Böszörményi Gyula nagysikerű ifjúsági regénysorozatából a dunaújvárosi Bartók színházban készült el először a színpadi változat, így elsőként láthatjuk megelevenedni a Kukec család történetét.
Nehéz a kamaszok kezébe könyvet ragasztani, de a József Attila díjas írónak, Böszörményi Gyulának sikerült, amikor 2012-ben megjelent ifjúsági regénysorozatának első kötete, a Lúzer Rádió, Budapest. Azóta a könyvhöz négy folytatás is készült, és a tizenévesek legkeresettebb története lett a Kukec család kálváriája. A történet szerint a család élete romokban hever, vidéki életüket feladva kell Budapestre, azon belül is a Nyóckerbe költözniük, ami alaposan felforgatja mindennapjaikat. A három gyermekes család tagjai itt szembesülnek először a tömeggel, a hajléktalanokkal, a multikulturalizmussal, a rémes házinénivel és azzal is, hogy hiába ez a sok ember, csak maguk vannak. A középső gyerek, Márk a történet főhőse, aki a józsefvárosi bérház padlásán talál egy régi, még működő rádiót. A gombokat tekergetve rátalál egy üres sávra, köszönti nemhallgatóit és elmondja az első dolgot, ami eszébe jut: Jó estét, Budapest, híreinket hallják, itt minden tré! A rádió lesz a menedéke, amin keresztül elkezdheti kiadni magából vicces, meghökkentő, nem mindennapi kalandjait, mely során barátokra lel és még egy bűnügyet is felgöngyölít.
A sikeres alapanyag adva volt, viszont élettel is meg kellett tölteni, ebben a Bartók színház segítségére Somogyi Szilárd rendező és Bori Tamás zeneszerző állt rendelkezésre, akik gyakorlottak mind a musical, mind pedig az ifjúsági történetek adaptálásában. A rendező elmondta, nagyon intenzív próbafolyamat volt, mert általában kicsit több idejük szokott lenni, de szerencsére nagyon összeszokott volt a csapat annak ellenére is, hogy sok helyről érkeztek a szereplők, és sokszor nehéz volt összehozni, hogy egyszerre próbáljon a főszereplő család mind az öt tagja. Ennek ellenére szerinte jól összecsiszolódtak és egy egészen érdekes előadás alakul a pénteki premierre.
A Lúzer Rádió, Budapest! a tavalyi Valahol Európában előadáshoz hasonlóan helyi gyerekszínészeket is csatasorba állít, de a rendező szerint egészen más típusú előadásról van szó.
- Az gondolom, hogy sokkal egyszerűbb eljátszani azt, amikor valami nagyon rossz, vagy amikor valami nagyon jó. Ebben a darabban viszont egyfajta jellemfejlődésen megy át mind a két főszereplő fiú. Egyikőjük a kitaszítottságból egy barátságra lel, míg másikuk a mellőzöttségből, a családon belüli "középsőgyerek" szerep miatti dacossága ellenére talál egy barátot egy idegen környezetben. Mindkettejük szocializációja a darab végére egy szintre ér, amit nagyon érdekes folyamat eljátszani, pláne ennyi idősen, kamaszként. Amikor gyerekekkel foglalkozunk, az felér egy gyorstalpaló színésztanfolyammal, hiszen egy csomó mindent meg kellett tanulniuk, nagyon rövid idő alatt.
Az ifjúsági irodalom egyik legkeresettebb regényét elsőként adaptálni nagy felelősség és nagy lehetőség is egyben. Sipos Imre, a Bartók színház művészeti vezetője, aki a darab egyik szereplője is, elmondta, szerinte nagyon izgalmas darab született.
- Az volt az elképzelésünk, hogy egy kifejezetten zenés előadást készítünk belőle, amihez Bori Tamás nagyon fülbemászó, vagány zenéket készített. Szerencsések vagyunk, hogy mindig érkeznek hozzánk olyan vendégművészek, akik egy zenés darabban is kiemelkedőek, akiknek kihívást jelent, de mégsem törik bele a bicskájuk. Nagy örömünkre Kékkovács Mara is eljött az Operettszínházból és ő alakítja a főszereplő fiú anyukáját, míg a másik főszereplőjét a szintén kiváló énekes-színésznő, Bíró Eszter.
Sipos Imre szerint a tavalyi Valahol Európában egy felelősséget is tett a vállukra, hiszen ha megmutatták a gyerekeknek, hogy milyen a színpadon lenni, akkor annak nem lehet egyik pillanatról a másikra vége. Ezért olyan előadásokat próbáltak keresni, amikben lehet még feladatuk. Így kerültek ebbe a darabba is néhányan közülük. Abban az előadásban megtapasztalták, milyen a színpadon lenni, most pedig megtapasztalják, milyen egy komolyabb szerepet vinni. Nagyon izgalmas és nehéz volt számukra, hiszen már nem egy gyerekcsapat részesei, hanem felnőtt színészekkel kell dolgozni, ami nagyon nagy kihívást jelentett nekik. Mindezek mellett úgy gondolja, hogy a darab, zenés előadásként sikerre van ítélve.
- A színházi közönség szereti a zenés előadásokat. Főleg, ha ilyen magas színházi minőséget is képviselnek. Ebben a darabban komoly feszültségek húzódnak, hiszen úgy kezdődik, hogy Budapestre kell költöznie egy családnak, aminek el vitte a bank a házát. Vidéki értelmiségiként kerülnek a fővárosba, ahol találkoznak egy másik világgal, miközben egy pesti fiú elmenekül otthonról, mert félárva lett és az édesanyjának az új élettársa egy agresszív alkoholista. Amíg a felszínen ez egy zenés, szórakoztató ifjúsági előadás, közben olyan témákat érint, amik komoly társadalmi kérdések is egyben. Éppen ezért ezt az előadást nem csak a tizenhárom évesek fogják élvezni, hanem a felnőtt közönség is, hiszen nagyon is valós figurákat láthatnak a színpadon.
