Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?
Na, hogy? Kezdjük a legrosszabbal: sehogy. Ma már, legalábbis. Pedig a daliás időkben mennyire másképp volt! Az ingyen iváshoz csak el kellett nyerni a pünkösdikirály-címet. Ez persze nem volt könnyű.
A Dunántúlon a királyságért folyó versenyben elengedhetetlen volt a mesteri lovagló készség. Sok helyütt a jelöltek nyereg és kengyel nélkül lovagolva három vágtát teljesítettek, és akadályokat ugrattak át. A leggyorsabb nyerte el a címet. Az ő kiváltsága az volt, hogy amikor mulatságba tért, a lányoktól virágkoszorút kapott, s maga határozhatta meg a táncrendet. Ha a lova tilosba tévedt, azért büntetés nem érhette. És számára a legvonzóbb talán a fizetség nélküli ivás lehetett.
Fotó:minap.hu
A XVII. századi gömöri följegyzések szerint ez a „királyság” a legtöbb községben kérészéletű volt – pünkösd múltán semmivé lett –, de az ünnepen a győztesnek kijárt a tisztelet. Ha rövid ideig is, de a bírói hatalmat gyakorolhatta, és király uramnak szólították. Másutt volt példa arra – így Csepreg városában is –, hogy egy álló esztendeig tartott a pünkösdi király uralkodása. Nem egy faluban az év összes lakodalmába meghívták, a kocsmában a község rovására mindvégig ingyen ihatott, s jószágát is ingyen őrizték. Aztán a következő pünkösdkor őt is letaszította valaki a nem létező trónjáról…
A rovat további hírei: Napraszóló
A bunyós masiniszta
2019. január 19. (szombat)Szörnyű hibát vétett azon a régi januári estén Tóth Gyula fékező: vacsora után a szálláshelyen a saját lábára húzta Klenner mozdonyvezető becses lábbelijét, a szőrcsizmáját. A masiniszta, hogy megnevelje a vétkest, a szőrcsizmával agyba-főbe verte.
Csak a feketerigó…
2019. január 12. (szombat)Apa, mozdulj! Menj ki, süt a nap, ha nem mozdulsz, nem érnek új impulzusok. Kell a fenének új impulzus ebben a hidegben, mondom, és mutatom neki, hogy innét, a meleg szobából is szép a hó, és jó látni a napsütésben köröző feketerigót… Na, nem épp csak erre gondoltam – zárja le fiam a rövidre szabott párbeszédet.
A semmiből lett színház
2018. december 31. (hétfő)1953. december 31-e: az egykori krónikákban ez a dátum úgy szerepel, mint a város kultúrájának fordulónapja. Átadták ugyanis a Bartók Béla Kerületi Kultúrotthont. Azt, amely hamarosan igazi alkotóműhellyé, szellemi központtá lett. A később létrejött kisebb művelődési közösségek mind belőle sarjadtak ki.
Téli táj emberrel, szamárral
2018. december 23. (vasárnap)Vonulnak, egy sorban. Egykedvűen ballag a hátán keresztet viselő hét jószág. Nekiindultak a pusztának, nem tudni, hová, csak mennek, makacs kitartással.
Pentele hideg decemberei
2018. december 16. (vasárnap)A krónikák szerint dermesztő hónappal zárult az 1945-ös év. Vad szelek kergették a porhavat, csonttá fagyott minden, de volt valami, ami még inkább zorddá tette azt a decembert: a félelem.
A „pentelei persely”
2018. december 09. (vasárnap)Disznótorba invitál egy kedves ismerős. Gyere - mondja - semmit nem kell tenned, csak nézelődsz, meg eszel, iszol. Ha dolgozni se kell, minek menjek? Egyek igyak, szégyenkezve, hogy a férfiak meg az asszonyok egy léhűtő körül szorgoskodnak? Hát nem. De köszönöm a meghívást.
A legszebb karácsonyi ajándék
2018. december 02. (vasárnap)A férfi régi adventi élményeit rendezgeti a fejében: a gyermekei feszült várakozását, a cinkosságot, ahogy a maminak szánt ajándék titkára szövetkeztek, a listázást, hogy mit kapjanak majd a haverok, s a találgatást, hogy ők vajon mire számíthatnak. Felidézi, milyen izgalomba jöttek egyszer a kicsik, amikor a szentestére várva a szürkületben meglátták: egy madár telepedett a párkányra.