Három jeles nap – az egykoriak tiszteletében
Emlékezésre késztető dátumok egymás nyomában: ma a protestánsok tartják ünnepüket, szerdán a katolikusok mindenszentek napját ülik, csütörtökön pedig valamennyien az elment hozzátartozóinkra és barátainkra gondolunk.
Ma épp ötszáz éve az ágostonrendi szerzetes, a szász választófejedelemség biblikus professzora, Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette kilencvenöt pontba foglalt vallási reformtéziseit. Az utókor e mérföldkővel jegyzi az evangélikus egyház megalapítását. Luther hamarosan követőre talált, mégpedig a nála is radikálisabb változásokat követelő genfi egyházújító, Kálvin János személyében – aki a református vallás zászlóvivője és alapítója lett. Az új tanok megjelenése csatasorba szólította a katolicizmus egységét féltőket, s megkezdődött az ellenreformáció évszázados korszaka, sok véráldozattal… Erre is emlékeznek ma a protestánsok. És arra, hogy az idők meghozták a kiengesztelődést, a történelmi egyházak szolidáris együttélésének mai valóságát.
Mindenszentek napja, amelyről holnap emlékeznek meg a hívek, kis híján tizenkét évszázada élő ünnepe a katolikus egyháznak: a Krisztus utáni 835. évben „Jámbor” Lajos császár pápai jóváhagyással írta elő az emléknap megtartását. Ennek előzménye még a hetedik évszázadban gyökerezik: 609-ben – némely forrás szerint egy évvel később – a hatalmas római szentélyt, a Pantheont IV. Bonifác pápa a vértanúk tiszteletére keresztény templommá szentelte. Végül a kilencedik századtól lett a szentek és vértanúk általánosan elismert emléknapjaként az egész kereszténység ünnepe.
Vallástól független, a halottak emlékének ápolását szolgáló egyetemes nap november másodika – amelyet az egyházak is a jeles napok sorában tartanak számon. Egy bencés apát rendelte el a megemlékezést még az első évezred végén, 998-ban, majd általánossá lett a keresztény közösségekben. De mint sok egyházi ünnepnek, ennek is megvan a pogány kori előképe: a kelták históriája már az ősidőkben is az elhunytakra emlékező alkalomként jegyezte november elejét, amikor halotti áldozatokat mutattak be. Ennek mai továbbélője a nálunk nem általános, de Nyugaton szokásos haloween-rituálé.
A következő napokon a templomokban és a temetőkben is az eltávozottakra emlékezünk, kegyelettel.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a szövegvilág bűvkörében
2025. jan. 30.
Az olvasás szeretete nem múló szeszély, derül ki a DSTV összegzéséből. A történet főszereplője igazi könyvmoly, akinek példája igazolja, bármilyen műfajról is legyen szó, mindenki megtalálhatja a maga szájízének való írókat és műveket. Hangkép.
Nyilvános órákkal és és esti szimfonikus koncerttel várja a közönséget a Zeneakadémia
2025. jan. 30.
Diákok fellépésével, nyilvános órákkal, előadásokkal és esti szimfonikus koncerttel is várja a közönséget az idén 150 éves Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 9-én A tehetség napja című rendezvényén.
Dunaújváros kedvence (kultúra): Munkásművelődési Központ
2025. jan. 29.
Esélyesként indult s végül magabiztosan húzta be a kultúra kategóriát a Dunaújváros kedvence szavazáson a Munkásművelődési Központ. Kováts Rózsa és csapata immáron hatodik alkalommal vette át Horváth Tamástól az elismerő oklevelet.
DSTV: Kiss Barni a város hangja is volt
2025. jan. 29.
Zenelánc című új műsorából ad ízelítőt a DSTV összeállítása. A főszereplő Kiss Barnabás, aki 2022-ben tűnt fel a Dunaújváros Hangja versenyén. Még szemtelenül fiatal, de már határozott elképzelései vannak a jövőjét illetően. Művészeti iskolába jár, közben egyengeti énekesi karrierjét. Hangkép.
Gryllus Vilmos lesz a Cimbora Klub vendége
2025. jan. 28.
Izgalmas programokkal készülnek a látogatóknak már az esztendő első időszakában is a gyermekkönyvtár munkatársai. A Cimbora Klub jeles és népszerű vendéget fogad csütörtökön, nemcsak a gyerekek örömére!
DSTV: a zeneiskola jövője
2025. jan. 28.
Van, amit nem lehet elég korán kezdeni – a muzsika terén főleg, derül ki a DSTV összegzéséből. Például a toborzásról beszélni, még akkor is, ha az intézmény esetében ez még a jövő zenéje, csak hónapok múlva esedékes – de ilyen korán is volt miről szót ejteni. Hangkép.
ICA-D: "Karolina kertje" az Utószó sorozatában
2025. jan. 27.
Kötetbemutatóval folytatódik az Utószó című élő irodalmi antológia sorozata: az érdeklődők Wirth Imre legújabb kötetével, a Karolina kertje című regénnyel ismerkedhetnek.