Csadi Zoltán rendezésében készül Bartók Béla műveinek újragondolt részleteivel, valamint kortárs költők gyerekverseinek felhasználásával színházunk idei első mesejátéka, a Mikrokozmosz.
Pénteken a Szolgálat Évadának második bemutatójára is sor kerül a Bartók színházban, A négy évszak, A falka című táncjáték után egy gyermekdarabot mutatnak be a stúdióteremben, Mikrokozmosz címmel. A főpróbák a végéhez közelednek, és először kedden délután közönsége is lehetett a darabnak, hiszen a Violin Alapfokú Művészeti Iskola színművészeti tagozatának legifjabb tagjai is a nézőtéren ültek, így először élhettek át egy igazi színházi főpróbát testközelből. A színészek, Tőkés Nikoletta, Siménfalvy Ágota, Kiss Attila és Gasparik Gábor nagyon intenzíven dolgoztak az eddigi próbák során, a technika, a fény, a hangosítás és az összes elem most találkozik először egymással, ilyenkor pedig mindennek nagyon precízen kell működnie, össze kell állnia. Csadi Zoltán rendező elmondta, sok apró pici momentumból épül fel az előadás, mint egy mikrokozmosz, és ezek a pici részletek adnak ki egy kerek egészet. Ha pedig ezek jól működnek, jól működtetik egymást, akkor beindulnak a fogaskerekek és egymást építve működik az egész előadás.
- Igazából Bartók zenéje inspirálta ezt az előadást, a Gyermekdalok és Mikrokozmosz című zenei gyűjteménye alapján kezdtünk el gondolkodni rajta. A kiindulási alap, hogy egy gyerek, a fejlődése során hogyan találkozik először a nagy érzelmekkel, hogyan találkozik először a szerelemmel, az elmúlással, a boldogsággal, a kirekesztéssel, tehát olyan nagy érzésekkel, amik mindannyiunk életében nagyon fontosak. Közben láthatjuk hogyan tanul egy gyerek egy felnőttől, vagy egy felnőtt a gyerektől. Ezeket a pillanatokat, állomásokat próbáltuk végigvenni, és ehhez kerestünk megfelelő kortárs gyerekverseket, amihez Bartók zenéje adta az alapot. De ezek a művek csak az elrugaszkodási pontot jelentették, mert Cári Tibor zeneszerző ezeket a műveket továbbgondolta, belefűzte egy XXI. századi hangzásvilágba, zenei közegbe. Az előadás alapja a gyermeki kíváncsiság, a darab sok kis történetből áll, ami egy nagyot ad ki a végén, de leginkább egy nagy érzésről beszél, a világot állandóan előrevivő kíváncsiságról, hogy az emberek megpróbálják megérteni a körülöttük zajló világot, akár felnőttről van szó, akár gyerekről.
