A magyar kultúra napján a hagyományokhoz híven átadták a Dunaújváros Közgyűlése által alapított Pro Cultura Intercisae díjakat, amit ebben az évben Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros, Pomposné Zelena Erzsébet hegedű pedagógus és tanszakvezető, valamint Szloboda György klubvezető, egyesületi elnök érdemelt ki.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. Dunaújvárosban minden évben ezen a napon adják át a Pro Cultura Intercisae díjakat is. A kedd délután a Városháza "C" szárnynak rendezvénytermében tartott ünnepi eseményen fellépett a Vienna Konservatoriumban végzett baráti társaság tagjaiból álló jazz-formáció, a G Bunker Quintet, majd Gombos István, városunk humán ügyekért felelős alpolgármestere adta át az elismeréseket a díjazottaknak. Dunaújváros közgyűlése által alapított Pro Cultura Intercisae Díj a kimagasló teljesítményt nyújtó alkotó- és előadóművészeknek, művészeti közösségeknek adományozható, akik a város kultúrájáért hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak.
Az idei esztendőben Pro Cultura Intercisae díjat érdemelt Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros, Pomposné Zelena Erzsébet hegedű pedagógus és tanszakvezető, valamint Szloboda György klubvezető, egyesületi elnök.
Törökné Antal Mária, a gyerekek Marcsi nénije Sztálinvárosban született. 1983-ban helyezkedett el a József Attila Könyvtárban és azóta gyermekkönyvtárosként dolgozik. Az évek során a folyamatos tanulás és gyakorlati munkája folytán nagy szakmai tudásra, tapasztalatra tett szert, amit mindennapi munkája során hasznosít. Sok-sok könyvtári rendezvényt, író-olvasó találkozót, mesemondó versenyt, családi délutánt szervezett már. Generációk irodalmi ízlését, olvasási szokásait formálta és formája.
Nevéhez fűződik a dunaújvárosi CIMBORA KLUB megalakulása, melyet 15 éve töretlen lelkesedéssel vezet, és ahol a művészetek különböző ágával ismerteti meg a gyerekeket. Sokat kirándulnak, táboroznak. Van olyan könyvtár, ahol az ő általa hallottak alapján indították el a gyerekeknek a klubot, és az ő vezetése, segítsége mellett indulhatott el a klubélet.
A Magyar Könyvtáros Egyesület Gyermekkönyvtáros Szekciójának 12 éve vezetőségi tagja. Országos könyvtáros vándorgyűlések, továbbképzések szervezője, előadója.
Legfontosabb feladata az olvasóvá nevelés. Kedves, megnyerő személyisége lehetővé teszi, hogy a kis olvasók bátran, jó érzéssel lépjenek be a gyermekkönyvtárba. A gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő művek ajánlásával segíti a gyermekeket eligazodni a könyvek világában.
Író-olvasó találkozókat szervez, ez által megismerteti a gyerekeket a kortárs írókkal és műveikkel. Az évek során szinte minden hazánkban ismert ma élő gyermekeknek, fiataloknak alkotó író, költő, illusztrátor megfordult a gyermekkönyvtárban. Tevékenységének elismeréseként 2013-ban Dunaújváros Ifjúságáért Díjat vehetett át, 2014- ben a Magyar Könyvtáros Egyesület Gyermekkönyvtáros Szekciójának Vándor Bagoly díját vehette át, 2017-ben a gyerekek javaslatai alapján pedig „Tündérkönyvtáros” címet kapott.
Pomposné Zelena Erzsébet, a Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola hegedű tanára Kalocsán született, de itt végezte el az ének-zenei általános iskolát, és harmadik osztályos korában kezdett el hegedülni tanulni. Tanára javaslatára a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskolába felvételizett, s itt végezte el tanulmányait, 1972-ben. Ezután a Zeneművészeti Főiskola Szegedi tanárképző szakára jelentkezett. A főiskolán 1975- ben szerzett diplomát, hegedű-szolfézs szakon. Ezt követően pályázta meg a Dunaújvárosban kiírt hegedű tanári állást, melyet elnyert, és több mint 40 éve tagja a tantestületnek. Pályája kezdetétől sokoldalú és színes egyéniségével járul hozzá a város kulturális életének élénkítéséhez.
Aktív tagja volt a Dunaújvárosban alakult szimfonikus zenekarnak, a népi zenekarnak, mely a Vasas Táncegyüttest kísérte, és számos közös fellépést tudhattak magukénak. Stabil pontja a hegedű szekciónak a Dunaújvárosi Zenei Egyesület zenekarában. 1991-től a vonós tanszak vezetője. Tanszakvezetőként házi versenyek megálmodója, az iskolában szervezett megyei vonós találkozó ötletgazdája, szervezője. Az intézmény gyermek vonószenekarának vezetője. Kiváló hegedűtanárként munkáját nagy tudás, szakértelem, odaadás, lendület és lelkiismeretesség jellemzi.
Tanítványaival rendszeresen részt vesz a művészetoktatásban kiírt versenyeken, rendezvényeken. Rendszeresen szerepel növendékeivel a városi ünnepi rendezvényein, és tesz eleget óvodák, iskolák, város környéki települések felkéréseinek. Kiváló pedagógusként számtalan zeneszerető növendék került ki a kezei közül. Szakmai tudását kollégái is elismerik. Tevékenysége és szakma iránti elhivatottsága színesíti és gazdagítja Dunaújváros és térségének zenei életét.
Szloboda György 1935-ben, Dunapentelén született. A Dunaújvárosban működő László Imre Magyar Nóta, Népdal, Operett és Cigány dalokat kedvelők klubjának, mely immár 35 éves múltra tekinthet vissza, Szloboda György immár 26 éve vezetője.
Munkája során kitartóan dolgozott azért, hogy a kultúra részeként a magyar nótát, mint Hungarikumot, a többi képviselt műfajjal, mint a népdalt, az operett és cigánydalokat is életben tartsák.
A klub 73 fős induló létszámát közel 200 fősre emelték. Minden hónapban műsort rendeznek, ahol az ország minden területéről érkeznek jól felkészült énekesek és színvonalas produkciókat adnak elő.
A rendezvények alkalmával az ország számos pontjáról invitálnak Dunaújvárosba neves művészeket, a klub utazásai során pedig igyekszik a helyi, városi tevékenységét népszerűsíteni. Többek között olyan nagysikerű rendezvényeket tudhatnak maguk mögött, mint a ’90-es évek közepén szervezett Petőfi Rádió nyilvános nóta felvétele, vagy Fejes Imre dunaújvárosi kötődésű nótaszerző és zenetanár emlékére rendezett gálaműsor.
Az eltelt 35 év sikerességét és népszerűségét fémjelzi, hogy az egyesület szerepel a „Magyarnótaszerzők, Énekesek és népdalosok lexikonjában”, ahol méltatják a klub hagyományőrző tevékenységét is. A magyar nóta és népdal szeretete hazánkban és a külföldön élő magyarok között is igen hosszú időre nyúlik vissza. Szloboda György és a klubtagok hitvallása szerint, a magyar nóta olyan kuriózum, melyet meg kell őrizni és tovább kell örökíteni.
