Égzengés a templomban

2018. március 31. (szombat) 18:10 - Várkonyi Balázs

Ma este a hívőket az egyházi év leggazdagabb szertartása szólítja a feltámadási misére. Jézus kereszthalála után kegyeletes csöndbe burkolóztak a templomok, ma megélednek. Belépünk húsvét vigíliájába.

A liturgia a tűz fellobbantásával kezdődik. A templom előtti téren tüzet, sok helyütt valóságos máglyát gyújtanak. Erről élesztik fel a húsvéti gyertya lángját. Az ősi pogány rítusra, a tavaszi megtisztulásra is emlékeztető tűzszentelés a fénynek a sötétség felett való győzelmét, a megújulást, a feltámadást jelképezi. A templomban ekkor még semmi sem világít, odabent teljes a sötétség. Csak a gyertyák adnak fényt, amikor a miséző pap és kísérete néma csöndben bevonul.

A mise megkezdődik. És hamarosan eljön a katartikus pillanat, amikor minden felfénylik. A kilencrészes igeszakasz egy pontján, a Glória, az istendicsőítés felhangzásakor kigyúlnak a lámpák, felzúg az orgona, megszólal minden csengettyű, a toronyban hatalmas kondulással megélednek a nagycsütörtök óta néma harangok. Valóságos égzengést él át a hívősereg, a zúgás fejbe kólint mindenkit. A diadalmas hang- és fényáradat azt idézi meg, amikor legyőzetett a halál. Hírül adja a reménységüzenetet: a sírbarlang már üres, Krisztus feltámadt.

A húsvétköszöntés családi hagyományrendjéhez tartozik az esti közös vacsora. A böjtidő után először kerül a sonka, és persze a tojás is az ünnepi asztalra.

A rovat további hírei: Napraszóló

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

2018. május 21. (hétfő)

Na, hogy? Kezdjük a legrosszabbal: sehogy. Ma már, legalábbis. Pedig a daliás időkben mennyire másképp volt! Az ingyen iváshoz csak el kellett nyerni a pünkösdikirály-címet. Ez persze nem volt könnyű.

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

2018. május 21. (hétfő)

1867. március 30-a: az országgyűlés elfogadja a Habsburg-uralkodóházzal kötött úgynevezett kiegyezési törvényt. Ez az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat volt hivatva rendezni. Szentesítéséhez azonban szükség volt I. Ferenc József császár jóváhagyására.

Zúgó szélnek zendülése…

Zúgó szélnek zendülése…

2018. május 21. (hétfő)

Ígéret hava. A régiek szavával ez – május. A hónap, amely leggyakrabban magába foglalja a „vándorünnepet”, pünkösdöt, a megújulás ígéretét. Azt, amikor – a népdal mondja – „Piros pünkösd napján mindenek újulnak”. És rá is fér ez a „mindenekre”. Ránk is. Meg az időjárásra.

… és hol vannak a birtokaitok?

… és hol vannak a birtokaitok?

2018. május 13. (vasárnap)

Két hatvanasforma asszony közeledik az utcán. A nyitott ablakon át hallom: „És képzeld, semmije sincs, de könyve, az van, bőségesen. – Ne mondd! – De. És tudnád, hogy mennyi!” Gyermekkorom jut eszembe. Jószerével semmink se volt, de könyv igen. Tán nem „bőségesen”, de szellemi útravalóként éppen elegendő.

Láng, gyöngy, anya…

Láng, gyöngy, anya…

2018. május 06. (vasárnap)

Szabadkán vagyunk. A Kertváros csendes utcájának utolsó házába idegen tér be. Később ezt írja: „Mindenfelé szőlők és gyümölcsösök látszanak, melyek közül csak itt-ott meredeznek elő többnyire vakolatlan falaikkal az új házak. A csend és a nyugalom féltve őrzött szigete ez. … A gyermekkori emlékek gyűjteménye a ház egyszerű falai között ma is frissen megtalálható.

Emlékek tárházából…

Emlékek tárházából…

2018. május 01. (kedd)

Az 1952-es május elseje Újvárosban szinte előrehozott gyermeknap volt: akkor nyílt meg a Vidám Park. Azonnal népszerű lett.

Kettős kötésben

Kettős kötésben

2018. május 01. (kedd)

Munkásünnep, egyben néphagyományőrző nap: e kettősség adja május elseje patináját. A néphagyomány gazdagabb – de hát örök igazság: életélményeink meghatározzák emlékezetünket. Márpedig a felvonulások jelentik a történelmi közelmúlt újvárosi valóságát.