Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

2019. április 20. (szombat) 7:00 - Brousil Csaba

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe, amelyet a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon (március 22. és április 25. között) tartanak.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek - a keresztény tanítás szerinti - beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. A Názáreti Jézust a zsidó húsvét előtt (valószínűleg 30. április 7-én) ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet böjti időszak készíti elő a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napon.

A húsvéti ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek - bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor - megáldása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint, aki lemarad, még abban az évben meghal, aki elsőnek ér haza, első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a kotlós fészkébe tették, az aprójószágnak adták vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződnek a legismertebb népszokások - a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultusz kellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, piros színe Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. (A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de gyermekeket csak nemrég óta ajándékoz meg).

Húsvéthétfő, egyes tájakon vízbevetőhétfő, más néven húsvét másnapja már az emberi örömnek, főként a fiatalság ünnepe. Erdélyben, a XIX. század végén a székely legények kötelességüknek tartották, hogy húsvét másnapjára virradóra kedvesük portájára szép fenyőágat tűzzenek. A fenyőágakért, ha kellett elmentek a negyedik, ötödik határba is, és ha pénzért vagy kérlelésre nem adtak nekik, akkor bizony ellopták a dísznek valót. Két-három fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették. A legjobb táncosoknak vőfély volt a nevük, az ő feladatuk volt húsvéthétfőn a hajnalozás. Minden házba, ahol fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték. Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház virágszála el ne hervadjon. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték. A népszokás ma is, a városi környezetben is tovább él. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. A hagyomány szerint kedden már a lányok locsolták a legényeket.

A rovat további hírei: Kultúra

Vendetta a Bartókban

Vendetta a Bartókban

2019. május 22. (szerda)

Marton Mária író történetét állítják színpadra a Bartók színházba, Dávid Zsuzsa rendezésében. A Vendetta elsősorban a felnőtt közönségnek szól, hiszen mély lelki vívódásokat bemutató, szociális kérdésekkel foglalkozó drámáról van szó.

Közönségtalálkozót tartottak a Bartókban

Közönségtalálkozót tartottak a Bartókban

2019. május 22. (szerda)

A Twist Olivér szereplői és alkotói várták a nézőket a keddi eladás után egy kis beszélgetésre, ahol elárultak pár kulisszatitkot és felelevenítették a próbafolyamat legszebb perceit.

Alíz Csodaországban - Újabb siker a Bartókban

Alíz Csodaországban - Újabb siker a Bartókban

2019. május 17. (péntek)

A Bartók színház új táncjátékát a csapat egyik tagja, Dunaveczki Éva állította színpadra. Ez élete első rendezése, úgyhogy izgul is nagyon. Pedig nem volt miért, hiszen ezen a premieren is telt ház volt és óriási sikert aratott a darab.

Kiállítás a zeneiskolában

Kiállítás a zeneiskolában

2019. május 17. (péntek)

Újabb kiállítás nyílt a Sándor Frigyes Zeneiskola folyosógalériájában. Ezúttal Kosztolányi György festőművész tanítványai mutatták be alkotásaikat.

Hangulatos táncjáték a Bartókban

Hangulatos táncjáték a Bartókban

2019. május 16. (csütörtök)

Egy mesejátékkal készültek a Bartók színház táncosai, május 17-én mutatják be az Alíz Csodaországban című darabot.

Az első Szent Korona Nap Dunaújvárosban

Az első Szent Korona Nap Dunaújvárosban

2019. május 16. (csütörtök)

Egy 2017-es kormányhatározatnak köszönhetően Dunaújvárosban is megrendezésre kerül a Szent Korona Nap, méghozzá június elsején, az evangélikus templomban.

Sajátos firkák

Sajátos firkák

2019. május 15. (szerda)

Baráthné Markovics Zsuzsanna első önálló kiállítása nyílt meg az MMK folyosógalériában. Sajátos firkák című tárlatán ceruzával és szénnel készült alkotásai tekinthetők meg.