Többen látni vélték Schuster Lórántot, a P.Mobil frontemberét városunkban, a piacon, még az utcán sétálva is, bevásárlószatyorral a kezében. Nos, az augusztus 20-i koncerten minden kétséget eloszlatott, nem dublőrét vagy hasonmását, hanem bizony őt látták, ugyanis egy éve már itt él Dunaújvárosban.
- Idejöttem egy „csajhoz”, aki kivetette rám a hálóját - fogalmazta humorosan a magyar rocklegenda.
Párja, Erzsike nagy P.Mobil-rajongó, szinte minden koncerten ott van. Már jóideje tart a kapcsolatuk, tavaly októberben pedig az összeköltözés mellett döntöttek.
- Nem volt egyszerű a költözködés, ugyanis ha én jövök, akkor jön velem az egész P.Mobil, az archívummal és minden egyébbel. Egy szobát át kellett rendezni, mert itt van a Mobil Rádió Budapest egyik stúdiója. Komoly manővereket kellett csinálni, és egyáltalán, meg kellett szervezni az egészet, hogy hogyan tudom a koncerteket, a zenekari ügyeket intézni. Nekem nincs jogosítványom, úgyhogy időnként megkérem a barátnőmet, hogy vigyen el engem ide-oda az országban. Máskor buszra szállok, hiszen a zenekari próbák Budapesten vannak. Bár az utazással elmegy az egész nap, ez így még mindig egyszerűbb, mintha a zenekar járna le.
Megszokta a várost?
- Dehogy, örülök, ha hazatalálok (mosolyog). Annak idején eléggé uniformizálva építették fel ezeket a lakótelepeket, egyforma kulcsok voltak a lakásokhoz. A gyerekek miatt mindenféle jeleket kellett tenni a házakra, hogy megjegyezzék, ki-hol lakik. Ez az építészet most már unikumnak számít, itt van például a fehér SZTK épülete. Tanulom a nevezetességeket, a neveket. A piacra is szoktunk járni, mert ott van egy kis élet. Tetszik, hogy szélesek az utak, és a kocsik megállnak a gyalogátkelőhelyeknél, ez Pest után szinte hihetetlen. Ismerem a közérteket, a köszörűst, és a cipészt is.
Friss Schuster-sztori pedig már a suszternél is akadt. Történt ugyanis, hogy a csizmáira kopó gumit ment csináltatni. Bement az üzletbe egy hölgy is, aki felismerte, és viccelődve meg is kérdezte tőle, közelebb nem volt cipész, hogy ide hozta a lábbeliket?
- Mondom neki, persze hogy ide járok, mert itt élek. Azt látom egyébként, hogy ebben a városban mindenki tud mindenről mindent. Nyugodtan lehet sétálni, és megnézik a kosaram, hogy mit vettem a piacon (nevet).
Dunaújvárosi emléke viszont még jóval korábbról is való, annak idején többször felléptek az Ifi parkban.
- Érdekes, mert éppen a páron apja, aki rendőr volt, az egyik fellépés után bevitt a kapitányságra, és leültettek a fogdába. Rám se zárták az ajtót, de valamiért kitalálták, hogy most bezárnak. A páromnak azt mondta, azért tette, hogy a testi épségemet megvédje a rajongóktól, de szerintem inkább meg akart félemlíteni vagy ilyesmi. Rendszeresen jártunk az Ifi parkba, akkor a Prosek Zoli volt a rezidense, ő intézte a koncerteket. Volt olyan időszak a zenekar életében, amikor évente több, mint háromszáz koncertet csináltunk, és ez így ment tíz éven keresztül. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy Barkasszal utaztunk, a technikusok IFA teherautóval, és nem voltak autópályák, benzinkutak, éttermek, télen nyáron így jártunk a fellépésekre. Most évente hatvan-hetven koncertet csinálunk. Lehetne többet is, de van, amit nem vállal már az ember, mert például kicsi a hely. A fellépések nagy része a nyárra esik, télen inkább klubesték vannak. Igyekszünk kihasználni a technika és az internet adta lehetőségeket. Voltunk tavaly egy nyírségi kis faluban. Kivonult a helyi tévé, kísérleteztek ők is az élő adással, és lenyomták a Youtubon az egész koncertet. A közvetítésnél elindult a számláló, három-, nyolc-, tizenkétezer, a végén pedig már százötezer néző figyelte a fellépést a neten. Volt, aki New Jerseyből, Pekingből, de még Ulánbátorból is.
