Kistemető: a megmentők és megújítók

2018. július 25. (szerda) 18:50 - Várkonyi Balázs

Több ezer négyszögölnyi falutörténet. Régmúltidéző kőoszlopok. Hitről mesélő keresztek. Fák őrizte csöndvilág. Ez a Kistemető.

Valamikor nem sok kellett, hogy a sírhalmokat munkagépek tegyék a földdel egyenlővé. Az ezredforduló táján ugyanis terv született egy kegyeleti park létrehozására, s ez azzal járt volna, hogy az ősi temetkezési hely a régi, érintetlen formájában egyszerűen eltűnik. A Pentele Baráti Kör aktivistái nem nyugodtak bele, hogy elődeik végső nyugalmát megzavarják, sírjaikat megbolygassák, elpusztítsák. Tiltakozó akciójuk megmentette a Kistemetőt.

Nem először fogtak össze az 1960 óta magára hagyott temetőért. Az évtizedek során a gazdátlanná lett sírok állapota leromlott, a növényzet teljesen elvadult. A Baráti Kör 1987-ben kezdeményezte, hogy a Városszépítő és Városvédő Egyesülettel közösen fogjanak hozzá a rendbetételhez. Más önkéntesek is csatlakoztak, és nagy munkával szinte megújították az öreg temetkezési helyet. Közben a város segítségével a méltóságos küllemű, de az idők során leromlott Szitányi-kápolnát is rendbe hozták, és éppen ma van az évfordulója, hogy a renoválás után felszentelték. 1992. július 25-én zajlott az emlékező szertartás, amelyen megköszönték az önkéntesek áldozatos munkáját, és felidézték a kápolna és a kegyhely történetét.

A XIX. század elején a pentelei birtokos nemesek a kúriáik közelében egy dombot jelöltek ki, ahol elhunyt hozzátartozóikat elhantolhatják. Később a község polgárai, majd földművesek is itt kerestek családjuk számára temetkezési helyet, és lassan egy egész temető alakult ki. Itt van a hajdani hírneves pentelei tudós, nemes Rosti Pál sírja is.

Az 1920-as években az érdemeiért a bécsi udvartól nemesi címet és Szitányi előnevet kapott Ullmann család Dunapentelén telepedett meg. 1859-ben püspöki ösztönzésre, keresztelkedési ajándékként Ullmann Vilmos építtette a romantikus stílusú kápolnát, a temető ékességét.

A rovat további hírei: Napraszóló

Pentelére Terencskének, Totyinak

Pentelére Terencskének, Totyinak

2018. november 18. (vasárnap)

Régi folyóiratok között matatok. Kezem megáll egy 1990-es Filmvilágon. Szívem szerint való írásra lelek: Szőts István, az – akkor még – élő legenda idézi fel emlékeit. Ha egyetlen más filmet nem alkotott volna, akkor is korszakos alakja lenne kultúránknak: az 1941-ben készült Emberek a havason új fejezetet nyitott a mozgókép hazai történetében. Velencében, a mértékadó fesztiválon fődíjat nyert, itthon és külföldön róla szóltak a szakmai dialógusok.

Ledőlési határidő

Ledőlési határidő

2018. november 11. (vasárnap)

Előttem embersokaság kígyózik, délidő van, a környék legjobb rántott szeletére vár mindenki. Minőségi, nem vágják a húst papírvékonyra, nem klopfolják ki belőle a „lelket” is, frissen készül, még forró, amikor a legéhesebbek az árudából kilépve falni kezdik.

Pentele az utolsókig kitartott…

Pentele az utolsókig kitartott…

2018. november 04. (vasárnap)

„A bombázás után az orosz tankok a pincesoron jöttek lefelé a sötétben dübörögve. Az utca végén van egy szűk forduló, ahol a tank nem fért el, és az ágyúcső bement az ott tévő házba, és pont a szentképnél állt meg.”

Kiért gyúl a gyertyaláng?

Kiért gyúl a gyertyaláng?

2018. november 02. (péntek)

1915 novembere elején értékes küldemény érkezett Pentelére, Farkas József kisbirtokos portájára. Egy ezüstóra. Míves darab, igazi mestermű, szép rajzolattal. És az tette igazán különlegessé, hogy ki küldte: Ausztria császára, Magyarország apostoli királya, I. Ferencz József. Az ő szignóját véste a fedlapra a bécsi ötvös.

Három kivételes nap

Három kivételes nap

2018. október 31. (szerda)

Október-november fordulója: kegyeletünnepek sorakoznak egymás után. Vallási tartalmúak, de van köztük egy, ami független a világlátástól, és csöndes emlékezésre szólít.

Máris Dunapentele!

Máris Dunapentele!

2018. október 28. (vasárnap)

Tegyünk egy gondolatkísértetet. Tudjuk, hogy Pentele Szálinvárossá válásáig, az új név felvételéig az első felvetéstől hónapok teltek el. Most képzeljük el: az ősi név visszavételéhez természetes körülmények között mennyi idő kellett volna? A válaszig idézzük fel a „keresztelés” előtti időket.

’56 ősze Sztálinvárosban: a földindulás első hangjelzései

’56 ősze Sztálinvárosban: a földindulás első hangjelzései

2018. október 23. (kedd)

Újváros népe túlvolt már azon a megrázkódtatáson, amit az 1953 nyarán hozott országos beruházási megszorítás okozott. A város és a vasmű építésében törés keletkezett ugyan, de az élet végül is ment tovább. És bár az ’53-ban fejlesztésre fordított pénz két év alatt egyharmadára csökkent – de a nagyolvasztó felépült és 1954 februárjától termelni kezdett. Visszatért a remény.