Durva összeomlás a Jobbikban

Ennek a folyamatnak az lett az eredménye, hogy a jobbikos politikusok furábbnál furább lépésekkel hívták fel mostanában magukra a figyelmet: Vona Gábor vloggerkedni kezdett, Gyöngyösi Márton a korábban ellenségnek tartott DK politikusával tárgyalt. Ezek a történések nem nyerték el mindenkinek a tetszését a párt berkein belül, így újabb konfliktusok alakultak ki a pártszakadást követően is. Még éppen csak kiderült, hogy Volner János alelnök puccsot szervez az elnök ellen, máris felszínre került az újabb belháború nemzetiek és néppártiak között. Nézzük, hova jutott a Jobbik a választási kudarc után négy hónappal!

Többször beszámoltunk róla, hogy a saját maga által felállított elvárásokhoz képest kifejezetten gyengén szerepelt a Jobbik az áprilisi választáson. Vona Gábor, akkori pártelnök miniszterelnök-jelöltként pózolt a kampányban, azonban végül csupán 19 százalékos eredményt tudott felmutatni. A kudarc Vona bukásához, és a politikából való látszólagos kivonulásához vezetett. Ezt pedig pártja lassú szétforgácsolódása követte. A harmadik ellenzéki ciklus megkezdése felszínre hozta a pártban meglévő politikai ellentéteket. Ezek a töréspontok bőven megvoltak a választást megelőzően is, csak a nyilvánosság előtt tagadták.

A vesztes választás és a Jobbik gazdasági válsága felszínre hozta a politikai nézetkülönbségeket

Árulkodó, hogy a minap a párt jelenlegi elnökhelyettese, Gyöngyösi Márton közösségi oldalán hosszasan elemezte az ellenzéket mai napig sokkoló kudarcot, amelynek egyik legfontosabb mozzanata az volt, hogy ezért részben a „Toroczkai-Novák párost” hibáztatta. A félmondat érdekes kérdéseket vet fel, hiszen a két politikus ekkor még a Jobbik tagja (Toroczkai egyenesen Novák utódjaként alelnöke) volt. Novákot ugyan a pártvezetésből már korábban kiszorították, de feleségén, Dúró Dórán keresztül ő is közel volt a tűzhöz. Ebből az elszólásból arra lehet következtetni, hogy a magát rendkívül magabiztosnak hazudó Jobbikot már a kampányban őrületes belső válság feszítette szét, csak a választási győzelembe vetett indokolatlan vakhit csillapította az ezzel járó indulatokat.

Sneider Tamás pártelnök, Gyöngyösi Márton elnökhelyettes (Fotó: Facebook)

Az mindenesetre biztos, hogy a pártnak nem termett sok babér áprilisban, ami először gazdasági, majd politikai válságot, végül szellemi kiüresedést vont maga után, ez utóbbi meg újabb konfliktusokat generált. 2015 óta egyre több jel mutatott arra, majd kicsivel később egyértelművé vált, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó a Jobbik mögé állt be. Ez a párt számára számos előnnyel járt (médiamegjelenések, plakáthelyek, politikai támogatás), azonban volt ennek egy hatalmas kockázata, ami végül be is következett: ezek egy pillanat alatt semmivé válhatnak. A vesztes választás után Simicska felfüggesztett mindennemű támogatást, így a párt mesterségesen és kívülről felépített gazdasági hátországa kártyavárként dőlt össze.

Mivel innentől kezdve nem volt védhető, vagy legalábbis nehezen volt képviselhető Vona Gábor és körének az az álláspontja, hogy szükséges volt egy dúsgazdag vállalkozó adta lehetőségekkel élni, valamint ezt megelőzően becsúszott egy választási kudarc is, felerősödtek a politikai ellentétek a párton belül. Nem kellett sok idő, hogy a látszategység összeomoljon.

A pártszakadás, ami végérvényesen véget vetett az erős Jobbik-képnek

Toroczkai László, a párt akkori alelnöke a választás után hadat üzent a pártvezetésnek, és el kezdte szervezni csapatát, így a közvélemény számára is érthető vált: „a néppártiak” és a „radikálisok” harcolni kezdtek a hatalomért. Utóbbiak eleinte nem képviseltek túl nagy erőt, azzal erősödtek meg, hogy sok párttagnak csak később esett le, hogy Simicska távozásával nagyot fordultak a dolgok. A Jobbik történetében nem gyakran fordult elő az, ami ezután következett: a párt politikusai a nyilvánosság előtt üzengettek egymásnak, fenyegették, zsarolták egymást. A tisztújító kongresszuson meglepően kevés szavazattal a Vona Gábor által támogatott néppárti szárny diadalmaskodott, így a korábbi pártelnök két bizalmi embere vette át a Jobbik vezetését: Sneider Tamás elnök, Gyöngyösi Márton elnökhelyettes és frakcióvezető lett.

Hiába férkőztek azonban Vona bizalmába, pártpolitikusként gyászosan teljesítenek: nem tudták megoldani a párt előtt tornyosuló problémákat, és képtelenek voltak kezelni a kibontakozóban lévő súlyos, politikai válságot.

Az igaz, hogy Toroczkai László és Novák Előd is feszegette a határokat a rendszeres és tudatos kibeszéléssel, amely folyamat végül előbbi fegyelmi eljárás alá vonásával, majd kizárásával végződött. Ez pedig szabad utat jelentett egy új, a Jobbik korábbi, radikális elveit képviselő formáció, a Mi Hazánk Mozgalom létrehozásához.

