Három kivételes nap

2018. október 31. (szerda) 16:58 - Várkonyi Balázs

Október-november fordulója: kegyeletünnepek sorakoznak egymás után. Vallási tartalmúak, de van köztük egy, ami független a világlátástól, és csöndes emlékezésre szólít.

A reformáció emléknapja nyitja a sort: ma a protestánsok azt idézik fel, hogy fél évszázada, 1517-ben e napon függesztette ki téziseit a német szerzetes, Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára. A vitairatban a páter a katolikus egyház reformjának lépéseit szedte csokorba. Tettét pápai kiátkozás követte, de a prédikátor tanai terjedtek, és ennek nyomán megszületett az evangélikus egyház. Luther követője, de nála is radikálisabb újító volt a genfi Kálvin János, aki nézeteivel megvetette a református egyház alapjait.

A tradicionális ünnepen az istentiszteletekhez hozzátartozik az agapé, a szeretetvendégség – a felebaráti önzetlenség kinyilvánítása, a rászorulók segítésének kifejezése. És ugyanez megjelenik a katolikusok holnapi ünnepén: mindenszentekkor évszázadokon át ugyanígy gondoltak a nélkülözőkre, fonott kalácsot készítettek számukra – a mindenszentek kalácsát –, és lisztet, gabonát adtak a szegény sorsúaknak.

Mindenszentek persze nem csupán erről szól. A hitben élők példaadóiról, az apostolok, szentek, vértanúk soráról emlékeznek meg a katolikusok a szentmisén. A magyar néphagyományban számos szokás kapcsolódott e naphoz: a bíróválasztás, a tanácsújítás, és persze a közelgő tél hírnöke is volt. Ez az ünnep a nyugati egyház liturgiájában 1400 év óta ismert. Akkor vette birtokba IV. Bonifác pápa a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, majd Krisztus édesanyja, Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. Később az eredetileg tavaszi emléknap átkerült november elsejére, összekapcsolódva így a halottak napjával, az elhunyt hozzátartozókra emlékezéssel.

November 2-a legegyetemesebb tartalommal bír: hittől, hovatartozástól függetlenül minden érző ember kegyeleti napja. Ezer esztendeje közünnep. A gyász ideje. Megkondulnak a temetőharangok, mécsesek gyúlnak a sírokon, virágok kerülnek a hantokra. Szeretteinkre, rokonainkra, barátainkra emlékezünk…

A rovat további hírei: Napraszóló

Pentelére Terencskének, Totyinak

Pentelére Terencskének, Totyinak

2018. november 18. (vasárnap)

Régi folyóiratok között matatok. Kezem megáll egy 1990-es Filmvilágon. Szívem szerint való írásra lelek: Szőts István, az – akkor még – élő legenda idézi fel emlékeit. Ha egyetlen más filmet nem alkotott volna, akkor is korszakos alakja lenne kultúránknak: az 1941-ben készült Emberek a havason új fejezetet nyitott a mozgókép hazai történetében. Velencében, a mértékadó fesztiválon fődíjat nyert, itthon és külföldön róla szóltak a szakmai dialógusok.

Ledőlési határidő

Ledőlési határidő

2018. november 11. (vasárnap)

Előttem embersokaság kígyózik, délidő van, a környék legjobb rántott szeletére vár mindenki. Minőségi, nem vágják a húst papírvékonyra, nem klopfolják ki belőle a „lelket” is, frissen készül, még forró, amikor a legéhesebbek az árudából kilépve falni kezdik.

Pentele az utolsókig kitartott…

Pentele az utolsókig kitartott…

2018. november 04. (vasárnap)

„A bombázás után az orosz tankok a pincesoron jöttek lefelé a sötétben dübörögve. Az utca végén van egy szűk forduló, ahol a tank nem fért el, és az ágyúcső bement az ott tévő házba, és pont a szentképnél állt meg.”

Kiért gyúl a gyertyaláng?

Kiért gyúl a gyertyaláng?

2018. november 02. (péntek)

1915 novembere elején értékes küldemény érkezett Pentelére, Farkas József kisbirtokos portájára. Egy ezüstóra. Míves darab, igazi mestermű, szép rajzolattal. És az tette igazán különlegessé, hogy ki küldte: Ausztria császára, Magyarország apostoli királya, I. Ferencz József. Az ő szignóját véste a fedlapra a bécsi ötvös.

Máris Dunapentele!

Máris Dunapentele!

2018. október 28. (vasárnap)

Tegyünk egy gondolatkísértetet. Tudjuk, hogy Pentele Szálinvárossá válásáig, az új név felvételéig az első felvetéstől hónapok teltek el. Most képzeljük el: az ősi név visszavételéhez természetes körülmények között mennyi idő kellett volna? A válaszig idézzük fel a „keresztelés” előtti időket.

’56 ősze Sztálinvárosban: a földindulás első hangjelzései

’56 ősze Sztálinvárosban: a földindulás első hangjelzései

2018. október 23. (kedd)

Újváros népe túlvolt már azon a megrázkódtatáson, amit az 1953 nyarán hozott országos beruházási megszorítás okozott. A város és a vasmű építésében törés keletkezett ugyan, de az élet végül is ment tovább. És bár az ’53-ban fejlesztésre fordított pénz két év alatt egyharmadára csökkent – de a nagyolvasztó felépült és 1954 februárjától termelni kezdett. Visszatért a remény.

Szonáta hangjai szálltak a barakktábor fölött…

Szonáta hangjai szálltak a barakktábor fölött…

2018. október 22. (hétfő)

Csak a képzelet szülte ezt a címbéli mondatot. Elvileg igaz lehetett volna, valójában nem: az épp hatvanöt éve, 1953 októberében megnyílt újvárosi zeneiskola ugyanis nem a szomorú képet mutató Radar vagy az Ezres közelében kapott helyet. De az épülő településen kétségkívül együtt volt jelen a kétféle valóság.