Három kivételes nap

2018. október 31. (szerda) 16:58 - Várkonyi Balázs

Október-november fordulója: kegyeletünnepek sorakoznak egymás után. Vallási tartalmúak, de van köztük egy, ami független a világlátástól, és csöndes emlékezésre szólít.

A reformáció emléknapja nyitja a sort: ma a protestánsok azt idézik fel, hogy fél évszázada, 1517-ben e napon függesztette ki téziseit a német szerzetes, Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára. A vitairatban a páter a katolikus egyház reformjának lépéseit szedte csokorba. Tettét pápai kiátkozás követte, de a prédikátor tanai terjedtek, és ennek nyomán megszületett az evangélikus egyház. Luther követője, de nála is radikálisabb újító volt a genfi Kálvin János, aki nézeteivel megvetette a református egyház alapjait.

A tradicionális ünnepen az istentiszteletekhez hozzátartozik az agapé, a szeretetvendégség – a felebaráti önzetlenség kinyilvánítása, a rászorulók segítésének kifejezése. És ugyanez megjelenik a katolikusok holnapi ünnepén: mindenszentekkor évszázadokon át ugyanígy gondoltak a nélkülözőkre, fonott kalácsot készítettek számukra – a mindenszentek kalácsát –, és lisztet, gabonát adtak a szegény sorsúaknak.

Mindenszentek persze nem csupán erről szól. A hitben élők példaadóiról, az apostolok, szentek, vértanúk soráról emlékeznek meg a katolikusok a szentmisén. A magyar néphagyományban számos szokás kapcsolódott e naphoz: a bíróválasztás, a tanácsújítás, és persze a közelgő tél hírnöke is volt. Ez az ünnep a nyugati egyház liturgiájában 1400 év óta ismert. Akkor vette birtokba IV. Bonifác pápa a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, majd Krisztus édesanyja, Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. Később az eredetileg tavaszi emléknap átkerült november elsejére, összekapcsolódva így a halottak napjával, az elhunyt hozzátartozókra emlékezéssel.

November 2-a legegyetemesebb tartalommal bír: hittől, hovatartozástól függetlenül minden érző ember kegyeleti napja. Ezer esztendeje közünnep. A gyász ideje. Megkondulnak a temetőharangok, mécsesek gyúlnak a sírokon, virágok kerülnek a hantokra. Szeretteinkre, rokonainkra, barátainkra emlékezünk…

A rovat további hírei: Napraszóló

CB 40 19, a csodaautó

CB 40 19, a csodaautó

2019. március 16. (szombat)

Állt a haverjával a vadonatúj Moszkvics mellett, ragyogott rajta a nap. Milyen színű lehet? Nem kérdezte meg, titkolta, hogy színtévesztő, különösképp azóta, hogy az újságban olvasott egy hirdetést: Középkorú asszony férjhez menne… „Kis testi hibával” jeligére a Kiadóba. Úgy hitte, a színtévesztés is „kis testi hiba”, így nem beszélt róla. Biztosan világoskék a kocsi, gondolta, és lezárta magában a színkérdést. Amúgy is sokkal jobban izgatta, hogy az autóba bele kéne ülni.

Rangon aluli…

Rangon aluli…

2019. március 10. (vasárnap)

Ötvenes férfi támaszkodik az autójára, telefonál. Feltűnően ideges, mindegyre az órájára pillant. Látom, a bal első gumi lapos. Van pótkerék? Hogyne lenne! – válaszol önérzetesen. Ajánlkozom, szívesen segítek, hiszen ismerősök vagyunk, ez a legkevesebb. Á, nem, köszöni, van ember, majd „az” megcsinálja. Megyek a dolgomra.

„Aranyláz” Újvárosban

„Aranyláz” Újvárosban

2019. március 03. (vasárnap)

1951. május elseje. Munkásünnep Pentelén, felvonulással, utcanévadóval, házavatóval. A hivatalosságok, a fővárosi protokollvendégek megcsodálják a semmiből kinőtt utcát – persze, hogy a Május 1. nevet kapja –, majd az ünnepség végeztével hazamennek. És a frissen átadott épületek egy részében másnap nem a beköltöző családok jelennek meg, hanem munkásbrigádok. Hogy befejezzék azt, amit az ünnepélyes avatóig nem sikerült.

1859: a pentelei világjáró hazatér

1859: a pentelei világjáró hazatér

2019. február 25. (hétfő)

Barkóczi Rosty Pál, az ifjú nemes önszántából tán sosem hagyta volna el Magyarországot. De az 1848-49-es szabadságharc katonájának, a Károlyi-huszárezred kapitányának nem volt más választása: a világosi fegyverletétel után börtön várt volna rá, így menekülnie kellett. Sógora, a tudós Trefort Ágoston, a későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével emigrált.

A „jégtörőnek” nem akadt dolga

A „jégtörőnek” nem akadt dolga

2019. február 24. (vasárnap)

Mátyással nincs szerencsénk, lehet, hogy komisz idő vár ránk, már hogyha beválik a népi regula. Mert a régi időjósok úgy tartották, ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál. Vagyis még hidegebb napok várhatóak.

Mozi, filmszakadásig

Mozi, filmszakadásig

2019. február 24. (vasárnap)

Még hogy rossz emlék! Hogy is lenne az egy mozi, ami sokaknak ifjúságélmény, a meghitt együttlétet emléke a kedvessel, szigorúan a hátsó sorban, kerüljön a jegy, amibe kerül, de ott, a félhomályban összebújva, jaj, Istenem! Szép volt.

Hogy hívnak, kis boxos?

Hogy hívnak, kis boxos?

2019. február 16. (szombat)

Borsós. Borzas. Ebes. Elep. Kócs. Kormópuszta – mintha leckét mondana fel, úgy sorolja a hortobágyi gazdaságok nevét, tizenkettőt, ahová az ötvenes években kitelepített családok kerültek, kényszermunkára. És most telefonon invitál: készül az egykori száműzetése színhelyére, tartsak vele, hisz már kétszer együtt mentünk. Majd meglátjuk, mondom neki, hogy időt nyerjek.