Szonáta hangjai szálltak a barakktábor fölött…
Csak a képzelet szülte ezt a címbéli mondatot. Elvileg igaz lehetett volna, valójában nem: az épp hatvanöt éve, 1953 októberében megnyílt újvárosi zeneiskola ugyanis nem a szomorú képet mutató Radar vagy az Ezres közelében kapott helyet. De az épülő településen kétségkívül együtt volt jelen a kétféle valóság.
Hősi korszak – így maradt meg a közemlékezetben az alapítástól 1953-ig terjedő három év. És ha ma kerülnénk is a hangzatos hősi titulust, az kétségtelen, hogy a semmiből kinőtt város legendája megmaradt. Az őshonos penteleiek minden képzeletét felülmúlta az, ami három év alatt történt. Nem kis hiányokkal, persze.
„A vasműből a városba vitt a vendégek útja, egy nyomasztó, lehangoló városkép tárult elébük: a barakktáborok, a vakolatlan, félig kész lakóházak, a Sztálin út a kisvasúttal, amely az úgynevezett L épületekhez szállította az építőanyagot, mellette a nagy barakk…” A korabeli beszámoló azt az élményt rögzítette, amellyel 1954-ben szembesült a Rákosi Mátyás pártfőtitkárral az élen a nagyolvasztó avatására érkezett delegáció. És ez a kép még jó ideig megmaradt.
Az álmok a valóság mögött kullogtak: vigasztalan látványt nyújtottak a Technikum városrész épületei, a délivárosi, radari vagy az „Ezres” barakktáborok. Felmérés készült az ott élők szociális helyzetéről, efféle megállapításokkal: „A barakkok lakói igen rossz körülmények között élnek. Általában rongyos, mezítlábas gyerekeket lehet látni, akik az utcákon és a barakkok előtt játszadoznak... A barakkokban lakó dolgozók nagy részének igen minimális igényeik vannak, úgyszólván örülnek, hogy tető van a fejük felett.”
És akkor épp zeneiskola kell? – kérdezték sokan. Most tekintsünk el a korabeli tudósítások lelkesült hangvételétől („… az első művészeti ág valóságos gyökereket eresztett az új város talajába”), inkább maradjunk a tényeknél. Akkortájt huszonhétezer lakója volt a városnak, s az új telepesek zöme ingerszegény környezetből érkezett. És a családos betelepülőkkel jött megannyi kisgyermek. Az akkori „tíztantermes” iskolában zenei tanodát nyitni – miattuk volt fontos! „A zenével való nevelés legfőbb kitevőjévé válik a léleknek” – fogalmazott akkor az egyik tudósító. E mondatról a korparancs szerinti pátoszt lefejtve ott a lényeg: gyermeklélekben, gyermekjövőben gondolkodni a legnagyobb felelősség. Fontosabb, mint a jó ideig még meglévő látvány, ami fogadta a városba érkező díszvendégeket.
A rovat további hírei: Kultúra
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.
Türelmes és pontos – ilyen egy restaurátor
2024. nov. 12.
Az Intercisa Múzeum berkein belül elképesztően sokszínű az a szakmai paletta, amelyet az ott dolgozók képviselnek. A napokban megismerhettük Léhi Krisztina restaurátor munkáját is.
Robbie Williams visszatér Budapestre
2024. nov. 12.
Újra Budapesten ad koncertet Robbie Williams. A világhírű brit popsztár 2025. szeptember 12-én az MVM Dome-ban lép fel.
A fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat
2024. nov. 12.
A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként a fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat az egyes tudományterületek szakértői szerdán és csütörtökön Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában.
A Dunaújvárosi Vegyeskar érdemelte a kórustalálkozó díját
2024. nov. 11.
Rendkívüli megméretés a csodás akusztikájú templomban, szép dunaújvárosi sikerrel: újra a Dunaújvárosi Vegyeskar hódította el a Dréta Antal Egyházzenei Kórustalálkozó elismerését.
Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában
2024. nov. 11.
Bőséges tárlattal gazdagodott az Intercisa Múzeum egyik kiállítóterme – fókuszában az étkezéssel. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében nyílt kiállításon egészen az őskortól kezdve megismerkedhetnek a látogatók azzal, hogy miként és hogyan szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek őseink, milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget.