Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Elhunyt Kányádi Sándor

2018. június 20. (szerda) 12:37 - doszerk

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta a család szerdán az MTI-t.

Székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

 Költői pályájának korai időszakában "a szocialista lelkesedéstől megszállottan" bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).
Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították.

Fotó:MTI

Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

Egyik méltatója szerint Kányádi egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal. Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

-MTI-

A rovat további hírei: Kultúra

Macron engedélyezte az eredeti formában történő helyreállítást a Notre-Dame-székesegyházon

Macron engedélyezte az eredeti formában történő helyreállítást a Notre-Dame-székesegyházon

2020. július 10. (péntek)

Emmanuel Macron csütörtökön engedélyezte, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a párizsi Notre-Dame-székesegyháznak a tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyát, jóllehet a francia elnök eleinte azt szerette volna, ha kortárs építészeti tervek szerint, a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát magán hordozva épült volna újra a katedrális, írja az MTI.

Bartók Liget: a külcsíni remeklés

Bartók Liget: a külcsíni remeklés

2020. július 09. (csütörtök)

Újabb látványos elemmel bővült a napokban a Bartók Liget projekt a Petőfi ligetben: a Bartók Kamaraszínház felhívásának nyomán a Wesley-Da Capo Alapfokú Művészeti iskola diákjai valósították meg a 70 éves Dunaújváros című kültéri design látványtervét az elmúlt napokban.

Emlékek árnyéka, árnyékok emléke

Emlékek árnyéka, árnyékok emléke

2020. július 09. (csütörtök)

Emléket állítanak a Vasmű úti platánoknak, Móder Rezső tervei nyomán közösen készítenek egy nagy közös fafaragást, amely a főutca fasorának hagyatékát őrzi majd meg. A nagyszabású tervekről Rohonczi István ROHO mesél, a munkálatok augusztusban kezdődhetnek.

Családbarát Hely lett a Bartók Kamaraszínház

Családbarát Hely lett a Bartók Kamaraszínház

2020. július 08. (szerda)

Bronz fokozatú Családbarát Hellyé nyilvánították a Bartókot. Cél az arany! Mint ahogy azt közösségi oldalukon is megírták: színházi filozófiájuknak elsődleges célja a családok kiszolgálása.

Állandó programok a gyermekkönyvtárban

Állandó programok a gyermekkönyvtárban

2020. július 08. (szerda)

Mint ahogy azt már megírtuk, csütörtökönként mesedélutánra várják az érdeklődőket a József Attila Könyvtár munkatársai, de keddenként és szerdánként is izgalmas programokkal kecsegtetnek a gyermekeknek.

Mesedélután csütörtökönként a könyvtárban

Mesedélután csütörtökönként a könyvtárban

2020. július 07. (kedd)

Az intézmény vezetése nyáron sem hagyja program nélkül a gyermekeket: kreatív foglalkozással egybekötött mesés délutánt szerveznek.

Megújult a Tinisarok

Megújult a Tinisarok

2020. július 07. (kedd)

A vészhelyzet idején bezárt a József Attila Könyvtár is, de természetesen attól még folyamatosan dolgoztak a munkatársak. A zárt ajtók mögött egyre gyorsabban haladtak a háttérmunkák, és a lelkes kollégáknak köszönhetően megújult a legfiatalabb korosztály kedvenc zuga. A festés, átrendezés, csinosítás után egy modern pihenő övezetbe kerülnek azok, akik szeretnének kicsit leülni, olvasgatni, vagy csak beszélgetni.