Húsvéti kézműves készülődésre várták a gyerekeket és a családokat szombaton az Intercisa Múzeumban, ahol a kézműves foglalkozás mellett akár azt is megtudhatták, miért a kalács a sonka és a bárány kerül majd az ünnepi asztalra.
Az Intercisa Múzeum családi délutánján a húsvéti készülődés került a középpontba szombaton délután. A kicsiket délután kettőtől várták a kézműves kuckóba, ahol különböző húsvéti dekorációkat készíthettek. Természetesen nem maradhatott ki a színes filc húsvéti tojás, a fonal csibe és nyuszi figura, a nyuszis táska, a csuhéfigura és az évről-évre egyre népszerűbb berzselt tojás, ami röviden egy növény rátétes tojásfestés, vöröshagymahéj főzetben. Ezzel párhuzamosan az ELTE hallgatói is megérkeztek, pontosabban az Együtt a Környezettudatos Szemléletért csapat tagjai. Ők már második alkalommal látogattak a múzeumba és elsősorban a fenntarthatóságról adnak tájékoztatást játékos formában.
Velük különböző újrahasznosított anyagból készíthettek a gyerekek dísztárgyakat. Délután négytől már Balogh Pál Géza néprajzos is fogadta az érdeklődőket az interaktív foglalkozásokra. Először az ünnepi asztal finomságairól beszélt. Elmondta, hogy a böjt ideje alatt a hús mellett a zsír is kimaradt a sütés-főzés alapanyagaiból, ezért ilyenkor elsősorban vajat használtak, amiből egyenes út vezetett a kalácsig, ami természetesen jóval ünnepibb étel volt, mint a kenyér. Szóba került még a téli disznóvágás után elkészült finom sonka és a bárány is, de a gyerekeket talán jobban érdekelte a második téma, ami a locsolkodás, illetve az udvarlás volt. Ma már jócskán eltávolodtunk a régi hagyományoktól, de a kisebbeknek érdekes volt hallania, ki kaphatott piros tojást, milyen szokások szerint járták Pentelét a legények és milyen ajándékokkal várták őket a lányok.