Mindig kell az újítás?
- A zenekari lét hasonlít a tamagochira, mert mindig kell vele foglalkozni, mindig kell valamit fejleszteni, továbblépni, és persze rengeteget próbálni. Van olyan zenekar, amely harminc éve ugyanazt játssza, nincs új szám, kőbe lehet vésni a műsorukat. Olyanok is vannak, akik az élőre hirdetett koncertet végig playbackről játsszák, és csak néha derül ki, amikor besül a technika. Szerintem ezzel csak lefele vezet az út. Attól sem lesz valaki rockzenész, ha három négyzetméter tetoválás van rajta, vagy folyamatosan be van rúgva.
Schuster Lóránt körbevezetett minket otthonában, és megmutatta a stúdiót is, ahonnan a Mobil Rádió Budapest adásait készítik. A szoba telis tele volt CD-kel, DVD-kel, még archív videókazetták is sorakoztak egy-egy jelentősebb koncertről. Leült számítógépe elé, és mutatta, hogy a program segítségével hogyan-miként állítja össze a műsort.
- Közel három éve indítottuk a Mobil Rádió Budapest adását. Olyan zenék mennek itt, amiket semmilyen magyar rádió nem játszott soha. Nincs szövegelés, nincs időjárás, csak zene a nap 24 órájában. Napközben a régi Kossuth rádió szignálját játsszuk, este meg a Szabad Európa Tiszán innen Dunán túl szignálját. Ez egy internetes rádió, de ma már nemcsak számítógépen, hanem telefonon és autós rádión is hallgatni lehet. Egyre többen hallgatják, számtalan helyről hívtak már adás közben. Körülbelül háromezer zeneszám van a szerveren, ezeket javarészt én válogattam össze. Olyan dalokat, amelyek értékesek, jó hallgatni. Például a kedvencemet, Paul Rodgerst. (Free, Bad Company,)
Az elmúlt időszakban sokat turnézott a banda, fellépésről fellépésre jártak, augusztus 20-án például a Szalki-szigeten adtak koncertet, a múlt hétvégén Szerencsen voltak a csokifesztiválon. Ősszel azonban stúdióba vonulnak, és elkezdik készíteni az új lemezt. Nem is akármilyet! Aranylakodalom lesz a címe.
- Jövőre tervezzük a megjelenést, jövőre lesz ötven éves a zenekar. Hogy pontosan mik lesznek rajta, azt még én sem tudom. Vannak vázlatok, és amikor összejátsszuk azokat, akkor derül ki, hogy tovább lehet-e lépni, érdemes-e vele foglalkozni, és hogy milyen szöveg jön rá. Gyakorlatilag egy jó ötlet kell, utána már a többi szakmai kérdés, hogy abból az ember egy jó számot csináljon.
Mivel készülnek az évfordulóra? Mivel ünnepelnek?
- Hangzatos jubileumi megakoncert helyett inkább munkával ünnepelünk, különböző kiadványokkal. Most megjelent az első dupla nagylemezünk, egy single CD-nk, és még az idén kijön a Kaptafa című könyv második része, a Csiriz. Tervezünk DVD-t, jövőre a könyv harmadik részét (Faszög). A kiadás két vonalon halad. Egyrészt vannak, lesznek az új kiadványok, amit a zenekar mostani felállásában csinálunk. Ez nagyon fontos, mert ez a felállás attól lesz P.Mobil, hogy már saját jogán is jegyez anyagot. A másik vonalon azok a régi adósságaink vannak, amit az előző rendszerben nem tudtunk véghezvinni, mert nem engedték megjelentetni, kiadni. Most ezeket is szépen, gondosan megcsináljuk és kiadjuk. Egy főszerkesztő barátom azt írta nekem egy levélben annak kapcsán, hogy negyven év után jelent meg az első nagylemez bakeliten, hogy én vagyok az egyszemélyes történelmi igazságtételi bizottság.
