Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

2019. április 20. (szombat) 7:00 - Brousil Csaba

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe, amelyet a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon (március 22. és április 25. között) tartanak.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek - a keresztény tanítás szerinti - beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. A Názáreti Jézust a zsidó húsvét előtt (valószínűleg 30. április 7-én) ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet böjti időszak készíti elő a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napon.

A húsvéti ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek - bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor - megáldása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint, aki lemarad, még abban az évben meghal, aki elsőnek ér haza, első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a kotlós fészkébe tették, az aprójószágnak adták vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződnek a legismertebb népszokások - a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultusz kellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, piros színe Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. (A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de gyermekeket csak nemrég óta ajándékoz meg).

Húsvéthétfő, egyes tájakon vízbevetőhétfő, más néven húsvét másnapja már az emberi örömnek, főként a fiatalság ünnepe. Erdélyben, a XIX. század végén a székely legények kötelességüknek tartották, hogy húsvét másnapjára virradóra kedvesük portájára szép fenyőágat tűzzenek. A fenyőágakért, ha kellett elmentek a negyedik, ötödik határba is, és ha pénzért vagy kérlelésre nem adtak nekik, akkor bizony ellopták a dísznek valót. Két-három fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették. A legjobb táncosoknak vőfély volt a nevük, az ő feladatuk volt húsvéthétfőn a hajnalozás. Minden házba, ahol fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték. Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház virágszála el ne hervadjon. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték. A népszokás ma is, a városi környezetben is tovább él. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. A hagyomány szerint kedden már a lányok locsolták a legényeket.

A rovat további hírei: Kultúra

Szabadságszerető nemzet vagyunk és az érdekeinkért keményen kiállunk

Szabadságszerető nemzet vagyunk és az érdekeinkért keményen kiállunk

2019. augusztus 21. (szerda)

Már délelőtt megkezdődtek a színpadi programok az idei Augusztálison a Szalki-szigeten. Délután ünnepi beszédet mondott Cserna Gábor polgármester, majd az új kenyér megáldása és a kenyérszegés következett.

Augusztális 2019 - Íme a teljes program!

Augusztális 2019 - Íme a teljes program!

2019. augusztus 20. (kedd)

Az önkormányzat megbízásából, a Tourinform Iroda szervezésében idén is színes programokra készülhetnek az érdeklődők Szent István napjára. 

Munkában a Bartók társulata

Munkában a Bartók társulata

2019. augusztus 19. (hétfő)

Talán ez lesz az első alkalom, hogy egy trilógiazáró előadást láthatunk a Bartókban, hiszen már készül a korábbi évek nagysikerű gyermekelőadásának harmadik fejezete, a Makrokozmosz.

Nagyboldogasszony ünnepe

Nagyboldogasszony ünnepe

2019. augusztus 15. (csütörtök)

Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételét.

Húsz éve volt a napfogyatkozás

Húsz éve volt a napfogyatkozás

2019. augusztus 12. (hétfő)

A Kortárs Művészeti Intézetben látható Fekete fény című kiállításához kapcsolódóan tárlatvezetéssel egybekötött vetítéssorozatot rendeztek vasárnap délután, a teljes napfogyatkozás húsz éves évfordulóján.

Mester és tanítványai a templomban

Mester és tanítványai a templomban

2019. augusztus 05. (hétfő)

Kosztolányi György festőművész kulcsi alkotókörének tagjai állították ki műveket vasárnap délután az evangélikus templomban.

Püspöki áldással

Püspöki áldással

2019. július 31. (szerda)

Hetedik alkalommal emlékeztek meg az orvos-gyógyító vértanú Szent Panteleimonról egy zarándoklat keretében.