Az "európai egyesült államok" létrejötte azt jelentené, hogy "nekünk egy bevándorlókontinensünk lesz" bevándorlóországgá tett Magyarországgal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.
A kormányfő szerint a tagállami jogok visszaszorítására és egy „európai egyesült államok” létrehozására irányuló szándékokat lehet észrevenni például az olyan kísérletek mögött, mint az alapító szerződésben sehol sem szereplő úgynevezett csúcsjelöltrendszer bevezetése.
Azzal, hogy az Európai Bizottság nyíltan politikai testületként tüntette fel magát, feladta elvi semlegességét, ez azonban az EU-n belüli együttműködés lerombolásához vezet, mert intézményesíti a kettős mércét: mindig a nagyobbak javára és a kisebbek rovására – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: az „Európai Bizottság mint a szerződés őre” elvnek a felborítása alapjaiban rázza meg az európai intézményrendszert.
A miniszterelnök több olyan esetet is felelevenített, amikor a nagyobb tagállamok esetében elmaradt a büntetés. Megemlítette például, hogy az Európai Bizottság elnöke korábban azzal indokolta a szabálysértő francia költségvetési deficit miatt esedékes bizottsági szankció elmaradását, hogy „Franciaország az Franciaország”.
A kettős mérce szerinte megnyilvánult az igazságszolgáltatás területén is: amikor 2011-12-ben a bírósági rendszer korszerűsítése zajlott, és az ügyek felgyorsítása érdekében Magyarország átalakította a bírósági igazgatást, ennek keretében pedig nyugdíjazta a bizonyos korhatár feletti bírósági vezetőket, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési, majd bírósági eljárást kezdeményezett.
Amikor azonban néhány évvel később a baloldali olasz kormány nyugdíjazta az idősebb bírákat, „a bizottság azt, mint eljárási gyorsítást, lelkesen üdvözölte” – jegyezte meg, hozzátéve: „nyilván Olaszország az Olaszország”.
Fotó:MTI
Orbán Viktor azt is mondta, hogy amikor az Európai Bizottság legfrissebb, rövidesen olvasható országjelentésében – „precedens nélküli módon beavatkozva a magyar választási kampányba” – az igazságszolgáltatási tanács jogosítványait kevesli, akkor „szándékosan elfeledkezik” arról a tényről, hogy ilyen, garanciális célokat szolgáló testületek Németországban vagy Ausztriában nem is léteznek, ott ugyanis a bírósági vezetőket közvetlenül a végrehajtó hatalom bízza meg.
Hozzátette, az uniós intézmények akkor sem érezték kötelességüknek, hogy felemeljék a szavukat, amikor Ausztriában a legfontosabb állampolgári jogot érte „súlyos katasztrófa”, mert nem tudták érvényesen lebonyolítani az elnökválasztást.
Eközben „Magyarországról és Lengyelországról havonta fogadnak el az uniós testületek a jogállamiság úgymond sanyarú állapota, vagy éppen a kommunista Lukács György archívuma, vagy Ahmed H. kapcsán határozatokat” – mondta, hozzátéve: az Európai Bizottság, „beszállva a magyar választási kampányba”, most éppen azért támadja a magyar kormányt, mert az bizonyos esetekben nem rejti véka alá véleményét egyes bírói ítéletekkel kapcsolatban.
Ha a bizottság valóban aggódik azért, hogy senki se avatkozzon be véleménynyilvánítással folyamatban lévő eljárásba, akkor miért nem támadja például az Európai Parlament határozatát, amely egy folyamatban lévő büntetőügyben, Ahmed H. ügyében tesz közzé folyamatos, agresszív, beavatkozó felszólításokat a magyar bírák és Magyarország felé – vetette fel.
A kormányfő elvárásként fogalmazta meg, hogy minden uniós tagra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, „legyen Európa újra a józan ész és a méltányosság Európája”. Tiszteletet kért Magyarországnak, ugyanakkor közölte: arra számít, az Európai Bizottság a következő időszakban is támadni fogja a magyar jogrendszert és az igazságszolgáltatást.
Viszonyításképpen felhívta a figyelmet arra, hogy míg a magyar közjog a világ egyik leggazdagabb hagyományára építkezik, addig az EU jogrendszere egy folytonosan alakuló, eddig alig több mint fél évszázad tapasztalataira visszatekinteni képes szabályrendszer. Szavai szerint ma a nemzeti jogrendszerek adják a biztonságot, a garanciát mind a döntések függetlensége, mind az alkalmazott jog tartalma tekintetében.
„Nehezen tudjuk visszafogni meglepetésünket” – folytatta Orbán Viktor -, amikor az EU részéről e kialakulatlan jogrendszerére hivatkozva politikai indíttatású támadások érik a mai jogfejlődésnek minden tekintetben megfelelő, korszerű, sok évszázad hagyományaira alapozott magyar jogot.
Kijelentette: a jogállamiság érvényesülése feletti kontrollt a tagállamok sosem adták át az uniós intézményeknek, utóbbiaknak csak az EU-s jog érvényesítésével kapcsolatban vannak hatásköreik. A miniszterelnök szólt a 2011-ben elfogadott új alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: az alaptörvény az irányokat jelölte ki, az utána következő évek munkája pedig létrehozta a magyar jogrendszer építményét pillérként tartó jogszabályokat.
A munka minőségéről a jogalkalmazóknak kell ítéletet alkotniuk, és jelzéseket küldeniük a jogalkotó felé arról, hol lehet szükséges nem elvi, hanem minőségi célú javításokat eszközölni – fűzte hozzá. Szerinte erkölcsi kötelesség volt kihasználni a 2010-ben létrejött alkotmányos többségben rejlő jogalkotási lehetőséget.
Az Igazságügyi zsebtörvénytár jelentőségét Orbán Viktor úgy foglalta össze: ebben a kiadványban szerepelnek azok a törvények, amelyek a magyar nemzet szuverenitását és függetlenségét garantálják.
-MTI-
