201 éve ekkor tavasz volt…
Március 2-án a költő emlékezete szerint „Bíbic, sirály, szalonka ünnepelte, / Hogy szép tavasz a zord telet kiverte.” A mai március másodikára ez persze a legkevésbé sem igaz, de arra a 201 évvel ezelőttire bizonyosan, amelyről Arany László verstöredéke beszél.
Abban lehet persze némi költői túlzás is, hogy a zord tél látványos kiverése épp aznap történt volna, de a lírikus lélek már csak ilyen. És Arany László esetleges túlzása tökéletesen érthető, hiszen édesapja világra jöttének napjáról emlékezett meg a metaforikus sorokkal.
1817. március 2-án Nagyszalontán megszületett hát Arany János – a későbbi költőóriás, aki szinte véletlenül lett betűvető ember. Az elszegényedett hajdúcsaládot ugyanis a létfenntartás szüksége arra kényszerítette, hogy minden dolgos kéz kivegye a részét a föld megműveléséből. A kis Jánoska viszont betegeskedő, vékonydongájú, gyenge alkatú fiúcska volt. Szülei tehát taníttatták, és végül nem a föld, hanem a nyelv művelője lett.
A szó máig utolérhetetlen mestereként, versirodalmunk legnagyobb szókincsű alkotójaként tartják nyilván a szakemberek. Anyanyelvünket ő gazdagította a legtöbb új elemmel. Kosztolányi Dezső szerint „Hős volt, mert a nép nyelvét olyan magasra emelte, mint senki a világirodalomban”. Ő maga sosem értékelte túl a saját tehetségét. Öndicséret nélkül élő, szerény ember volt; a népét szolgáló nótárius Szalontán, később sikeres újságíró, megbecsült tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Tudományos Akadémia tagja, főtitkára, és mindenekelőtt tisztelet övezte költő. Sosem tolakodott előre, de viselte, amit rámért a sors: így lett 1848-as nemzetőr, 1857-ben így utasította el a császári fenség hódoló verssel köszöntését – és így írta meg annak ellentettjét, az uralkodói önkényről szóló vádiratát, A walesi bárdok című történelmi balladát. E műfaj kivételes mestere, a legnagyobb magyar balladaköltő lett.
Görög, latin, francia, német és angol nyelvtudása a tehetségével párosulva műfordításra is képessé tette, különösképp kiemelkedőek a Shakespeare-fordításai. Zseni volt, rátartiság nélkül. Szülővárosában a csöndes természete okán a „hallgati ember” titulust ragasztották rá. Életműve tartalmaz egy kérdőjelesen neki tulajdonított négysorost, amely így hangzik: „Disznairól hajdanonta, / Konya fülü nyájról: / De ma hires Nagy-Szalonta / Az ő Aranyáról.” Az irodalomtörténészek egy része a költő szerénységét ismerve szentül hiszi: nem ő írta önmagáról, ez egy vendégszöveg.
Hatásáról Szerb Antal írta: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” Petőfi barátja volt. A költőtárs elvesztése után is mindvégig ápolta annak emlékét, s különös, végzetszerű, hogy épp egy Petőfi-szobor avatásán kapta azt a tüdőgyulladást azon a csúnya, hideg őszön, amely az ő életét is elvette 1882 októberében.
A rovat további hírei: Kultúra
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"
2024. ápr. 14.
Sportfilmmel folytatódik a Szabad Szemel című sorozat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a KineDok idei terméséből ezúttal a Țagai Sasok című román alkotást láthatják.
DSTV: a mesevilág varázsa a könyvtárban
2024. ápr. 12.
Különleges csodabirodalommal foglalkozik a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban a foglalkozások fontos eleme az élőszavas mesemondás – ennek műhelytitkaiba nyerhetünk most betekintést. Hangkép.
Csodás mesevilág a Csillagvirágban (galériával)
2024. ápr. 11.
Több mint két évtizedes hagyományt folytattak, a magyar költészet napjára időzítve szervezték meg a dunaújvárosi óvodások mesemondó seregszemléjét a Csillagvirág Tagóvodában kedden délelőtt. Mesés kezdeményezés – minden ízében!
DSTV: Tapolczai Jenő emlékezete
2024. ápr. 11.
Várostörténeti jelentőségű személyiségre emlékeznek az Intercsa Múzeumban, derül ki a DSTV összegzéséből. Tapolczai Jenő egykori tanácselnök a várossá válás meghatározó időszakában volt a település első embere, maradandót alkotott, munkássága még mindig tetten érhető. Hangkép.
A képmutatás komédiájára készül a Bartók (galériával)
2024. ápr. 10.
Moliére egyik legnépszerűbb, legtöbbször játszott, örökbecsű darabjával, a Tartuffe című vígjátékkal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora. A képmutatás és élethazugság komédiája mindig aktuális, de most talán a szokásosnál is jobban mar, csíp. Premier pénteken!
Sándor Frigyes Zeneiskola: koncertözön itt is, ott is, de még amott is!
2024. ápr. 09.
Három nap, három hangverseny – ráadásul széles műfaji palettán: remek koncertek egész sorával várja a muzsika szerelmeseit a Sándor Frigyes Zeneiskola csütörtökön, pénteken, majd szombaton is! Gazdag kínálat máris itt!
Kétnyelvű költészetünnep a könyvtárban
2024. ápr. 09.
Különleges programmal készül a magyar költészet napja ünnepére a József Attila Könyvtár – a témáról és a kínálatról Tóth Éva intézményvezető és Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester tartott tájékoztatót szerdán. A "dva bratanki" jegyében.