Toroczkai László, a Mi hazánk mozgalom vezetője (Fotó:MTI)

A szervezetbe áramlottak a párttagok és vezető jobbikos politikusok, így több megyei vezető, polgármester, helyi önkormányzati képviselő tartott a radikálisokkal. A közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy komoly törést okozott a szakítás a még meglévő jobbikos táborban, egyes mérések szerint a megkérdezettek legalább negyede válaszolta azt, hogy át fog pártolni Toroczkaiékhoz. Viszont Sneiderék azt hitték, van ebben jó is: megkezdődhetett a régi-új pártvezetés által preferált ideológiamentesítés, hiszen ennek ellenzői otthagyták a Jobbikot.

A radikálisok távozása után szellemileg kiüresítették a Jobbikot

A nemzeti-radikális ideológia elhagyásával párhuzamosan megkezdődött a párt szellemi értelemben vett kiürítése: Sneider Tamás és a Gyöngyösi Márton-féle pártvezetés a választás óta látványosan arra törekszik, hogy megszabaduljon a 2015 előtti Jobbik elveitől.A Jobbik vezetőinek feltehetően az az elképzelése, hogy ezzel pártjukat a balliberális oldal felé meglévő megfelelési kényszerük következtében összefogás-kompatibilissé tudják tenni. Csakhogy új ideológiát, elveket az eldobott régiek helyére nem raktak. 

Hogy ideológiai értelemben a Jobbik nagy változáson megy keresztül, mi sem mutatja jobban, minthogy Gyöngyösi Márton saját irodájában fogadta a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció képviselőjét, hogy a rákospalotai időközi választásról tárgyaljanak. A párt szellemi értelemben vett térvesztésére pedig Vona Gábor pályamódosítása a legjobb példa a jobbikos vezetőváltást követően. A balliberális elithez való kétségbeesett alkalmazkodási vágyát mutató egykori pártvezető tinilányokat megszégyenítve influencernek állt. A magát folyamatosan Magyarország miniszterelnöki székében elképzelő politikus egy videóblogot indított, amelyben elmondása szerint közéleti témákat kíván feldolgozni. A pártot megfojtó népszerűtlen ügyeket pedig intézi majd Gyöngyösi és Sneider. 

A pártszakadás utáni továbbszakadás

Ahogy az várható volt, a Jobbikban végbemenő pártszakadás, a gazdasági összeomlás, és szellemi kiüresítés nem nyerte le mindenki tetszését, még a megmaradt jobbikos politikusok között sem.A kibeszélést mind ez idáig mellőző Volner János alelnök némileg meglepő módon a pártszakadást követően nyíltan kritizálni kezdte a pártvezetést.

A politikus a Népszavának adott egy olyan interjút, amelyben nem sok időt vesztegetett arra, hogy pártját dicsérje. „Özönlenek rólunk a negatív hírek, de a Jobbik hónapok óta nem tud kezdeményezni a politikai térben” – fogalmazta meg a kemény bírálatot. Szerinte gyorsan változtatni kell, nem szabad tovább megengedni, hogy a párt béna kacsa módjára sodródjon az eseményekkel. A nyilatkozat nagy port kavart a Jobbikon belül, Sneider Tamás pártelnök kénytelen volt magyarázkodni. A Magyar Idők tegnap arról írt, hogy a politikus meglovagolva a pártban meglévő rossz hangulatot, át akarja venni a párt vezetését Sneidertől. Az értesülés nem értelmezhető másként: a Jobbik alelnöke puccsal akarja megbuktatni a Jobbik elnökét.

Egyesek szerint Volner azért maradt a Jobbikban, mert megígérték neki, hogy a párt EP-listájának vezetője lehet. Ez azonban elúszni látszik, miután a személyét érintő, szeptemberre ígért listavezetői döntést Sneider januárra halasztotta.

Ez valószínűleg összefügg azzal, ahogy feljebb írtuk, hogy Vona Gábor kinézte magának a brüsszeli széket. Mivel a Jobbik támogatottsága április óta tovább csökkent, és ezt a tendenciát jelen állás szerint nem tudják megfordítani, így az is elképzelhető, hogy Vonán kívül más nem is tud kimenni Brüsszelbe. Ez pedig újabb hatalmas botrányokat fog eredményezni a Jobbikban, kérdés, hogy ki akar a lista biztos bukó harmadik helyén lenni.

Vona Gábor, egykori pártelnök (Fotó:MTI)

A radikálismentesített Jobbikban nem ez az egyetlen komoly nézeteltérés. Még augusztus elején tette nyilvánvalóvá Szávay István, a párt képviselője, hogy mit gondol Sneider Tamásnak arról az ötletéről, hogy pártját a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppártba navigálja.

Sokatmondó és a párt által korábban képviselt értékek totális megtagadását jelenti Szotyori-Lázár Zoltánnak, Vona keresztfiának, a Jobbik szolnoki képviselőjének bejegyzés alatti hozzászólása: „Európában már réges-régen nincsenek hagyományos értelemben vett nemzetállamok, így a »nemzetek Európája« koncepció is meglehetősen problémásnak tűnik.”

Ezzel pedig ismét vissza lehetne kanyarodni a párt szellemi kiüresedéséhez. Minden körbeér.

- origo.hu -