Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 04. Kázmér
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Gyorsan nőhetnek a bérek idén is

Közélet
fizetés
kormány
statisztika
lakosság
2018

facebook megosztás

doszerk - 2018. feb. 21., 10:46

Tíz százalék felett emelkedtek 2017-ben a reálbérek, amelyek öt éve folyamatosan nőnek. A két számjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben.

A tavalyi év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt évben a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly január kivételével minden hónapban két számjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.

A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok alatt – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszú távon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.

Érdemi reálbér-növekedés

A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.

A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés volt az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,5 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

Tavaly így 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek, a reálbérek pedig 10,3 százalékkal növekedtek a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, 9 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Folytatódik az életpályamodellek fejlesztése

A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőiparban, ahol 30 százalék körüli a bérnövekedés. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, a várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. A decemberi 13,5 százalékos éves növekedési ütem kifejezetten erősnek tekinthető. Összességében tavaly gyorsan nőttek a bérek, hiszen az átlagos növekedési ütem elérte a 12,9 százalékot, ami a feszes munkaerőpiacnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének volt köszönhető.

Előretekintve úgy látják, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet, és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. Emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.

Pozitív kockázatok

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP-növekedés szempontjából. Az Erste becslése szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésüket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.

A rovat további hírei: Közélet

Nyit az új Járási Hivatal

Nyit az új Járási Hivatal

2019. már. 04.

A Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala március 11. napjától új székhelyén, a Szórád Márton út 39. szám alatt - az egykori zöld SZTK felújított épületében - várja ügyfeleit.

Szijjártó Péter: Magyarországot nem lehet bokszzsákként püfölni

Szijjártó Péter: Magyarországot nem lehet bokszzsákként püfölni

2019. már. 04.

Magyarország nem egy bokszzsák, amit lehet püfölni mindenféle következmény nélkül. Mi egy több mint ezeréves államisággal rendelkező ország vagyunk, amellyel nem lehet csak úgy szórakozni – jelentette ki az ECHO TV Bayer show című műsorában Szijjártó Péter - írja a Pesti Srácok.

Orbán Viktor: A baloldalról támadják a Fideszt, a cél az Európai Néppárt gyengítése

Orbán Viktor: A baloldalról támadják a Fideszt, a cél az Európai Néppárt gyengítése

2019. már. 03.

A baloldalról indul a Fidesz elleni támadás, a valódi cél pedig az Európai Néppárt (EPP) gyengítése – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a migrációval foglalkozó kormányzati kampánnyal szembeni bírálatokról a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak.

Migráció helyett családtámogatás

Migráció helyett családtámogatás

2019. már. 02.

Rácalmáson tartott pódiumbeszélgetést Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő és Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. A téma az illegális migráció keresztény társadalmunkra gyakorolt valós hatása volt.

Gazdasági bevándorlók milliói előtt akarja kitárni a kaput Brüsszel

Gazdasági bevándorlók milliói előtt akarja kitárni a kaput Brüsszel

2019. már. 02.

A Fidesz parlamenti frakciószóvivője szerint "gazdasági bevándorlók milliói előtt akarja kitárni a kapukat Brüsszel".

D+ Híradó - Heti hírösszefoglaló

D+ Híradó - Heti hírösszefoglaló

2019. már. 02.

Összefogás, életmentő manőver, új vezető a drogambulanciánál, új kisbusz a Jószolinál - egy csokorban a hét legfontosabb hírei a D+TV Híradójában.

Bakondi: fontos, hogy a bevándorlást ellenzők kerüljenek többségbe

Bakondi: fontos, hogy a bevándorlást ellenzők kerüljenek többségbe

2019. már. 02.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint fontos segíteni, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson Magyarországon kívül más államokban is a bevándorlásellenes erők kerüljenek többségbe.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Éremeső a gyermekek gáláján

  2. Korlát épül és más fejlesztés is lesz

  3. Kiállítással és koncerttel csalogatnak

  4. Nem borult a papírforma a Pénzügyőr ellen

  5. DSTV: a "jószoli" hétköznapjai

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a "jószoli" hétköznapjai

DSTV: a "jószoli" hétköznapjai

Embedded thumbnail for DSTV: a szakmacsoportok egyeztettek

DSTV: a szakmacsoportok egyeztettek

Embedded thumbnail for DSTV: bevált menüsorok

DSTV: bevált menüsorok

Top hírek

  1. Szexuálisan bántalmazta nevelt lányát – vádemelés a vége

  2. Újabb online csalások – milliós kárral is!

  3. Illusztris díszvendég a filmbemutatón

  4. Focival emlékeztek egykori társaikra

  5. A véghajrában bukott pontokat a DFC

Galéria

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 8. szám - 2026.02.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő