Már a város születésénél jelen voltak

Tóth András 1928. január 2-án született Dunavecsén. Négy testvérével együtt Solton nőttek fel, szüleik uradalomban dolgoztak cselédként. Mint arról András bácsi mesélt, fiatalon a nyári szünetben nagyon szerettek fürdeni a Dunában, a barátokkal sokszor át is úszták a folyót. 1948 decemberében önként jelentkezett katonának az egyik barátjával, az esztergomi páncélos hadseregben kezdték el a szolgálatot. Öt évig volt hivatásos katona, számos kalandos emléket őriz a szépkorú abból az időből, amelyre a mai napig szívesen emlékszik vissza. Részt vett a város építésében is, először még busszal járt ide Soltról, majd 1963-ban végleg Dunaújvárosba költözött családjával. A vasműben dolgozott hegesztőként, és innen is ment aztán nyugdíjba. Két gyermeke született, öt unoka és hét dédunoka örvendezteti meg a hétköznapokban. András bácsi a szabadidejében szívesen gondozza a gyümölcsöskertet, nagyon szeret barkácsolni, bármit elkészít fából vagy vasból, amit lánya kér tőle.

Mosolygós, víg kedélyű hölgy Jeges Istvánné Marika néni, aki kilencven évesen is boltba jár, imádja a tévé sorozatokat, és szívesen cseverészik szomszédjaival a lépcsőház előtti padon.

A dunaújvárosi szépkorúak táborát erősíti immár Jeges Istvánné Marika néni, aki december 28-án töltötte be kilencvenedik életévét. A szépkorú Pozsonyban született. Négyen voltak testvérek, édesapjuk fiatalon elhunyt, édesanyjuk földműveléssel foglalkozott. Marika néni 13 évesen (1943-ban) Budapestre jött, dr. Pálmai Béla rendőrkapitányhoz került dadának, a két gyermekére vigyázott. Aztán kitört a háború, így végül itt maradt Magyarországon, Mátyásföldön élt. Később megismerkedett férjével, aki rendőrként dolgozott, és 1946-ban összeházasodtak. A szépkorú háztartásbeliként látta el az otthoni teendőket, és nevelte négy gyermeküket. 1954-ben költöztek Dunaújvárosba, mert férje itt kapott állást a vasműben. Marika néni a biztosítónál helyezkedett el, mint pénzbeszedő, utána pedig a vasműben, a hideghengerműben dolgozott, innen is ment aztán nyugdíjba. A kilencvenedik születésnapja alkalmából az önkormányzat nevében Gombos István, humán ügyekért felelős alpolgármester köszöntötte fel. Marika néni büszkén beszélt arról, hogy az ő felmenői Késmárky grófok voltak, a rokonságról nagyon sokat mesélt neki annak idején a nagyapja. Jó egészségnek örvend a szépkorú, a köszöntő alkalmával is folyamatosan mosolygott, viccelődött. A mai napig rendben tartja a lakást, boltba jár, főz, délután pedig kihagyhatatlan program számára a tévézés, imádja a sorozatokat. Nagyon jó kapcsolatban van a szomszédokkal is, úgy fogalmazott, nyáron szívesen ücsörögnek a padon, szeretnek pletykálkodni. Sosem unatkozik, hiszen igen népes családdal büszkélkedhet, tizenegy unokája, kilenc dédunokája és négy ükunokája folyamatosan látogatja őt.