Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

201 éve ekkor tavasz volt…

Várkonyi Balázs - 2018. március 2. 16:17

Március 2-án a költő emlékezete szerint „Bíbic, sirály, szalonka ünnepelte, / Hogy szép tavasz a zord telet kiverte.” A mai március másodikára ez persze a legkevésbé sem igaz, de arra a 201 évvel ezelőttire bizonyosan, amelyről Arany László verstöredéke beszél.

Abban lehet persze némi költői túlzás is, hogy a zord tél látványos kiverése épp aznap történt volna, de a lírikus lélek már csak ilyen. És Arany László esetleges túlzása tökéletesen érthető, hiszen édesapja világra jöttének napjáról emlékezett meg a metaforikus sorokkal.

1817. március 2-án Nagyszalontán megszületett hát Arany János – a későbbi költőóriás, aki szinte véletlenül lett betűvető ember. Az elszegényedett hajdúcsaládot ugyanis a létfenntartás szüksége arra kényszerítette, hogy minden dolgos kéz kivegye a részét a föld megműveléséből. A kis Jánoska viszont betegeskedő, vékonydongájú, gyenge alkatú fiúcska volt. Szülei tehát taníttatták, és végül nem a föld, hanem a nyelv művelője lett.

A szó máig utolérhetetlen mestereként, versirodalmunk legnagyobb szókincsű alkotójaként tartják nyilván a szakemberek. Anyanyelvünket ő gazdagította a legtöbb új elemmel. Kosztolányi Dezső szerint „Hős volt, mert a nép nyelvét olyan magasra emelte, mint senki a világirodalomban”. Ő maga sosem értékelte túl a saját tehetségét. Öndicséret nélkül élő, szerény ember volt; a népét szolgáló nótárius Szalontán, később sikeres újságíró, megbecsült tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Tudományos Akadémia tagja, főtitkára, és mindenekelőtt tisztelet övezte költő. Sosem tolakodott előre, de viselte, amit rámért a sors: így lett 1848-as nemzetőr, 1857-ben így utasította el a császári fenség hódoló verssel köszöntését – és így írta meg annak ellentettjét, az uralkodói önkényről szóló vádiratát, A walesi bárdok című történelmi balladát. E műfaj kivételes mestere, a legnagyobb magyar balladaköltő lett.

Görög, latin, francia, német és angol nyelvtudása a tehetségével párosulva műfordításra is képessé tette, különösképp kiemelkedőek a Shakespeare-fordításai. Zseni volt, rátartiság nélkül. Szülővárosában a csöndes természete okán a „hallgati ember” titulust ragasztották rá. Életműve tartalmaz egy kérdőjelesen neki tulajdonított négysorost, amely így hangzik: „Disznairól hajdanonta, / Konya fülü nyájról: / De ma hires Nagy-Szalonta / Az ő Aranyáról.” Az irodalomtörténészek egy része a költő szerénységét ismerve szentül hiszi: nem ő írta önmagáról, ez egy vendégszöveg.

Hatásáról Szerb Antal írta: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” Petőfi barátja volt. A költőtárs elvesztése után is mindvégig ápolta annak emlékét, s különös, végzetszerű, hogy épp egy Petőfi-szobor avatásán kapta azt a tüdőgyulladást azon a csúnya, hideg őszön, amely az ő életét is elvette 1882 októberében.

A rovat további hírei: Kultúra

Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában

Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában

2024. nov. 11.

Bőséges tárlattal gazdagodott az Intercisa Múzeum egyik kiállítóterme – fókuszában az étkezéssel. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében nyílt kiállításon egészen az őskortól kezdve megismerkedhetnek a látogatók azzal, hogy miként és hogyan szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek őseink, milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget.

A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában

A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában

2024. nov. 11.

"Neandervölgyiek" – nagyon erős és nagyon félrevezető címmel írta meg (eddig) három kötetes nagyregényét Darvasi László. Az íróval Gyöngyössy Csaba beszélgetett az Utószó élő irodalmi antológia sorozatában.

DSTV: komoly kihívások várnak a vegyeskarra

DSTV: komoly kihívások várnak a vegyeskarra

2024. nov. 10.

Az összegzést már olvashatták, most itt a DSTV összegzése. Mozgalmas időszakot él és mozgalmas időszakra készül a Dunaújvárosi Vegyeskar – a menetrendről és a tagtoborzás terveiről Könyves Ágnes karnagy mesélt az egyik kóruspróba alkalmával. Hangkép.

Ötven éve fogadták az első olvasót

Ötven éve fogadták az első olvasót

2024. nov. 09.

Jeles jubileumot ünnepel idén a József Attila Könyvtár és a Munkásművelődési Központ. A könyvtár fél évszázaddal ezelőtt, november 4-én nyerte el a ma ismert formáját, az első olvasó pedig november 5-én tért be az intézménybe. Boldog születésnapot!

DSTV: a bábok hatalma a Bartókban

DSTV: a bábok hatalma a Bartókban

2024. nov. 09.

"…minden, ami Szent…" címmel nyílt meg Balázs János Balázs kiállítása a Bartók Kamaraszínház aulájában, derül ki a DSTV összegzéséből. A képzőművész ikonfestő, báb- és díszlettervező – ő álmodta meg az Álomlátó fiú című bábjáték díszletét és figuráit. Hangkép.

DSTV: a kenyér, ahogy régen volt

DSTV: a kenyér, ahogy régen volt

2024. nov. 08.

A hónap műtárgya szorosan kapcsolódik az Intercisa Múzeum éppen ma nyíló kiállításához, derül ki a DSTV összegzéséből. Kronászt Margit történész-muzeológus jóvoltából a kenyérsütés folyamatát, a kovászkészítés menetét, a kenyérhez kapcsolódó hiedelmeket ismerhetjük meg. Hangkép.

A Kaptár színpadán a "Kamionos"

A Kaptár színpadán a "Kamionos"

2024. nov. 07.

Elfogult előhang következik, drága böngészők és aranyos mindenki, előre szólok, de az biztos, hogy rendhagyó bemutatóra készülhetünk a Kaptár Music Pub színpadán pénteken este. Aztán bárki dalra fakadhat!