A nyuszi jött…
Igen, megérkezett, ez a hivatása húsvétkor. Mindig kiszámíthatóan pontos. Hozott ajándékot annak is, aki már nem hisz a mesében, s annak is, aki hisz. Neki még inkább.
A locsolók… hát azok nemigen tolongtak a lányos házaknál, legalábbis városon. Kosztolányi Dezső írta egykor: „Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe / viszik a zavaros szagos vizet, / a lány piros tojást tesz el merengve…” Falun ez még csak-csak igaz, de a városokban a szokás, tudjuk, a korábbi locsoláskultuszhoz képest elhalóban. Ezért is övezi különös figyelem a Hollókőn, a szentendrei skanzenben és másutt tartott húsvéthétfői hagyományőrző programokat. Vagy a baranyai Bóly község német lakóinak másfél évszázada élő népszokását, az Emmauszjárást. Ez azt a bibliai történetet eleveníti meg, amikor a feltámadt Jézus megjelenik az Emmausz felé tartó tanítványainak.
A mélyen vallásos bólyiak a XIX. század derekán a szőlőhegyek által ölelt falu fölött, a Marienberg-dűlő tetején Kálvária-kápolnát állítottak. Attól kezdve a húsvéthétfői misét mindig ott tartották. A kápolnához vezető utat elnevezték Emmausz-útnak. A mise után a férfiak betértek az útba eső présházakba, beszélgettek, egymás borát kóstolták. Később ez átalakult családi vendégeskedéssé. Az ünnepre készült sonkát, főtt tojást, süteményeket a présházakhoz vitték, és olykor késő estig tartott az együttlét. Az idők során a sváb faluba települt magyarok is átvették a szokást, amely így a befogadás, az együttélés jelképévé lett. Az Emmauszjárás ma már idegenforgalmi látványosság is, amelyre számos vendég érkezik külföldről.
Visszatérve a locsolkodás szokására: ez egyfelől a tavaszi megtisztulást, megújulást jelképező aktus, másfelől szakrális gyökérzetre is utal. A Dombiratoson följegyzett legenda szerint amikor tanítványai Jézust nem találták nyugvóhelyén, a sírbarlangban, az asszonyok a keresésére indultak. A sír körül álldogáló zsidók vízzel öntötték le őket, nehogy elhíreszteljék a Megváltó feltámadását. Az asszonyok azonban annál inkább hirdették, hogy Jézus feltámadt.
A rovat további hírei: Kultúra
Dunaújváros kedvence (kultúra): Munkásművelődési Központ
2025. jan. 29.
Esélyesként indult s végül magabiztosan húzta be a kultúra kategóriát a Dunaújváros kedvence szavazáson a Munkásművelődési Központ. Kováts Rózsa és csapata immáron hatodik alkalommal vette át Horváth Tamástól az elismerő oklevelet.
DSTV: Kiss Barni a város hangja is volt
2025. jan. 29.
Zenelánc című új műsorából ad ízelítőt a DSTV összeállítása. A főszereplő Kiss Barnabás, aki 2022-ben tűnt fel a Dunaújváros Hangja versenyén. Még szemtelenül fiatal, de már határozott elképzelései vannak a jövőjét illetően. Művészeti iskolába jár, közben egyengeti énekesi karrierjét. Hangkép.
Gryllus Vilmos lesz a Cimbora Klub vendége
2025. jan. 28.
Izgalmas programokkal készülnek a látogatóknak már az esztendő első időszakában is a gyermekkönyvtár munkatársai. A Cimbora Klub jeles és népszerű vendéget fogad csütörtökön, nemcsak a gyerekek örömére!
DSTV: a zeneiskola jövője
2025. jan. 28.
Van, amit nem lehet elég korán kezdeni – a muzsika terén főleg, derül ki a DSTV összegzéséből. Például a toborzásról beszélni, még akkor is, ha az intézmény esetében ez még a jövő zenéje, csak hónapok múlva esedékes – de ilyen korán is volt miről szót ejteni. Hangkép.
ICA-D: "Karolina kertje" az Utószó sorozatában
2025. jan. 27.
Kötetbemutatóval folytatódik az Utószó című élő irodalmi antológia sorozata: az érdeklődők Wirth Imre legújabb kötetével, a Karolina kertje című regénnyel ismerkedhetnek.
Február első hétvégéjén kezdődik a Pastorale-sorozat a Pesti Vigadóban
2025. jan. 27.
Február első hétvégéjén kezdődik az idei Pastorale-sorozat a Pesti Vigadóban.
DSTV: kiállítás a könyvtárban
2025. jan. 26.
Műhelyfoglalkozással egybekötött megnyitóra várták a vendégeket a József Attila Könyvtárban, derül ki a DSTV összegzéséből. A materiális határ átlépése címmel Kiss Viktor műveiből láthattak válogatást az érdeklődők. Hangkép.