Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Ica néni halhatatlansága

doszerk - 2019. január 13. 12:19

„Nézd ezt a rajzot. Ahogy megfogta a női arcot, aki ezt így rajzolta, abból árad a szeretet.” Néztem. Soha még így nem néztem képet, mint ahogy Rohonczi István tanár úr mondta, s  ahogy a vonalak egymásmellettiségét figyeltem, éreztem, amit mondott. P.Csasztka Ilona  azaz Pálfalniné Csasztka Ilona rajzai erről szólnak.

A férje és az ő grafikáiból nyílt kiállítás a Bartók aulájában. A megnyitója után beszélgetünk. Közben – ahogy illik-  oda-odalépnek hozzá, gratulálnak, jó egészséget és hosszú életet kívánnak. „Na, csak óvatosan a hosszú élettel”-  mondja, hiszen bizonyos életkor fölött már mindenki pontosan érti ennek a jó kívánságnak a Janus-arcúságát.

- Két éve halt meg a férjem, s bizony az utolsó időszakok nagyon nehezek voltak, nekünk is és neki is. Feltételezem, hogy már komoly fájdalmai voltak, de már nem tudta mondani. Méltatlan egy helyzet volt. Aztán… azt hittem, hogy nem tudom megszokni az egyedüllétet, de tévedtem. Körülvesz a nyugalom. A fiamék nagyon jó környezetet teremtettek. Van külön asztalom is, ahol gyönyörűséges papírok várnak arra, hogy dolgozzak rajtuk. De nem tudom, hogy ez lesz-e vagy mikor lesz. Egyelőre azt érzem, hogy üres itt és itt.

A fejére és a szívére mutat. 84 éves. Ebből közel hatvan évet élt Pálfalvi Jánossal, azaz  Janó bácsival, aki meghatározó személyisége volt városunk kulturális és művészeti életének.

- Egy ilyen nagyon hosszú időbe nagyon sok minden belefér – magyarázza, és azt is, hogy  sokkal erősebbnek kell lenni azoknak a dolgoknak, amik összekötnek, mint amik elválasztanak.  Majd rákérdezek a megismerkedésükre.

- Ott vártunk a képzőművészeti egyetemen  Domanovszky irodája előtt. Nyár volt, rövid nadrág volt rajta, és én esküszöm, hogy életemben olyan szép lábú férfit még nem láttam, néptáncos volt, gyönyörűen formás volt a vádlija, le se tudtam venni róla a szemem.

Janó bácsi érzelmi viszonzására azonban még egy ideig várnia kellett volt egy még regnáló barátnő és közbe jött 1956 is.

- Janó már akkor is vezéregyéniség volt, s a képzőművészeti egyetem részéről tartotta a kapcsolatot a Petőfi körrel. S így mikor eljött a megtorlás ideje, csak Domanovszky Endrének köszönhette, hogy megúszta, aki egy barátja révén bejuttatta egy szanatóriumba. Azonban a teljesen összetört azon, ami történt. Depressziós lett, s azon törtem a fejem , hogyan tudnék rajta segíteni, s úgy gondoltam, hogy még betegebbnek tűntetem fel magam. S előadtam, hogy nincs értelme az életemnek, nem látok semmi jövőt magam előtt. S úgy el kezdett vigasztalni, hogy el sem ment mellőlem többé.

A fiatal művészpár, Dunaújvárosnak köszönhette házasságát. Olvastak egy újsághirdetést 1959-ben, hogy a város műtermes művészlakásokat épít, s várja a fiatal művészeket, s úgy döntöttek megpróbálják. Megpályázták az egyiket, s mivel megígérték , hogy összeházasodnak, így egyik lakásra őket választották. Fiúk  már ideszületett.

Nézzük a rajzokat, döntően Janó bácsi grafikái vannak a falon. Próbálom óvatosan körülírni, hogy nem érezte-e áldozatnak vagy tehernek, hogy kevesebb ideje lehetősége maradt saját karriert építeni.

- Nézd, volt egy fiúnk,akiről minden tekintetben gondoskodni kellett. Ahogy megszületett, attól a pillantottól kezdve ez nem lehetett kérdés. Egyszerűen valamelyikünknek viselni kellett a hétköznapokat. Elmentem rajzot tanítani előbb a Ságváriban, majd dolgoztam a papírgyárnak, később gyermekcipőkre mintát a cipőüzembe, aztán megint tanítás. Kiállításokból, képeladásokból nem lehetett volna megélnünk. Ráadásul nagyon sok munkánkat el is ajándékoztuk.

