- Egészen másképp szeretünk, mint fiatalabb korukban tettük- magyarázza Tamás - Sokkal jobban kiéheztünk a szeretetre. Nekem az élet nagyon nagy ajándéka Jutka, minden tekintetben az a nő, akire mindig is vágytam ….

A gyönyörű vallomás mögött két sors viszontagsága áll. Jutka már két éve volt özvegy, Tamás is már nyolc hónapja temette el a feleségét, akit előtte két éven keresztül gondozott és ápolt, amikor találkoztak.

Menekülés az egyedülléttől

Jutka nagyon nehezen viselte az egyedüllétet. A gyereke családjára nem akadt „ráakaszkodni”, úgy gondolta, hogy éljék csak a saját életüket. Már azt fontolgatta, hogy bevonul egy idősek otthonába, hogy ne fájjon neki annyira a magány.

Ám a lánya, lebeszélte erről. Azt javasolta, hogy keressen valami klubot, ahol találkozhat emberekkel, ahol társasága lehet. Így talált rá egy ismerőse ajánlására a Dunaújvárosi Magányosok Klubjára. Ott az első pillanattól kezdve nagyon jól érezte magát. Bajusz Mária, aki már 12 éve vezeti a klubot, nagyon nagy szeretettel fogadta, s hamarosan a többi klubtaggal is összebarátkozott, így a szombat délutánjainak állandó programja lett az MMK-ban lévő klubdélután. Beszélgettek, táncoltak, jól érezték magukat. Ráadásul, ami egy nőnek minden korban fontos, szép ruhában, csinosan mentek a szombati alkalmakra:

- Annyira kevés helyre tudunk már felöltözni. Nekem nagyon tetszett, hogy mindenki csinosan jelenik meg a délutáni rendezvényeinken. Nagyokat táncolunk, jókat beszélgetünk, az sem zavart bennünket, hogy a legtöbbször mi hölgyek voltunk többségben.

Négy és félévvel ezelőtt egyik ilyen szombat délutáni rendezvényre toppant be Tamás. Egy hölgyismerőse hívta el a klubba az özvegyembert, akinek első pillanatban megtetszett a nagyon formás asszony.

Kinek mi tetszik

Tamás bevallja, hogy Jutka szép csípője és a formás lábai egy pillanat alatt lenyűgözték. Odament hozzá, s megpróbált szóba elegyedni vele. Azonban a „mi van az üdítős üvegben talán pálinka” kezdetű kérdőmondata nem nyerte el Jutka tetszését, s az asszony rövid lekezelő válaszával meg is sértette az udvarlót. Utólag kiderült, hogy Jutka azt gondolta, hogy hátha italos természetű ez a férfi, azért volt vele kezdetben elutasító. Mára már jókat nevetnek a félreértésen, különösképpen azért, mert Tamás egyáltalán nem iszik alkoholt.

A következő alkalommal azonban Tamás megint összeszedte a bátorságát, odament a barátnőivel táncoló Jutkához, s a többi hölgyre nézve közölte, hogy hölgyeim engedjék meg, de én vele szeretnék táncolni, s már vitte is magával.

Jutka elmondja, hogy Tamás fényes cipője, elegáns ruhája, ápoltsága, no és határozottsága fogta meg. Akkor este már haza kísérte, de még eltelt jó néhány hónap mire az ismerkedés után úgy döntöttek, hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatukat:

- Először meg kellett ismernünk egymást, sőt egymásnak a hátterét is. Ilyen korban már családunk van, gyerekek, unokák, van múltunk, amellyel együtt kell a másikunkat elfogadni. Mivel tetszett, amit egymásról tapasztaltunk, eldöntöttük, hogy egy fedél alá is költözzük.

- Egészen más életem volt korábban- magyarázza Tamás – a feleségem nem igényelte, hogy kézen fogva, egymásba karolva menjünk az utcán. Jutkával mindez egészen más volt, ő igényelte, hogy érezze, hogy egymáshoz tartozunk.

A klub, ahol párra találnak

Hamar elfogadták a kapcsolatukat családtagjaik és barátaik is.  A klubba először furcsa volt ugyan párként elmenniük, de hamar elfogadták, tudomásul vették a társaik, hogy ők már összetartoznak. A négy és fél évükkel ők mára már a „rangidősek”, de nem az utolsók. Bajusz Mária mosolyogva meséli, hogy mint egy másfél éve ült le mellé egy szombat délután először a párja, azóta „ott is maradt”, de vannak olyanok is, akik néhány hónapja találtak egymásra.

Jutkának és Tamásnak a szombat délutáni táncos klub délutánok már egyáltalán nem magányosként, de megmaradtak.

A hétköznapjaik is teljes harmóniában telnek. Szinte mindent együtt vagy egymást segítve csinálnak. Legyen szó a házi munkáról, a bevásárlásról, vagy a főzésről, de Tamás házánál levő kerti munkákat is közösen végzik.

Jutka nagyon ügyesen varr, Tamás igazi ezermester, akire minden szerelési munkát rá lehet bízni, ugyanakkor az általa főzött körömpörkölt is tiszteletet parancsoló. Harmónia, tisztelet, szeretet és bizony szenvedély köti össze őket egymáshoz. És ebben akár bevalljuk, akár nem, van némi irigyelni való…

-Fekete Györgyi-