Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 08. Aranka
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Hétszer nyitotta ki a mentőernyőt

Közélet
portré
hobbi
Baracs

facebook megosztás

Molnár Emese - 2017. dec. 04., 12:35

Soha nem ülne fel gyorsasági motorra, vagy csúszna le meredek csúszdán Kiss József, viszont az ejtőernyős formaugrást nem tartja életveszélyes sportnak, a közelmúltban pedig tagja volt a világrekordot felállító csapatnak is.

Kiss József Baracson született, a mai napig ott él családjával. Ipari szakmát tanult, lakatosként végzett, de foglalkozott vendéglátással is. Feleségével húsz évvel ezelőtt saját vállalkozást indítottak Dunaújvárosban.  Autókölcsönzőjüket (Kissrentacar Autókölcsönző Kft.) nagy gondossággal, becsülettel vezetik, jelenleg negyven saját autóval rendelkeznek, és saját műhelyben végzik a karbantartást is. A Skála és az egyetem közt található irodában történő munka foglalja le mindennapjaikat, ám a sűrű napirend közé Kiss József egy másik nagy szenvedélyt, sportot is beépít. A katonaság idején, 1983-ban kezdett ejtőernyőzni. Mint mondta, azóta nagyon sokat változott ez a sport, és akárcsak az informatika világa, ez is folyton fejlődik, megújul.

- Szép lassan a szenvedélyemmé vált az ejtőernyőzés. Egyszer négy évre abbahagytam, de aztán rájöttem, hogy nem megy nélküle. Az elmúlt tizenöt évben fordult komolyabbra ez a sport számomra, azóta ugrom többet. Az ejtőernyőzésnek sok ága van, én a több résztvevős, zuhanás közben hason végrehajtott formaugrással foglalkozom, ebben is versenyzek. Tagja vagyok a négyfős nemzeti válogatottnak, mind a levegőben történő, mind a szélcsatornás számokban. Magyarországon viszonylag kevés, hatszáz ejtőernyős van. A fővárosban szélcsatornás formaugrást is oktatok heti rendszerességgel, és különböző nemzetközi versenyeken indulunk.

A közelmúltban egy új világrekordot állítottak fel ejtőernyős formaugrásban az arizonai sivatagban. A több, mint kétszáz fős csapatban mindössze két magyar résztvevő volt, köztük Ön is.

- Nagyon nehéz bekerülni egy ilyen csapatba, mert bárki bármit mondhat magáról, nem számít, csak az, ha megnézik, mit tud az ember, mit csinált eddig. 2011 óra több helyen jártam már, először európai rendezvényeken, ahol megismerhettek a szervezők.  Európában nem egyszerű a helyzet, mert van néhány ejtőernyős nemzet, például a franciák, az oroszok, a németek, ahonnan könnyebb válogatni a jó ugrók közül. A világrekordra tavaly lehetett jelentkezni, amelyet aztán el is fogadtak.

Miben új ez a világrekord?

- A jelenlegi formaugró világrekord 400 résztvevős, amelyet tizenöt évvel ezelőtt állítottak fel. Viszont nincs annyi repülőgép, amelyekkel ezt meg lehetne csinálni. A rekord tekintetében az változott, hogy kisebb alakzatokat csinálunk, de egy ugrás alatt több alakzatváltás történik. Van egy úgynevezett első pontja az alakzatnak. Ezt sem könnyű felépíteni, de ezután a szélen lévő emberek, ebben a rekordban körülbelül nyolcvan fő, további mozgásokat csinál a külső alakzatban. Az előző rekord 202 fővel történt két pontos mozgással. Mi most 217-en végeztünk három pontos ugrást.  Tíz repülőgép vitt fel minket. Ezek egyenként szálltak fel, majd felvettek egy V-alakú köteléket, ennek megfelelően lett szétosztva az ejtőernyősök csapata is.

Hogyan lehet ennyi ember ugrását összehangolni? Mennyit kellett erre gyakorolni?

