Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 02. Áron
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

Kultúra
húsvét
ünnep
Jézus Krisztus
egyház

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2019. ápr. 20., 07:00

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe, amelyet a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon (március 22. és április 25. között) tartanak.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek - a keresztény tanítás szerinti - beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. A Názáreti Jézust a zsidó húsvét előtt (valószínűleg 30. április 7-én) ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet böjti időszak készíti elő a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napon.

A húsvéti ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek - bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor - megáldása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint, aki lemarad, még abban az évben meghal, aki elsőnek ér haza, első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a kotlós fészkébe tették, az aprójószágnak adták vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződnek a legismertebb népszokások - a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultusz kellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, piros színe Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. (A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de gyermekeket csak nemrég óta ajándékoz meg).

Húsvéthétfő, egyes tájakon vízbevetőhétfő, más néven húsvét másnapja már az emberi örömnek, főként a fiatalság ünnepe. Erdélyben, a XIX. század végén a székely legények kötelességüknek tartották, hogy húsvét másnapjára virradóra kedvesük portájára szép fenyőágat tűzzenek. A fenyőágakért, ha kellett elmentek a negyedik, ötödik határba is, és ha pénzért vagy kérlelésre nem adtak nekik, akkor bizony ellopták a dísznek valót. Két-három fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették. A legjobb táncosoknak vőfély volt a nevük, az ő feladatuk volt húsvéthétfőn a hajnalozás. Minden házba, ahol fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték. Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház virágszála el ne hervadjon. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték. A népszokás ma is, a városi környezetben is tovább él. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. A hagyomány szerint kedden már a lányok locsolták a legényeket.

A rovat további hírei: Kultúra

A húsvétra készültek az Intercisa Múzeumban is (galériával)

A húsvétra készültek az Intercisa Múzeumban is (galériával)

2022. ápr. 13.

Ünnepi programok sokaságán vehettek részt az érdeklődők a múzeumban a hétvégén. Kézműves foglalkozások, és tradicionális tojásdíszítés is várta a kulturális intézmény látogatóit – mindez természetesen a húsvét jegyében.  

Gazdag volt a költészetünnepi merítés

Gazdag volt a költészetünnepi merítés

2022. ápr. 12.

Több helyszín, több eseménytípus és célközönség – gazdag volt az idei élő irodalom a költészet napján városunkban. Címszavas összegzés következik – ennél rövidebb csak egy haiku lehetne. 

Szép siker volt a Japán Nap kavalkádja (galériával)

Szép siker volt a Japán Nap kavalkádja (galériával)

2022. ápr. 11.

Szusi, origami, haiku –  csak néhány azon kifejezések közül, amelyek feltűntek a Sándor Frigyes Zeneiskola közösségi programjainak sorában rendezett Japán Nap kínálatában.  

Költészetünnep itt is, ott is, ma is, de még holnap is

Költészetünnep itt is, ott is, ma is, de még holnap is

2022. ápr. 11.

Líra és lant, bor és vigalom, két kiállítás a könyvtárban, versünnep a Versbarátok Klubjában, rímes remekek a gyerekeknél – élő irodalom a költészet napjára időzítve és hangolva.

DSTV: a húsvét a történelemben

DSTV: a húsvét a történelemben

2022. ápr. 11.

A húsvét közeledtére koncentrál a DSTV összeállítása. Ezúttal az ünnep történelmi vonatkozásairól esik szó – az évezredes barangolás kalauza Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója. Hangkép.

Rangos egyházi kitüntetést kapott Bráda Tibor

Rangos egyházi kitüntetést kapott Bráda Tibor

2022. ápr. 10.

Magas egyházi kitüntetést vehetett át az alkotásai révén Dunaújvároshoz is szoros szálakkal kötődő Bráda Tibor festőművész, üvegművész. A művésznek Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke adta át a Pro Cultura Christiana díjat a keresztény kultúra átadása terén végzett szolgálatáért. 

Városi versünnep – díjátadóval, kiállítással

Városi versünnep – díjátadóval, kiállítással

2022. ápr. 09.

Versben a város címmel hirdetett pályázatot a magyar költészet napja alkalmából a József Attila Könyvtár és a Bartók Kamaraszínház – a díjátadóra versünnepi programmal várják az irodalom lokálpatrióta szerelmeseit vasárnap este. Folytatás a könyvtárban – már hétfőn.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Fájó búcsú az érmes álmoktól

  2. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  3. Bajnoki címek az erős mezőnyben

  4. Aprócska eszköz is képes nagy bajt okozni

  5. DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Videók

Embedded thumbnail for Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Embedded thumbnail for DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  3. "Ragyogj kékben, Dunaújváros!" – az elfogadás jegyében

  4. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

  5. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő