Kistemető: a megmentők és megújítók

2018. július 25. (szerda) 18:50 - Várkonyi Balázs

Több ezer négyszögölnyi falutörténet. Régmúltidéző kőoszlopok. Hitről mesélő keresztek. Fák őrizte csöndvilág. Ez a Kistemető.

Valamikor nem sok kellett, hogy a sírhalmokat munkagépek tegyék a földdel egyenlővé. Az ezredforduló táján ugyanis terv született egy kegyeleti park létrehozására, s ez azzal járt volna, hogy az ősi temetkezési hely a régi, érintetlen formájában egyszerűen eltűnik. A Pentele Baráti Kör aktivistái nem nyugodtak bele, hogy elődeik végső nyugalmát megzavarják, sírjaikat megbolygassák, elpusztítsák. Tiltakozó akciójuk megmentette a Kistemetőt.

Nem először fogtak össze az 1960 óta magára hagyott temetőért. Az évtizedek során a gazdátlanná lett sírok állapota leromlott, a növényzet teljesen elvadult. A Baráti Kör 1987-ben kezdeményezte, hogy a Városszépítő és Városvédő Egyesülettel közösen fogjanak hozzá a rendbetételhez. Más önkéntesek is csatlakoztak, és nagy munkával szinte megújították az öreg temetkezési helyet. Közben a város segítségével a méltóságos küllemű, de az idők során leromlott Szitányi-kápolnát is rendbe hozták, és éppen ma van az évfordulója, hogy a renoválás után felszentelték. 1992. július 25-én zajlott az emlékező szertartás, amelyen megköszönték az önkéntesek áldozatos munkáját, és felidézték a kápolna és a kegyhely történetét.

A XIX. század elején a pentelei birtokos nemesek a kúriáik közelében egy dombot jelöltek ki, ahol elhunyt hozzátartozóikat elhantolhatják. Később a község polgárai, majd földművesek is itt kerestek családjuk számára temetkezési helyet, és lassan egy egész temető alakult ki. Itt van a hajdani hírneves pentelei tudós, nemes Rosti Pál sírja is.

Az 1920-as években az érdemeiért a bécsi udvartól nemesi címet és Szitányi előnevet kapott Ullmann család Dunapentelén telepedett meg. 1859-ben püspöki ösztönzésre, keresztelkedési ajándékként Ullmann Vilmos építtette a romantikus stílusú kápolnát, a temető ékességét.

A rovat további hírei: Napraszóló

Réka örömkönnyei

Réka örömkönnyei

2019. július 21. (vasárnap)

Önfeledten szökdécselt az utcán, valamit énekelt, de nem lehetett kivenni, mit, dalát szétszabdalta a szökdécselés, a hajában két masni egyfolytában lebegett, olyan volt a jelenet, akár egy látomás, mintha gyerekfilm elevenedne meg.

Mi már ettünk…

Mi már ettünk…

2019. július 14. (vasárnap)

Anyja szavait sosem felejti: a szegénységet nem kell szégyellni; csak viselni nehéz. Szegények voltak. És ő ezt nehezen viselte.

Mint a mókus…

Mint a mókus…

2019. július 07. (vasárnap)

Az úttörő vidám. Volt, valamikor. Épp annyira volt vidám, mint aki odafönt tanyázik, a fán: a mókus. Csak hát a nevelő szándékkal megírt szöveg – Mint a mókus fenn a fán, / Az úttörő oly vidám – csapdát is rejt, s a cinikus közbeszédben rögtön megjelent a gúnyszó, a buzgómócsing szinonimája: mintamókus…

A „Jézuskéve” emléke

A „Jézuskéve” emléke

2019. június 30. (vasárnap)

Széles búzatábla aranylik. Idős gazda szemléli. Közelebb lép, kezébe vesz egy kalászt, kiperget pár szemet. Körmével kettéroppant néhányat. Ha látja, hogy kellően lisztes, adja a parancsot: aratáskezdet ekkor.

Viharűzők napja

Viharűzők napja

2019. június 26. (szerda)

Ma végre nem a szél meg a zivatar keseríti az emberek életét, „csak” a hőség: a Közép-Dunántúl, a főváros körzete és az Alföld egy része lakói részesednek az extra melegből, de tulajdonképpen az egész országra érvényes a hőségriasztás.

A ferde tengely

A ferde tengely

2019. június 23. (vasárnap)

Szeles napok jártak mostanában mifelénk is; mint szinte mindenfelé az országban. De a heves zivatar elkerült bennünket, így persze a jég is, ami kevésbé szerencsés helyeken néhol akár dió nagyságú volt, s pusztított.

Váratlan jelenés

Váratlan jelenés

2019. június 16. (vasárnap)

Mint egy szertelen tigriskölyök, négykézláb vágtat a kórház folyosóján egy lány. Gyorsasága valószerűtlen, nyomában két ápolónő, iparkodniuk kell, hogy utolérjék. Megtörténik. Nincs harag, inkább mosoly jár a meghökkentő produkcióért. A lányt az ágyába fektetik, megnyugtatják. Aztán mennek más teendőik után.