- Nem véletlenül ezt a 217 ejtőernyőst hívták meg a rekordra, és nem véletlenül azok a pilóták voltak jelen, akik felvittek minket. Őket már ismerték a szervezők, bizonyítottak kisebb ugrásokban, és nagy részük részt vett korábbi világrekordban is. Nekem egyébként ez volt a legnagyobb létszámú ugrásom. Nem kellett külön készülnünk, mert egyszerűen az embernek alkalmasnak kellett lennie a feladathoz, ez alapján választották ki a szervezők a résztvevőket. Amikor Arizonába értünk, először kisebb, 45-90-136-os alakzatokat ugrottunk, majd a harmadik napon mentünk fel egyszerre mindannyian. Megépítettük az alakzatot, és amikor sikerült, megépítettük még egyszer, utána jöhettek a pontok. Eredetileg tizennyolc ugrást terveztünk, de mivel volt egy még napunk, úgy döntöttünk, hogy plusz kettőt bevállalunk. Így a huszadik ugrásra sikerült a világrekord. Mindenki alkalmas külön-külön egy ilyen ugrásra, de az, hogy maga a csapat is alkalmas legyen, valahogy össze kell érnie a dolognak. Mindenki egyfelé koncentrál, odafigyelünk, de kell hozzá még egy kis plusz, és amikor ez megérik, megtörténik a csapatban, az felemelő érzés.

Most is készül egy hasonló, nagyszabású ugrásra vagy rendezvényre?

- Mint már említettem, nagyon nehéz európai eseményekre bekerülni, hiszen sok jó ejtőernyős van, és kevesebb a rendezvény. Ám idén sikerült bejutnom egy elit százasba, éppen a világrekord kapcsán, hiszen ugyanaz az egyik szervező. Remélem bent is maradok, ez a rendezvény Ukrajnában lesz augusztusban, és februárban kapunk választ arra, hogy kik kerülnek be majd az ugrásba.

Meddig van szezonja az ejtőernyőzésnek? Mit szokott csinálni télen, amikor nem lehet ugrani?

- Az ejtőernyőzés szezonja márciustól október közepéig tart, télen pedig szélcsatornás edzések vannak. Most hétvégén pont lesz egy tízcsapatos bajnokság. Nagy büszkeségem, hogy a nagyfiam ugyan nem ejtőernyőzik, de tavaly mi nyertük ezt a szélcsatornás versenyt, idén pedig a feleségemmel indulunk közösen.

A fiai nem ejtőernyőznek?

- A kisebbik fiam még ki sem próbálta, ő tangóharmonikán játszik, a pécsi művészeti iskolában tanul. Nagyobbik fiam tandemben már ugrott, de egyedül még nem. Van nálunk egy mondás, hogy egy család, egy ejtőernyős. Nyílván, ha majd lesz kedve később, akkor mindenképpen. Egyébként 46 évesen kezdtem el kungfuzni a fiammal, mert szerettem volna olyan programot, amit együtt tudunk csinálni.

Sokan úgy vélik, az ejtőernyőzés életveszélyes sport.

- Abszolút nem, de nyilván megoszlanak a vélemények. Szerintem átmenni a zebrán vagy az úttesten sokkal veszélyesebb, bár vesztettem el nagyon jó sporttársakat, akik ejtőernyőzés közben haltak meg. Amikor ejtőernyőzés közben történik meg a tragédia, általában emberi hiba miatt van. Az ejtőernyőzésben ritkán történik lezuhanásból haláleset. A halálesetek 70 százalékát az okozza, hogy olyan extrémek a kupolák, olyan gyorsan repülnek, hogy akár 80-100 kilométer óránkénti sebességet érhetnek el a föld fölött, ebből lehet nagyot esni. Azt sem mondjuk, hogy nem nyílik ki az ejtőernyő, hanem hogy valami probléma van vele. Ez mind természetes, előfordulhat, nekem hét ilyen mentőernyő nyitásom van. Ha valami baj van az ejtőernyővel, tudnom kell, hogy nincs időm szórakozni, hanem egy mozdulattal leoldani a meghibásodott ernyőt, és kinyitni a mentőernyőt. Ez sokkal gyorsabban nyílik, és sokkal precízebben van összehajtogatva. Ha normális, jól karbantartott felszerelésünk van, és észnél vagyunk, nincs semmi baj. Nem tartom extrém sportnak, nincs bennem semmilyen adrenalin-függőség. Az elején mindenkiben van félelem, de már sportnak tekintem. A futó sem attól fél, hogy elesik, hanem arra koncentrál, hogy elsőnek érjen célba. Így vagyok én is az ejtőernyőzéssel. Viszont nem ülök fel gyorsasági motorra, nem csúszok le egyenes, meredek csúszdán, nem ugrok szikláról, és nem is bungee-jumpingolok, mert félek tőle.

Mi a helyzet a repüléssel?

