Nézzük meg azt a végeláthatatlan listát, amit a Magyar Idők állított össze, hogy mi minden történt hazánkban 2010 óta a fejlődés útján. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.
Ahogy a Fidesz–KDNP megnyerte a 2010-es választásokat, rövidesen nyakába kapta a devecseri iszapkatasztrófát, majd felszámolták a károkat, felújították a menthető házakat és újakat építettek. Később kifizették Bajnaiék Hajdú-Bétjének kárt szenvedett libatartóit, igaz, azokat már nem tudták megmenteni, akik közben felakasztották magukat.
2010 októberében válságadók bevezetéséről döntöttek. Az igazságos közteherviselésben azoknak a multinacionális vállalatoknak is részt kellett venniük, amelyek eddig leginkább a nyerészkedésben jeleskedtek. Életbe lépett az egykulcsos, családi adózás, jelentős tehercsökkentést jelentve, kiegészítve a családi adókedvezményekkel. Az adóteher hangsúlya a fogyasztásra helyeződött.
A minimálbéreseket szintén bevonták az adózásba, mondván, legyen vége a potyautas rendszernek: aki dolgozik, járuljon hozzá a közkiadásokhoz is, végül is a fizetés nem segély. Eltörölték az örökösödési illetéket az ingatlanok, ingóságok és vállalati vagyonok után. Döntöttek arról is, hogy újra a gyermek hároméves koráig jár a juttatás, és adókedvezmény segíti a munkába visszatérő kismamákat, a fiatalabb és az idősebb korosztályt.
A foglalkoztatás erősítéséhez számos intézkedést hoztak a munkahelyvédelmi akció mellett, ilyen például az Ifjúsági garancia program. A nőknek negyven év után lehetővé tették, hogy nyugdíjba menjenek, míg a gyermekneveléssel töltött időszakot beleszámították a munkaviszonyba. Akinek pedig nem sikerült elhelyezkedni a versenyszférában, közmunkaprogrammal segítettek. Mindezeknek köszönhetően hétszázötvenezernél is többen dolgoznak 2010-hez képest, míg a munkanélküliségi ráta négy százalék alá esett.
A szociális intézkedések sorába illeszkedik az Erzsébet-program, amely több százezer embernek biztosított kedvezményes üdülést. A sort lehet folytatni az ingyenes étkeztetések és az ingyenes tankönyvek biztosításával, de azt sem érdemes kihagyni a sorból, hogy hároméves kortól kötelezővé tették az óvodát. A kormány három lépcsőben csökkentette a rezsiköltségeket, ez érintette a lakossági gáz, áram és a távfűtés árát, valamint a víz- és csatornadíjakat és a szemétszállítást. Olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is.
A kormány vette a bátorságot ahhoz, hogy megszüntesse a kötelezővé tett belépéssel működő magánnyugdíjpénztárakat, aki pedig hozamot ért el, megkapta a pénzét. Ezzel sikerült kiegyensúlyozni az állami nyugdíjkasszát, abba nem kellett állami forrásokat pumpálni és így az államadósságot tovább növelni.
A családtámogatások összegét jelentősen emelte a kormány, ezekre a célokra GDP-arányosan a legtöbbet költő államok közé tartozunk az unióban. Mindezt úgy, hogy a kormány tagjai felelős költségvetési politikát folytattak, tartósan három százalék alá került az államháztartási hiány, kikerültünk az unió túlzottdeficit-eljárása alól, töretlenül csökken az államadósság és annak devizahányada. Ez utóbbiban fontos szerepet játszik a lakosságiállampapír-állomány felfutása. A monetáris politikában is fordulat következett be, historikus mélypontra csökkent az alapkamat, és a bankokat az állampapírpiac felé terelték. A Magyar Nemzeti Bank pedig már nem veszteségesen, hanem nyereségesen működik, és segíti a gazdaság teljesítményét.
Szintén a jegybank segítségével sikerült a devizahiteleket forintosítani, és ezzel végleg hatástalanították a pénzügyi időzített bombát. Az adósok támaszt kaptak a kedvezményes végtörlesztésen át az árfolyamgáton keresztül a családi csődvédelemig is.