Miközben itt tartunk, megjelenik Zrupkó Ernő egy fotóval, ami egy tűzzommánc alkotásról készült. - Nálam van Edit macskája-  mondja jelentőségteljesen. Nagyon nagy vidámság kerekedik ezen, majd Ica néni elmeséli, hogy a Skála annak idején a megígérte, hogy értékesíti a tűzzománc képeit, néhányat át is adtak bizományba, de egyet se adtak el, ellenben ellopták a kiállított alkotások közül az Edit macskája címűt.  Amit jóval később megvett a kiállítóterem egyik őrétől Ernő. Az,  hogyan került az őrhöz az alkotás, az örök rejtély marad, ellenben Ica néni örömmel konstatálta, hogy Edit macskája, most már jó helyen van.

- Család…

- A fiam nagyon jó ember, s csodálatos családja van, hálás vagyok érte a menyemnek. És hát a három fiúunokám meg… Ahogy a városba jönnek, az útjuk hozzám vezet. Baromi jókat beszélgetünk. Mindig és mindenről. Nem kell őket körbe ugrálni, egyszerűen csak dumálni jönnek fel, persze, ha nagyobb adagot főzök, akkor küldök nekik, de én inkább amolyan beszélgetős nagymama vagyok.

Megint odajönnek hozzánk, újabb gratuláció, még utánunk kiabál, hogy jövőre, 1920-ban lesz egy nagy kiállításunk, ott mutatják be a festményeket, a nyomatokat és a tűzzománcokat is. Gyertek el, feltétlen.  A jövő kiszámíthatatlanságának bizonytalanságával biccentenek. A bölcs mosolyú asszony, örökké huncut tekintetéből azonban árad a bizonyosság. Most már tudom: nem csak a művészet teheti az embert halhatatlanná… Ahogy nézem a rajzain, az összekapaszkodó és elváló vonalakat… pontosan tudom, hogy a szeretet is képes erre.

- Fekete Györgyi -

A rovat további hírei: Kultúra

Rangos belgiumi folklórfesztiválon lép fel a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes

Rangos belgiumi folklórfesztiválon lép fel a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes

2025. júl. 15.

Komoly nemzetközi meghívásnak tehet eleget városunk egyik meghatározó kulturális közössége: a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztivál keretében lép közönség elé Belgiumban.

DSTV: remek vegyeskari évadzáró

DSTV: remek vegyeskari évadzáró

2025. júl. 14.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása arról, hogy újra az Intercisa Múzeum immár fedett kertje adott helyszínt a Dunaújvárosi Vegyeskar évadzáró hangversenyének. Telt házas koncert kerekedett a közelmúltban – megérdemelt vastapsokkal. Hangkép.

DSTV: az Építők útja szobrai

DSTV: az Építők útja szobrai

2025. júl. 12.

Negyedik epizódjához érkezett a DSTV sorozata a város köztéri szobrairól. A Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével készült Szoborváros újabb részében az Építők útján található alkotásokat mutatják be. Hangkép.
 

Szép fák, remek pályaművek – jól sikerült a fotópályázat első felvonása

Szép fák, remek pályaművek – jól sikerült a fotópályázat első felvonása

2025. júl. 11.

Dunaújváros közgyűlése támogatta Pappné Grabant Ilona önkormányzati képviselő kezdeményezését, s első alkalommal írta ki a „Dunaújváros fái a négy évszakban” című fotópályázatot. A tavaszi ciklus lezárult, díjazták is a beérkező pályaműveket.

DSTV: a velünk élő örökség

DSTV: a velünk élő örökség

2025. júl. 10.

Sok látogatót vonzottak a Múzeumok Éjszakája című országos programsorozat városi helyszínei, derül ki a DSTV összegzéséből. Az Intercisa Múzeum a római kori kőtár és fürdő mellett az intézmény központi épületében is gazdag kínálattal csalogatott. Hangkép.

Idén is jelentős csúcsokat hódított a Rockmaraton Fesztivál (galériákkal)

Idén is jelentős csúcsokat hódított a Rockmaraton Fesztivál (galériákkal)

2025. júl. 09.

Négy nap dübörgés és fergeteg, a rock/metál műfajok híveinek őszinte örömére: idén is nagyot ment, és bár új csapat szervezte, és sajnos akadtak is döccenők, összességében mindenképpen pozitív élményt hozott a közönség körében a Rockmaraton Fesztivál a Szalki-szigeten.

Évadot zár a Zenélő Cukrászda

Évadot zár a Zenélő Cukrászda

2025. júl. 09.

Az édes élmények kedvelői ráadásul szólóprodukciót hallhatnak a Vasmű úti egységben – Gyalus Boglárka énekel szombaton délután. A nyári szünet előtti utolsó alkalomra is nagy szeretettel várnak mindenkit.