Január elsejétől fontos változások léptek életbe az építmény-és a telekadó, valamint az iparűzési adó vonatkozásában. Arról, hogy mire érdemes odafigyelni, arról Deli Lajos szakértőt kérdeztük a Rádió Orienten.
2018. január elsejétől több mint egymillió adóalanyt érintő szabályozás változása lépett életbe, hiszen a legtöbb adóalany érintett az önkormányzati adónemekben. Mindenekelőtt fontos változás, hogy a NAV képes fogadni az iparűzési adó bevallásokat, azokat rögzíti és a megfelelő önkormányzati hatósághoz eljuttatja. Ez történhet elektronikus vagy postai úton, de személyesen is – mondta Deli Lajos.
További változás, hogy a sporttevékenységhez kapcsolódóan az iparűzési adóköteles árbevételbe nem számítanak bele a belépőjegy eladásából, a szponzorációból, a játékjog használati jogának átengedéséből, valamint a sportközvetítésből származó bevételek. Iparűzési adókötelesek ugyanakkor a sportlétesítmények épületeiben azonos név alatt működő vendéglátóegységek árbevételei. Hasonlóképpen a napelem-energiaszolgáltatás, valamint a civil szervezetek bérbeadási tevékenysége is adókötelessé vált.
Az építmény/telekadó esetében adóbevallás helyett adatbejelentést kell tenni, ezt a települési önkormányzatok ügyfélszolgálatainál fellelhető formanyomtatványon lehet benyújtani – mondta a szakértő. Építményadó tekintetében a hasznos alapterület fogalma átalakult, ami ezentúl jobban igazodik az épület szerkezetéhez.
Ezáltal négyzetméterár-emelkedés várható – hívta fel a figyelmet Deli Lajos. Az építményadó esetében további változás, hogy adókötelesek lettek a reklámhordozók is.
A változással együtt az adó mértékét a törvényi határokon belül határozott vagy határozatlan időre is megállapíthatja az önkormányzat. Az első esetben az első két naptári évben nem, de a harmadik évtől sem növelhető az adó mértéke, ha a bevételcsökkenés kevesebb mint 30 százalék. Növelhető ugyanakkor 130 százalékig, ha a bevételcsökkenés 30-50 százalék közötti. Ennek a változásnak a célja a szakértő szerint az adóbevétel szinten tartására való törekvés és a piaci hatások együttes követése, vagyis a költségvetési finanszírozás biztosítása.
-OPH-