- Maga a repülés az egy szükséges rossz az ejtőernyőzésben általában négyezer méter magasságból szoktam ugrani, ezer méternél nyílik az ernyő. Persze, elnézelődünk, hogy szépek a felhők, de igazából azzal csak megy az idő, mert már ugranánk. Az ejtőernyőzés után már máshogy áll az ember a repüléshez. Ha úgy adódik, hogy az időjárási körülmények miatt nem lehet ugrani és le kell szállni a repülőgéppel, az az ejtőernyősnek a legborzalmasabb dolog.

A rovat további hírei: Közélet

DSTV: szomorú hírek a vasműből

DSTV: szomorú hírek a vasműből

2025. ápr. 24.

A csoportos létszámleépítés kapcsán tartott tájékoztató beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése. A Dunai Vasmű munkavállalóinak sorsáról Mezei Zsolt alpolgármester tolmácsolta az önkormányzat álláspontját. Hangkép.

Szabó Zsolt: elengedhetetlen a megyei jogú városok közös, határozott fellépése

Szabó Zsolt: elengedhetetlen a megyei jogú városok közös, határozott fellépése

2025. ápr. 23.

Szabó Zsolt képviselte városunkat a Megyei Jogú Városok Szövetségének múlt heti debreceni ülésén, ahol több fontos kérdés is napirendre került. Városunk gazdasági alpolgármestere szerint azt szeretnénk, hogy Dunaújváros és a dunaújvárosiak megkapják a számukra jogosan járó forrásokat.

Elismerések és ünnep a Bölcsődék Napján

Elismerések és ünnep a Bölcsődék Napján

2025. ápr. 23.

Idén húsvéthétfőre esett a Bölcsődék Napja, amelyet 15 éve Magyarországon is április 21-én ünnepelnek. Dunaújvárosban is összeültek a bölcsődei dolgozók – három szakember kapott igazgatói elismerést a Munkásművelődési Központban.

Komoly eredményt hozott a múlt heti akció, de lesz még lomtalanítás a Technikumban

Komoly eredményt hozott a múlt heti akció, de lesz még lomtalanítás a Technikumban

2025. ápr. 23.

Húsvét ide vagy oda, 35 tonna lomot és/vagy elektronikai hulladékot gyűjtöttek össze a múlt szombatra halasztott akció során a technikumi gyűjtőpontokon – ezzel együtt eldőlt az is, hogy még a tavaszi időszakban újráznak!

"Volt, L-múlt" – emlékidéző bolyongások

"Volt, L-múlt" – emlékidéző bolyongások

2025. ápr. 23.

Hét fejezetben gyűjtötte össze és adja közre sztálin- és dunaújvárosi emlékeit Tóth István. A webes közegben – és korábban lapunk hasábjain is – nagyot futott személyes emlékek hamarosan a Volt, L-múlt című kötetben látnak napvilágot. Vagyis: dehogy múlt.

Köszöntő – húsvét ünnepén

Köszöntő – húsvét ünnepén

2025. ápr. 21.

"Kívánom, hogy a húsvéti időszak örömmel, szeretettel, reménnyel és megújulással legyen tele!" – az ünnep alkalmából Pintér Tamás polgármester köszöntőjét olvashatják.

500 ezer forint a rostis diákok jövőjéért

500 ezer forint a rostis diákok jövőjéért

2025. ápr. 20.

A Dunaújváros Kenyere jótékonysági akció elmúlt negyedévében összesen 8157 kenyeret vásároltak a városlakók, amelyek árából a virtuális alapba bekerülő 50 forintoknak köszönhetően 407 ezer 850 forintnyi támogatás gyűlt össze. Az önkormányzat által végül 500 ezer forintra kerekített adományban ezúttal a Rostisok Jövőjéért Alapítvány részesült. 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

  2. Felhívás aranylakodalmas párok részére

  3. Nagyon közel volt a bravúrhoz a DKSE

  4. DSTV: szólóban a hangzsonglőr

  5. Cseh Sándor: egy csapatnak mindig fejlődnie, vagy alakulnia kell

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szólóban a hangzsonglőr

DSTV: szólóban a hangzsonglőr

Embedded thumbnail for DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

DSTV: a Rosti iskola szalagavatója

Embedded thumbnail for DSTV: két győzelem, egy vereség

DSTV: két győzelem, egy vereség

Top hírek

  1. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  2. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  3. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

  4. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  5. Újra élnek a bajnoki remények

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő