És eljön az ég felhőin…
A szabadságharc idején – amiképp Bálint Sándor feljegyzéséből ismerjük – a bácskai Boldogasszonyfalva, Gospodince 1849 nagyszombatján zajló ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt.
A rohamra induló csapatban váratlanul felhangzott az ének: „Föltámadt Krisztus ez napon!” Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közepette rontott rá az ellenségre, és véres közelharccal bevette Goszpodince sáncait.
Ahogy ez a legenda, sok más is körülöleli húsvét ünnepét. És az egykori szokások sora is: ilyen volt a jézuskeresés, amikor a vasárnapra virradó éjszaka a templomban összegyűlt hívek egy feszülettel a temetőbe indultak, hogy megtalálják a Megváltót. A temetői keresztnél elmondott imádság után énekszóval megkerülték a falut. Szokásban volt az is, hogy a közeli dombra vonultak, ott tüzet gyújtottak, megvárták a vasárnapi virradatot, hogy lássák, „hogyan kel föl az éjszaka sötét sírjából a nap”. Ez is nyilvánvalóan a feltámadás misztériumára utal. Muraköz pásztornépe körében az a hagyomány élt – ezt is Bálint Sándortól olvashatjuk – hogy „… a fiatalság a falu alsó és felső végén tüzet gyújtott. Húsvét napjára virradó hajnalban a legények folytonos ostorpattogtatás mellett hajtották a tűzhöz a jószágot: marhát, disznót. Mindenki iparkodott, hogy első legyen.”
Ma is élő, általános szokás, hogy az ünnepi misét a feltámadási körmenetet követi. A szakirodalom szerint ez a hagyomány „ősi soron” csak Közép-Európában volt ismeretes, innét vették át mások is. Már nem ismert, egykor is csak kevés helyen fellelhető hagyomány volt, hogy a körmenet idején díszlövéseket adtak le. Erre utal a nógrádi Alsósáp 1845-ös számadásában szereplő tétel: „Isten ditsőségére Húsvéti Ünnepeken puskapor vevődvén 2 Ft 45 kr.”
A feltámadás eseményét és Krisztus újra eljövetelének jóslatát az evangélisták sajátos szóhasználatukkal örökítik meg. A legköltőibb a Márk könyvében olvasható mondat: „És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható hatalmának jobbján, és eljön az ég felhőin!”
A rovat további hírei: Kultúra
ICA-D: finisszázs és szabadtéri koncert csalogat
2025. máj. 22.
Festés és hangfestés, tárlatvezetés és muzsika – vonzó programmal ér véget az Elefánttá vált köd című kiállítás a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) pénteken délután. Hangkép és kedvcsináló itt! Ne válj köddé – gyere!
Élő sporttörténelem a jégkorongozókkal
2025. máj. 21.
Legendás játékosokkal és a nagy rivális korábbi vezetőjével együtt emlékeznek meg a dunaújvárosi jégkorong kezdeteiről és aranyéveiről az Intercisa Múzeum sporttörténeti előadás-sorozatának második állomásán csütörtökön délután öt órától.
Sajtófotókkal folytatódik a tantermi tárlatok sora a Rostiban
2025. máj. 21.
Szabóné Zsedrovits Enikő fotóiból – és a képek születéséhez kapcsolódó történeteiből – rendeznek válogatást a Tantermi tárlatok a Rostiban című sorozat keretében. A kiállítás megnyitója csütörtökön délelőtt lesz.
DSTV: a techno bűvöletében
2025. máj. 21.
Megjelent Varju László első szerzői kiadása, a kazetta a Rozsda címet kapta, derül ki a DSTV összegzéséből. Az autentikus helyszínen készült riportból az is kiderül, mivel foglalkozik, hogyan készít zenét egy live acttel foglalkozó techno zenész. Hangkép.
Idén is dupláznak a Violin iskola gáláján
2025. máj. 18.
Folytatja az elmúlt évek szép hagyományát, idén is megrendezi évzáró gáláját a Violin Alapfokú Művészeti Iskola – az eseménynek a Bartók színházterme ad otthont hétfőn, méghozzá újra kétszer!
DSTV: ifjú zenészeket várnak
2025. máj. 18.
A jövő muzsikusait várja a Sándor Frigyes Zeneiskola, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény nyílt napok keretében, színes és változatos, a teljes képzési palettát felvonultató programmal csalogatja falai közé majdani zeneszerető növendékeit. Hangkép.
Szülői örökzöldek a zenélő cukrászdában
2025. máj. 16.
Rendhagyó kísérlet, rendhagyó időpont, rendhagyó repertoár – izgalmas koncerttel folytatja sorozatát a Zenélő Jakó Cukrászda. Figyelem, péntek helyett szombaton délután!