Gombos István ötvös- és iparművész életművét bemutató kiállításra kerül sor november 3-án 17 órakor az Intercisa Múzeumban.
A vas, acél és krómacél, a bronz, és a sárga-vörös réz értő kezek alatt csodákra képesek, általuk mesélni azonban csak kevesen tudnak. Gombos István iparművész évtizedek óta meséli el segítségükkel saját történeteit, műveit letisztult formavilág és a térben ritmikusan elmozduló elemvariációk jellemzik. A retrospektív tárlat a Ferenczy Noémi és Vörösmarty-díjas művész alkotói korszakaiból idéz.
A különleges kiállítás alkalmából egy könyv is készül, amelyben dr. Dorkota Lajos, Fejér megye és Dunaújváros díszpolgára a következőképpen fogalmaz vele kapcsolatban:
"Gombos István ötvös-, és iparművészként olyan utat választott, melyen nemcsak elindulni nehéz, de az anyag természetéből adódó prekoncepciókkal megküzdeni szintén nem egyszerű. Az életműve viszont arról ad tanúbizonyságot, jók voltak ösztönei. A szerkezet, ez a bonyolult nemesfém megszólította őt, és azóta is „jót beszélgetnek”. Alkotásait persze több csoportra lehet osztani, valamennyi kiszakít valamit a korból, az anyagból, melyben született. Az időben egymást követő alkotásokban is fellelhető a folyamatos megújulás. Ahogy életünk természetes velejárója a folyamatos változás, úgy alakul át művészetében is a megformálás. Egyszerűen mindig új és új gondolatiságot ragad meg, ezáltal pedig olyan széles spektrumon mozog művészetében, hogy ellehetetleníti annak általánosítását."
A november 3-án megnyíló tárlat egyfajta életmű kiállítás, de évtizedek munkáját képtelenség lenne egy terembe besuvasztani, éppen ezért a főbb korszakaira visszatekintő alkotásokat láthatják majd az érdeklődők az Intercisa Múzeumban, amelynek igazgatója, Farkas Lajos szerint az ötvösművészetben való jártasság csak a kiváltságosoknak adatik meg. Két évvel ezelőtt a ráckevei Keve Galériában tartott kiállításon ő kérte fel Gombos Istvánt a kiállítás létrehozására.
- A fémből készült alkotásai szinte megelevenednek, és ha az ember sokáig nézi, szinte azt várja, hogy a szobrok megmozduljanak. Elérte a tökéletesség határát, műveibe a lelkét is beépítette, ez különbözteti meg az egyszerű, középszerű alkotásokat a nagyszerűtől. Gombos Istvánnak, vagy ahogyan mindenki ismeri, Gombinak sikerült a fémet úgy megformálnia, hogy abból sugárzik a tökéletesség és művei harmóniára törekednek a környezettel.
