Felfelé ívelő pályán
A magyar gazdaság tartósan bővülő pályán haladt az első negyedévben, éves összevetésben 4,7 százalékkal nőtt a magyar GDP. A beérkezett adatok a magyar gazdaság erős növekedési képességét igazolják – húzta alá Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter.
A tárcavezető elmondta: igazítás nélkül 4,4, az alapfolyamatokat megragadó, a szezonalitást és a munkanaphatást kiszűrő növekedés ennél még impozánsabb, 4,7 százalékos növekedést mutat. A két adat közötti eltérés hátterében az áll, hogy az első negyedévben kettővel kevesebb munkanapot regisztráltak – tette hozzá Varga Mihály.
A gazdaság aktuális teljesítményének fenntarthatóságát jelzi, hogy a külső és a belső egyensúlyi folyamatok is kedvezőek és nem a túlzott hitelfelvétel generálja a növekedést. A bővülés széles bázison nyugszik, így szinte minden ágazat érdemi növekedést tud felmutatni. A gazdaság kiemelkedően jó teljesítményét nagyrészt a szolgáltatások gyorsulása magyarázta, ami egyben visszaigazolja a kormányzati intézkedések eredményességét is. A bővülés elsődleges forrása ugyanis a hatéves bérmegállapodás növekedésserkentő hatása, amelynek köszönhetően többletjövedelem képződött a munkavállalók számára a béremelések, valamint a vállalkozásoknak a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében – mondta el Varga Mihály.
A megállapodás gazdaságélénkítő hatását egyértelműen tükrözi, hogy az első negyedévben átlagosan közel 8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, ami mintegy kétszerese a 2017 első negyedéves ütemnek. Jól teljesített a turizmus is, az ágazat két számjegyű bővülést mutat. Soha nem látott mértékben, 65 százalékkal bővültek a lakásépítések, ami jól szemlélteti az Otthonteremtési Program eredményességét. A miniszter hozzátette: az iparban kedvező növekedési kilátásokat vetít előre az élénk nemzetközi konjunktúra, a feldolgozóipari beruházások 2017-ben regisztrált bővülése, illetve az elmúlt időszakban bejelentett jelentős, főként a járműiparhoz köthető beruházások, melyek középtávon növelik a termelőkapacitásokat.
Fotó:MTI
A keresleti oldalon a kiskereskedelmi forgalom gyorsulásával párhuzamosan a fogyasztás dinamikája is erősödött. A pozitív folyamatok hátterében a több mint 10 százalékkal növekvő bérek, a folyamatosan rekordokat döntő foglalkoztatottság, illetve az alacsony inflációs környezet áll. A közszféra beruházásai és a közelmúltban bejelentett nagyvállalati fejlesztések, valamint a lakásépítések növekedése eredményeként a versenyszféra beruházásai szintén kedvezően alakulhattak. A külkereskedelmi egyenleg a tavalyihoz hasonló mértékű, 2 milliárd eurós többletet mutat az első negyedévben. A legfrissebb, 2018. első negyedévi adatok szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 435 ezer volt Magyarországon, csak a versenyszférában 1 év alatt 125 ezerrel nőtt a létszám. A nyolc évvel ezelőttihez képest pedig 757 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 600 ezren a versenyszférában helyezkedtek el, ami a piaci szféra folyamatos fejlődését jelzi – ismertette Varga Mihály.
Nemzetközi összehasonlításban is kiemelten jól teljesített hazánk: az Eurostat gyorsbecslése alapján az első negyedévben a tagállamok átlagosan 2,4 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, a sokkal gyorsabb magyar növekedéssel így közelítettünk az EU fejlettebb tagállamaihoz.
A friss növekedési adatok is alátámasztják a kormány adócsökkentésre és béremelésre alapozott gazdaságösztönző politikájának pozitív hatását. A mostani jó eredmény megalapozza a későbbi időszak növekedését – jelentette ki Varga Mihály.
-OPH-
A rovat további hírei: Közélet
Jól kivitelezett diétával a testünkért
2025. feb. 22.
Glutén, tejszármazék vagy éppen tojás – manapság már nem meglepő, ha valaki kerüli ezeket az ételcsoportokat. A megsokasodott intoleranciák és allergiák okait érdemes keresni, de mi most egy dietetikus kérdeztünk arról, hogy mi a különbség az említett tünet együttesek között és arról, hogy mire kell figyelni diéta esetén.
Nekünk milliárdokba kerül a szolidaritás kérdése
2025. feb. 20.
Február 11-én vált hivatalossá, hogy Dunaújvárosnak a 2025-ös esztendőben 1,72 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Ez az összeg azt is jelenti, hogy minden dunaújvárosinak 41 ezer forintot kell fizetnie, fejenként.
Szépül a Szalki-sziget környéke is
2025. feb. 20.
A Duna vizének természeti adottságai páratlan lehetőségeket rejtenek. Dunaújváros igazán szerencsés helyzetben van, hiszen biztosított egy olyan ingyenes vízparti terület, ahol egy kicsit ki lehet szabadulni a város zajából. Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester számolt be a Szalki-sziget közeljövőben megvalósuló csinosításairól.
"Ragyogj, Képem!" – az elfogadás pályázata
2025. feb. 20.
Az autisták világnapja alkalmából hirdetett nyílt rajzpályázatot diákoknak a Jószolgálati Otthon Közalapítvány. A téma az elfogadás, az alábbiakban a kiírás mellett a pályázat koncepciójáról, hátteréről is olvashatnak. Felhívás.
A szakszerű segítség életeket menthet
2025. feb. 19.
Tudni kell jól segíteni a rászorulóknak. Sajnos Dunaújváros utcáin és közterületein is sok fedél nélküli ember él – ez a helyzet senkinek sem ideális. Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester szerint a szituációt több oldalról kell megközelíteni, a megoldás pedig szociális szakemberek segítségével születhet.
El a kezekkel a kompetenciaméréstől!
2025. feb. 19.
Súlyos kritikával illeti, összességében elhibázottnak tartja a Belügyminisztérium új javaslatát a kompetenciamérés felvételibe történő beszámításáról a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Az ötödik ciklus a közgyűlésben, negyven év az MMK-ban – végig a köz javára
2025. feb. 18.
Szántó Péter népművelőként kezdte a pályafutását, ráadásul a történelmileg ikonikus Vasmű Klubban, majd negyven esztendőt töltött az MMK-ban, és személye évtizedekig meghatározó volt a város kulturális életében. Kulturális feladatai mellett a közéletben a mai napig jelen van, tavaly októberben az ötödik képviselői ciklusát kezdte.