A méhészek szerint is nehéz különbséget tenni az eredeti és a hamisított méz között. A hamisítók évről évre egyre ügyesebbek, és könnyen lépre csalják a vevőket cseppet sem minőségi portékáikkal - írja a hirado.hu.
A mézjelentés kapcsán az utóbbi időben sokat olvashattunk arról, hogy milyen nehéz dolga is van a vevőknek szerte az Európai Unióban, hogyha minőségi mézet szeretnének vásárolni. A jelentés kapcsán számos hazai méhész is elmondta, hogyha valaki nem szakember, akkor bizony a nem tisztességes eladók könnyen lépre csalják az egyszerű fogyasztókat.
A hamisítók – ahogy sok más termék esetében is – egyre ügyesebbek, évről évre egyre kevésbé kiszűrhető hamisítási eljárásokat alkalmaznak. Másfelől több olyan vizsgálati módszer létezik a köztudatban, amivel nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a vásárolt méz igazi vagy hamis.
Az egyik ilyen otthon is elvégezhető vizsgálat a kristályosodás megfigyelése. Közismert tény, hogy a valódi méz egy idő után kristályosodik, míg a hamis méz megőrzi a szirup jellegű állagát. Viszont a szakértők szerint ez csak részben igaz, mert vannak mézfajták, amelyek éveken át folyékony állagúak maradnak. A repceméz például igen hamar kikristályosodik, míg az akácméz akár két éven keresztül is folyékony marad. Így ezzel a módszerrel a vásárló nem lesz képes hitelt érdemlően ellenőrizni a termék valódiságát.
A hamis mézet arról lehet leginkább felismerni, hogy a színe teljesen halvány, az íze pedig jellegtelen. Sőt az is gyakran előfordul, hogy fogyasztásuk után kellemetlen utóízt érzünk a szánkban. Így egy-egy kanál ezekből az általában olcsó termékekből nem nyújt sem esztétikai, sem íz-, sem pedig illatélményt.
Vásárlói tippeket, fogyasztói tapasztalatokat természetesen megoszthatunk egymással, mindemellett azonban arra van szükség, hogy uniós szinten egy megbízható nyomon követési és termékmegjelölési rendszert vezessenek be. A mézjelentés benyújtói már jó ideje erre törekednek Brüsszelben, és a jelenlegi állás szerint ennek a munkának hamarosan meg is lesz az eredménye.
Fotó:MTI
A jelentésről – amelynek egyik fő célja, hogy a hamis méztől megvédje az uniós piacot – előreláthatólag január 23-án szavaz majd az Európai Parlament bizottsági szinten, majd a tervek szerint február elején kerül az Európai Parlament elé. A hazai európai parlamenti képviselők közül a legnagyobb szószóló a témában Erdős Norbert, aki legutóbb december közepén adott interjút a témában az M1 műsorában Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével együtt.
Magyarország számára azért kiemelten fontos ez a kérdés, hiszen Spanyolország és Románia után mi vagyunk a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az Európai Unióban.
Országos szinten mintegy húszezer magyar méhészt tartanak számon, akiknek a fő megélhetését ez az ágazat jelenti. A Magyarországon készült méz 75 százaléka az EU piacára kerül. Azonban a minőségi magyar méznek fel kell vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például a Kínából behozott mézekkel, amelyeknek majdnem 20 százaléka bizonyítottan hamisított.
-OPH-
