Riogatott, de megúsztuk

2018. március 6. (kedd) 11:22 - Várkonyi Balázs

Az ónos eső ma elkerülte Újvárost. Még a közelben se volt nyoma. Pedig milyen vészjósló volt a tegnap esti előrejelzés! Riasztást adott ki a megyék többségére a meteorológiai szolgálat.

Az elővigyázatosság persze érthető. Ha az előjelzés olykor hiábavaló, az szerencse. Bezzeg nem volt az 1987-ben! Akkor ilyentájt, március első napjaiban kései tél uralkodott. Metsző szél fújt mindenfelé, a Dél-Dunántúlon több helyütt mínusz 18 meg 20 fokos fagyot is mértek. Bőven esett a hó, és a hótakarót még jégpáncél is fedte. Az ünnepre aztán valamelyest megenyhült az idő – de sok helyütt még akkor is mínusz 10 fok volt.

Negyedszázaddal később, 2013-ban épp március 15-e előestéjére jött meg a katasztrofális hóvihar, ami elfújta az ünnepi megemlékezést is. A tomboló vihar hatalmas torlaszokat emelt, falvakat vágott el a külvilágtól. A közutakon a közlekedés megbénult. Autójukkal sokan ragadtak huszonnégy órára a hóban, és a segítségükre sietők is gyakran megrekedtek.

A 2017-es március ennek épp az ellenkezőjét mutatta: pont egy éve, 6-án a Dunántúl több helyén 20 fok volt. Országos melegrekordot is följegyeztek. Ettől ma igen messze vagyunk, de biztató, hogy a nappali fagy már elkerül bennünket, ahogy az egész országot is. A következő két napon némi kis eső jöhet a nyakunkba, de péntekre az ég is kiderül. A napsütésben a szerencsés helyen élők akár 15 foknak is örülhetnek majd.

A rovat további hírei: Napraszóló

Bukjunk, Maris?

Bukjunk, Maris?

2018. július 15. (vasárnap)

Juliska néni lebukott. Nem egészen úgy, mint a címbéli Maris, róla majd kicsit később, előtte essék szó a fölemlegetett Juliska néniről. Ő egykor sok érdekes történettel ajándékozott meg. Valamennyit úgy mesélte, mintha maga élte volna át.

A szép Anna és a legendája

A szép Anna és a legendája

2018. július 08. (vasárnap)

Apa, látod? Mit kéne látnom, édes gyermekem? – kérdezek vissza a legkedvesebbnek vélt mosolyommal, amire csak képes vagyok, ha a munkában megakasztanak. Lányom a számítógép képernyőjére bök: Ott, ni! Látod, Anna-bál.

Énlaka, emlék és magatartás

Énlaka, emlék és magatartás

2018. június 30. (szombat)

"A vén torony kövei izzadtak a ködtől és sötét hajlataiban századok igézete nyugszik. Gyermekek meztelen lábanyoma látszik a hiányos lépcsők finom porában és szédülten meginog a rozoga torony, mikor a nehéz harang elcsattan benne.”

Csak hogy ma se maradjunk foci nélkül...

Csak hogy ma se maradjunk foci nélkül...

2018. június 29. (péntek)

Egy nap szünet a futball vébén. Elviselhetetlen kín ez a fociőrülteknek. Épp ezért, kárpótlásként megmutatunk nekik egy kis „hazait”: egy szép védést a régmúltból.

Magyar foci, nyerőben

Magyar foci, nyerőben

2018. június 24. (vasárnap)

Na nem, ezt azért mégsem! Mit hülyéskedek én itt, amikor amúgy is van elég bajunk a harminckét fokos gatyarohasztó hőségben, és még az oroszországi vébé meccseinek gyötrelmeit is ki kell állnunk. Mármint a felismerést: hol vagyunk mi ettől! Hol vagyunk – nemcsak a tudástól –, hanem attól a tűztől, az utolsó vérig küzdéstől, amit a kiscsapatok mutatnak, s ami olykor kétségbe ejti a világverő nagyokat.

Egy ember szíve a szelencében

Egy ember szíve a szelencében

2018. június 17. (vasárnap)

1735-ben járunk. Április hó utóján postakocsi igyekszik francia földön a kisváros, Grosbois felé. Megérkezik, a kamalduli szerzetesek kolostoránál megáll. Követek szállnak ki a kocsiból, egyikük kezében faládikó. A házfőnök elébük jön. Beinvitálja őket.

Cinkoffer-klón a misén

Cinkoffer-klón a misén

2018. június 10. (vasárnap)

Állok a templom végiben, ott, ahol mindig is, soha nem ülök le, érdekes, rendre vannak itt, a hátsó traktusban is társaim, akik szintúgy nem leüldögélősek, de most ha akarnának se sikerülne. Szó szerint tömve az istenháza. Ezer gyerek bent, meg a szülők, tanárok.