Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 26. Emánuel
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Elhunyt Kányádi Sándor

Kultúra
meghalt
irodalom
Magyarország
Székelyföld

facebook megosztás

doszerk - 2018. jún. 20., 12:37

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

Székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

 Költői pályájának korai időszakában "a szocialista lelkesedéstől megszállottan" bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).
Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították.

Fotó:MTI

Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

Egyik méltatója szerint Kányádi egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal. Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

-MTI-

A rovat további hírei: Kultúra

A kultúra napja - visszatekintés

A kultúra napja - visszatekintés

2015. jan. 25.

A magyar kultúra napja alkalmából rendeztek ünnepi műsort a Széchenyi gimnáziumban, ahol diákok több művészeti ágban bemutathatták tudásukat.

Szabad a mikrofon, irány az MMK

Szabad a mikrofon, irány az MMK

2015. jan. 24.

A Munkásművelődési Központ amatőr zenészeket, zenakarokat, énekeseket felkaroló kezdeményezésbe fogott. Unod a sehova se
vezető próbákat? Itt a helyed, itt a nagy lehetőség.

Szerelem a barakkban

Szerelem a barakkban

2015. jan. 23.

A hatvanöt esztendeje élni kezdett város első közösségét aligha lehet társadalmi mintaként kezelni: ahány ember, annyi helyről és céllal érkezett. A magányoldás igénye volt az első közösségszervező erő. Baráti és szerelmi kapcsolatok éledtek és haltak el – de volt számtalan, amely örökre megmaradt.

Bartók: kész a tavaszi bérlet

Bartók: kész a tavaszi bérlet

2015. jan. 23.

Három vendég előadással, valamint a helyi társulat új produkciójával várja tavasszal is a kultúra szerelmeseit a Bartók Kamaraszínház.

Magyar Kultúra Napja – Pro Cultura Intercisae-díj

Magyar Kultúra Napja – Pro Cultura Intercisae-díj

2015. jan. 22.

Az önkormányzat döntése szerint a Parádi Duó, Móri Csaba, Moravecz Attila, valamint Kőszegi Károlyné érdemelte ki idén a közgyűlés által alapított „Pro Cultura Intercisae” Díjat.

Nemzeti imádság született

Nemzeti imádság született

2015. jan. 22.

Ma is születésnap van. Nem egy ember, egy vers megszületésének napja: „a” versé. Szatmárcsekén, 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc pontot tett művére.

Lélekvéső a múzeumban

Lélekvéső a múzeumban

2015. jan. 21.

Csepeli István fafaragó népi iparművész "Lélekvéső" című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők január 30. és március 15. között az Intercisa Múzeumban.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Fúvósok bemutatója ígér édes élményeket

  2. Hogyan lesz a kert igazi gyerekparadicsom?

  3. Életben tartotta elődöntős reményeit a DFVE

  4. DSTV: így látják ők a várost

  5. Közösségépítés terén is csillagos ötös a Városvédők Újtelepért Egyesület csapata

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: így látják ők a várost

DSTV: így látják ők a várost

Embedded thumbnail for DSTV: az ország élmezőnyében a Rudas

DSTV: az ország élmezőnyében a Rudas

Embedded thumbnail for DSTV: végleges a választási szavazólap

DSTV: végleges a választási szavazólap

Top hírek

  1. Közösségépítés terén is csillagos ötös a Városvédők Újtelepért Egyesület csapata

  2. Volt minek örülni a hétvégén is

  3. Helyt álltak a nemzetközi mezőnyben

  4. Egy gól döntött, de izgalmakban sem volt hiány

  5. Élre álltak a női labdarúgók

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 11. szám - 2026.03.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő