És eljön az ég felhőin…

2018. április 1. (vasárnap) 14:47 - Várkonyi Balázs

A szabadságharc idején – amiképp Bálint Sándor feljegyzéséből ismerjük – a bácskai Boldogasszonyfalva, Gospodince 1849 nagyszombatján zajló ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. 

A rohamra induló csapatban váratlanul felhangzott az ének: „Föltámadt Krisztus ez napon!” Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közepette rontott rá az ellenségre, és véres közelharccal bevette Goszpodince sáncait.

Ahogy ez a legenda, sok más is körülöleli húsvét ünnepét. És az egykori szokások sora is: ilyen volt a jézuskeresés, amikor a vasárnapra virradó éjszaka a templomban összegyűlt hívek egy feszülettel a temetőbe indultak, hogy megtalálják a Megváltót. A temetői keresztnél elmondott imádság után énekszóval megkerülték a falut. Szokásban volt az is, hogy a közeli dombra vonultak, ott tüzet gyújtottak, megvárták a vasárnapi virradatot, hogy lássák, „hogyan kel föl az éjszaka sötét sírjából a nap”. Ez is nyilvánvalóan a feltámadás misztériumára utal. Muraköz pásztornépe körében az a hagyomány élt – ezt is Bálint Sándortól olvashatjuk – hogy „… a fiatalság a falu alsó és felső végén tüzet gyújtott. Húsvét napjára virradó hajnalban a legények folytonos ostorpattogtatás mellett hajtották a tűzhöz a jószágot: marhát, disznót. Mindenki iparkodott, hogy első legyen.”

Ma is élő, általános szokás, hogy az ünnepi misét a feltámadási körmenetet követi. A szakirodalom szerint ez a hagyomány „ősi soron” csak Közép-Európában volt ismeretes, innét vették át mások is. Már nem ismert, egykor is csak kevés helyen fellelhető hagyomány volt, hogy a körmenet idején díszlövéseket adtak le. Erre utal a nógrádi Alsósáp 1845-ös számadásában szereplő tétel: „Isten ditsőségére Húsvéti Ünnepeken puskapor vevődvén 2 Ft 45 kr.”

A feltámadás eseményét és Krisztus újra eljövetelének jóslatát az evangélisták sajátos szóhasználatukkal örökítik meg. A legköltőibb a Márk könyvében olvasható mondat: „És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható hatalmának jobbján, és eljön az ég felhőin!”

A rovat további hírei: Napraszóló

A féllábú óriás

A féllábú óriás

2018. augusztus 12. (vasárnap)

Azon a napon, amikor a skóciai Glasgowban az úszók kontinensviadala kezdődött, „csöndes” hazai évfordulóra emlékezhettünk: 1929. augusztus 3-án egy húszéves fiatalember négyszáz gyorson országos csúccsal nyerte a hazai bajnokságot. Mondhatnánk, a sikeres eb-k árnyékában ez nem volt nagy ügy. Nana!

Az út végén

Az út végén

2018. augusztus 05. (vasárnap)

Északra tartunk. A végcél egy üzem, útitársam műszaki prezentációra készül. Cége extra minőségű szerkentyűit kínálja majd az eddig még ismeretlen vállalatvezetőnek. Mesél a szerkentyűről, értek, amit értek, az nem sok, a műszaki dolgokban nem vagyok járatos, de ő lelkesen magyaráz. Könnyű neki, gépészeti ismeretére támaszkodhat, amit az egyetemen szívott magába.

Rég volt…

Rég volt…

2018. augusztus 02. (csütörtök)

Jött, csöngetett, meg kiabált, hogy „itt a fagylaltos”. A gyereksereg pedig mindent félretéve futott.

Hol vannak már a jampecek…

Hol vannak már a jampecek…

2018. július 29. (vasárnap)

Réges-régi nyarak az ősidőkből: Újvárosban akkortájt, úgy hatvan-egynéhány évvel ezelőtt sehol egy össznépi buli, sehol egy Rockmaraton vagy valami hasonló. Hogy is lett volna, hiszen még rock se volt, nem? Na ugye!

Kistemető: a megmentők és megújítók

Kistemető: a megmentők és megújítók

2018. július 25. (szerda)

Több ezer négyszögölnyi falutörténet. Régmúltidéző kőoszlopok. Hitről mesélő keresztek. Fák őrizte csöndvilág. Ez a Kistemető.

A normalitás kockázatai

A normalitás kockázatai

2018. július 22. (vasárnap)

Apa, mit jelent az, hogy mezü? Az apa csodálkozva néz fiára. Kérdi, hol láttad ezt? Hát ott – bök egy cégtáblára a gyermek. A táblán felirat, egy üzem azonosítója. Üzem vagy mezű, kis tévedés, gondolja a szülő, sebaj, elsős a srác, majd belejön az olvasásba.

Bukjunk, Maris?

Bukjunk, Maris?

2018. július 15. (vasárnap)

Juliska néni lebukott. Nem egészen úgy, mint a címbéli Maris, róla majd kicsit később, előtte essék szó a fölemlegetett Juliska néniről. Ő egykor sok érdekes történettel ajándékozott meg. Valamennyit úgy mesélte, mintha maga élte volna át.