Egy bencés apát rendelte el a megemlékezést még az első évezred végén, 998-ban, majd általánossá lett a keresztény közösségekben. De mint sok egyházi ünnepnek, ennek is megvan a pogány kori előképe: a kelták históriája már az ősidőkben is az elhunytakra emlékező alkalomként jegyezte november elejét, amikor halotti áldozatokat mutattak be. Ennek mai továbbélője a nálunk nem általános, de Nyugaton szokásos haloween-rituálé.
A következő napokon a templomokban és a temetőkben is az eltávozottakra emlékezünk, kegyelettel.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a vendéglátás legendái a városépítés hőskorában
2024. nov. 21.
Izgalmas programmal folytatódott az Intercisa Múzeum gasztronómiai sorozata a Múzeumok Őszi Fesztiválja kínálatában. A Késdobálótól az Arany Csillagig – vendéglátás az '50-es években című előadással várták a látogatókat. Hangkép.
Jubilál a kultúra egyik zászlóshajója
2024. nov. 20.
Öt évtizeddel ezelőtt, napra pontosan november 4-én nyitotta meg a kapuit a Munkásművelődési Központ és a József Attila Könyvtár. Van mire büszkének lennünk és lenniük. A napokban az MMK-ba látogattunk el, ahol Kováts Rózsával beszélgettünk az intézmény múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Viccelődni a templomban? Lehet!
2024. nov. 20.
Istennek van humora? És ha igen, fekete is? (Mármint a humor.) Erre és ezekhez hasonló mulatságos kérdésekre válaszol a Luther Pub következő eseménye az evangélikus templom gyülekezeti termében pénteken este.
Véget ért a SZÓforgató BETŰvető kortárs irodalmi vetélkedő
2024. nov. 19.
A József Attila Könyvtárban sok pályázat és vetélkedő szórakoztatja a gyerekeket. A címben említett ezek egyike – novemberben volt az eredményhirdetés Vig Balázs közreműködésével. A kortárs-vetélkedő keretében az író művei alapján összeállított feladatlapokkal dolgoztak a fiatal olvasók.
DSTV: Tündér Lala a Bartók színpadán
2024. nov. 18.
Szabó Magda művének színpadi adaptációjával folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sor, derül ki a DSTV összegzéséből. Már az olvasópróbán hangsúlyozták: a tanulságos történet üzenetei egyaránt szólnak a gyerekeknek és a felnőtteknek is. Hangkép.
Magyarország állatvilágát bemutató fotókiállítás nyílt a Városligetben
2024. nov. 18.
Tanösvény címmel Magyarország gazdag állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt vasárnap a Városligeti Promenádon. Az elsősorban a gyerekeket célzó tárlat anyagát a Magyarország 365 pályázatra érkezett képekből válogatták.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Mit lehet tenni?"
2024. nov. 17.
Horvát dokumentumfilmmel folytatódik a KineDok sorozata: fájdalmasan aktuális történetet láthatnak az érdeklődők a Szabad Szemmel vetítésén a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) jövő kedden.