Lassulást hozott Közép-Dunántúl ingatlanpiacán a tavalyi év?
A lakáspiac szereplői az újév kezdetével elkezdik találgatni, milyen trendek várhatóak. Ez idén sincs másként. Elkezdenek csökkeni az árak? Enyhülnek vagy mélyülnek a területi eltérések? Mi lesz az újlakásokkal? És egyáltalán meddig bírja a lakosság ezeket a változásokat?
Több kérdésben megmutatkozik a területi eltérés
A feltett kérdések egytől egyig jogosak. 2014 óta országos szinten folyamatosan emelkednek az ingatlanárak, ehhez a képhez azonban hozzátartozik a térségek közötti eltérés. Ez nemcsak a jelenlegi négyzetméterenkénti árakat, hanem a változás ütemét, valamint a forgalmat is érinti.
Míg a felkapott vidékeken évről évre kétszámjegyű az emelkedés, addig a kevésbé népszerű településeken stagnál vagy éppen esik az árszínvonal. A kettéosztottságot az építőipar fellendülése sem enyhítette, hiszen a projektek nagy része a fővárosban és a központi szerepet betöltő vidéki nagyvárosokban kerül kivitelezésre.
Változott az értékesítési idő
Az értékesítési idő ugyancsak különbségeket mutat. A fővárosban minden szegmensben lassabban találtak gazdára az ingatlanok az előző évhez képest, míg a vidéki társaiknál fokozódott az ütem. Ugyanakkor hiába a visszaesés, az eladás még mindig Budapesten a leggyorsabb.
Országosan a családi házak átlagosan 190, a téglalakások 100, a panelek pedig 71 napig várják új tulajdonosukat. A panelek közül azok vannak kedvező helyzetben, amelyeknek jók a tömegközlekedési adottságaik, illetve átestek a panelprogramon. A téglaépítésűek a belvárosban pörögnek igazán, a magánházak előnye pedig egyben a hátrányuk: az egyedi kialakításuk teszi őket vonzóvá, de ugyanez lehet az egyik ok, ami miatt az érdeklődő eláll a vásárlási szándékától.
Tavaly sem lassított a közép-dunántúli ingatlanpiac
2017-ben az árak hazai viszonylatban 12%-kal drágultak, de hozzá kell tenni, hogy e mögött meglehetősen homogén eredmények tapasztalhatóak az egyes településeken. A fővárosban 17%-kal, Közép-Dunántúlon bizonyos városokban – Székesfehérvár, Esztergom, Dunaújváros, Veszprém, Tatabánya – pedig 13-25%-kal bővültek az átlagárak egy év alatt.
Az ingatlanok átlagárainak változása a közép-dunántúli régióban és Budapesten (2017. január és december között)
A százalékban kifejezett változások nem sokat jelentenek, hiszen nem mutatják meg a jelenlegi árszínvonalat – vagyis azt, ami a szereplőket elsősorban érdekli. Az élen továbbra is a Budapesten eladó lakások és családi házak állnak. Ehhez képest a közép-dunántúli városok a típustól függően 25-78%-kal elmaradnak. Az említett régióban a Székesfehérváron, Veszprémben és Tatán meghirdetett ingatlanok állnak a lista elején, az ezek után következő Dunaújvárosban, illetve Pápán 40-65%-kal kedvezőbb átlagos négyzetméterenkénti árakra számíthatnak az érdeklődők.
Átlagos négyzetméterárak a közép-dunántúli régióban (Ft/m2)
A térségből Fejér megyét kiemelve az tapasztalható, hogy a székesfehérvári ingatlanok 300 ezret meghaladó átlagos Ft/m2 árakon érhetőek el. Gárdonyban és Móron ehhez viszonyítva több mint 50 ezer, Dunaújvárosban és Rácalmáson pedig 130-140 ezer forinttal maradnak el az átlagos négyzetméterenkénti árak.
A lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai Fejér megye egyes városaiban (Ft/m2)
Mit hozhat 2018?
A felívelő árszint mellett az is kivehető, hogy a lakosság büdzséje nem tudja tartani a lépést, a vásárlások ugyanis az olcsóbb ingatlanok irányába tolódtak el. E mögött három dolog állhat: a vásárlók az alacsonyabb alapterület, az agglomeráció vagy a rosszabb állapot mellett teszik le a voksukat – ezzel egyfajta kompromisszumot kötnek.
2018-ban a másik kérdőjel az újlakások piaca. A szakértők szerint az átadások nagy része idén, illetve jövőre várható, az induló projektek száma pedig fokozatosan csökkenni fog. Ennek oka a 2019 végén kifutó kedvezményes, 5%-os áfa, ami után visszaáll a 27%-os áfakulcs. A kivitelezők érthető okokból ezt igyekeznek elkerülni és minél előbb tető alá hozni a terveket.
Forrás: Ingatlannet.hu
A rovat további hírei: Közélet
Magdi néni a 90 évesek táborába lépett
2025. júl. 30.
Újabb szépkorú dunaújvárosi polgárt köszöntettek a napokban: Uhrin Ferencné, Magdi néni nagy családja körében ünnepelte a 90. születésnapját. Barta Endre alpolgármestert és az önkormányzat jókívánságait gyermekei, unokái, dédunokái körében fogadta az ünnepelt.
Boldog születésnap, szép családi körben
2025. júl. 29.
Újabb szépkorút köszöntött az önkormányzat – Barta Endre alpolgármester Varga Mária Magdolnát, Marika nénit 95. születésnapja alkalmából látogatta meg otthonában. Az ünnepelt egy szelet torta mellett szívesen mesélt életéről és mindennapjairól.
DSTV: gondos tervezés
2025. júl. 27.
A héten már készült egy összeállításunk az energiaválság nyomán arról, hogy milyen fejlesztések-átalakítások szükségesek ahhoz, hogy csökkentsük az energiafüggésünket. A téma apropóján felkerestük Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármestert is. Hangkép.
Közeleg az iskolakezdés, érkezik a segítség
2025. júl. 26.
Még javában tart a nyár, ám a nehéz körülmények között élők számára ez egyben azt is jelenti, hogy közeleg az iskolakezdés. Pontosabban közeledik egy olyan esemény, amely nagy, s talán egyre nehezebb teher a családok számára. Érkezik azonban a segítség – a közösség összefogásával.
Új élet a régi Bánkiban – közösségi kertet hoznak létre az udvaron
2025. júl. 25.
Az Új Esély Központ fontos szerepet tölt be a dunaújvárosi szociális szférában – mentális betegséggel és szenvedélybetegségekkel küzdő ellátottakat gondoz. Számos módszer adódik a problémák kezelésére, többek között a természetben töltött idő is nagy segítség lehet. A régi Bánki udvarán különleges projekt kezdődik – az Új esély közösségi kerttel segítik a városlakókat.
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.