A számos kormányzati ösztönző program mellett gyorsult az uniós pénzek lehívása, ennek is köszönhető, hogy a gazdaság növekedése bőven meghaladja az uniós átlagot, sőt a tagállamok élmezőnyébe tartozik a bővülés mértéke. A minimálbérrel együtt a versenyszektorban is elkezdődött a béremelés, két számjegyű a reálkeresetek növekedése, miközben az infláció alacsony. Sikerült hatéves bérmegállapodást kötni, és hozzáláttak a szociális hozzájárulási adó csökkentéséhez. A jó állami gazdálkodásból futotta a nyugdíjasoknak Erzsébet-utalványra és prémiumra is. Több területen elindultak az életpályamodellek, így például az oktatói pályán, a honvédelem és a rendvédelem területén.
Úgy sikerült rendbe tenni a gazdaságot, hogy idő előtt visszafizettük a Nemzeti Valutaalaptól, az Európai Bizottságtól és a Világbanktól kapott hitelt, amelyet még Gyurcsány Ferencék tettek a nyakunkba. Rekordokat dönt a külföldi tőke beáramlása, sorra kezdődnek a zöldmezős beruházások, folytatódnak a fejlesztések. Ezt segíti az a versenyképességet erősítő döntés, amely kilenc százalékra csökkentette a társasági nyereségadó kulcsát.
A külföldi turisták újra felfedezték maguknak az országot, amely biztonságos, nem leptek el minket a migránsok, és nagy valószínűséggel terrorcselekményektől sem kell tartani. A turizmus az építőipar mellett a gazdaság húzóágazata lett, ez utóbbit segíti a családi otthonteremtési kedvezmény, amely három gyermek után tízmillió forintot ingyen, tízmillió forintot pedig kedvezményes kamattal ad az érintetteknek. Az építőipar azzal is profitál, hogy az idevonatkozó áfát átmenetileg öt százalékra mérsékelték, ahogy tették azt egyes élelmiszerek, szálláshelyek és az internetszolgáltatás esetében.
Nem elhanyagolható az a lépés sem, hogy a kormány rendezte az önkormányzatok, a kórházak, az egyetemek, a MÁV és a BKV adósságát, miközben gyarapította az állami vagyont. Gondoljunk például a Mol, a gáztárolók vagy éppen a közműszektor esetére! 2010 óta sikerült befejezni a 4-es metró beruházását, miközben elindult a 3-as metró felújítása, amelyhez a korábbi liberális városvezetés még hozzá sem kezdett. Törvény védi a magyar földet, hogy azon magyar gazdák termelhessenek, őket segítette az állami földszerzés lehetősége is. A külföldi spekulánsok előtt pedig bezárták a kiskapukat.
Szintén a kormány javára írható, hogy észszerűsítették a közigazgatást az okmányirodák és az egyablakos ügyintézés bevezetésével és az állam működésében is elindult a rezsi-, vagy ha úgy tetszik, a bürokráciacsökkentés. Ezek tetejében ingyenessé teszik a nyelv- és a KRESZ-vizsgát.
Az ellenzék bírálatának az egyik elsődleges célpontja az egészségügy, mondván, itt minden pusztul és rohad. Akkor nézzük! A vidéki kórházak jó részét teljesen felújították vagy korszerűsítették, mind az épületeket, mind az eszközparkot. Elindult az Egészséges Budapest program, a következő években hétszázmilliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25 kórházban, illetve hét önálló szakrendelőben lesz fejlesztés.
Az idén a Közép-Magyarország régióban harmincmilliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés. Nem beszélve arról, hogy olyan volumenű egészségügyi beruházás, mint amilyen a dél-budai centrumkórház lesz, az elmúlt száz évben nemcsak Budapesten, de az egész országban nem volt. Az érdekképviseletekkel kötött megállapodás szerint az egészségügyi szakdolgozók bére újra nyolc százalékkal emelkedik, 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő a bérük.
Az Orbán-kormány tett azért is, hogy kiköszörülje azt a csorbát, amit a szégyenteljes 2005-ös népszavazás csúfos vége jelentett, és lehetővé tette a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárságot.
A fentiek mellett jutott arra is pénz, hogy megszépüljenek a kulturális örökségeink, így például a Várkert Bazár, a Margitsziget, a Kossuth tér, az Erkel Színház, több kastély, múzeum, és bizony épültek és épülnek sportlétesítmények – nemcsak focistadionok, hanem kézilabdacsarnokok és uszodák is. Ennek köszönhetően rendezhettünk olyan sporteseményeket, mint a vizes világbajnokság. Eközben arra is ügyelt a kormány, hogy visszaszerezze az országnak a Seuso-kincseket. Ha pedig a kultúrát említettük, talán soha nem nyert annyi magyar alkotás nemzetközi elismerést, mint az elmúlt hét és fél évben.
- magyaridok.hu -
