Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 03. Buda, Richárd
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep

Kultúra
húsvét
ünnep
Jézus Krisztus
egyház

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2019. ápr. 20., 07:00

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe". Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe, amelyet a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon (március 22. és április 25. között) tartanak.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek - a keresztény tanítás szerinti - beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. A Názáreti Jézust a zsidó húsvét előtt (valószínűleg 30. április 7-én) ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.
Az ünnepet böjti időszak készíti elő a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napon.

A húsvéti ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek - bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor - megáldása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint, aki lemarad, még abban az évben meghal, aki elsőnek ér haza, első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a kotlós fészkébe tették, az aprójószágnak adták vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződnek a legismertebb népszokások - a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás (eredetileg halotti kultusz kellék) a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, piros színe Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. (A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de gyermekeket csak nemrég óta ajándékoz meg).

Húsvéthétfő, egyes tájakon vízbevetőhétfő, más néven húsvét másnapja már az emberi örömnek, főként a fiatalság ünnepe. Erdélyben, a XIX. század végén a székely legények kötelességüknek tartották, hogy húsvét másnapjára virradóra kedvesük portájára szép fenyőágat tűzzenek. A fenyőágakért, ha kellett elmentek a negyedik, ötödik határba is, és ha pénzért vagy kérlelésre nem adtak nekik, akkor bizony ellopták a dísznek valót. Két-három fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették. A legjobb táncosoknak vőfély volt a nevük, az ő feladatuk volt húsvéthétfőn a hajnalozás. Minden házba, ahol fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték. Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház virágszála el ne hervadjon. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

A lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték. A népszokás ma is, a városi környezetben is tovább él. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. A hagyomány szerint kedden már a lányok locsolták a legényeket.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: a közétkeztetés kezdetei

DSTV: a közétkeztetés kezdetei

2021. dec. 22.

Az étkezési zseton lett a hónap műtárgya az Intercisa Múzeumban, derül ki a DSTV híradásából. Az összeállítás a városépítés hőskorát is felidézi – méghozzá a közétkeztetés kezdeteire fókuszálva. Hangkép.
 

ICA-D: angyali mutatvány lett a Mese a városról (galériával)

ICA-D: angyali mutatvány lett a Mese a városról (galériával)

2021. dec. 21.

Tündéri gyerekhad, mozgó óriásbábok és a vigyorgó Hóember a Városháza téren – szép sikert aratott a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Mesél a város című adventi ajándéka vasárnap este.

Művészet? Terápia? Művészetterápia!

Művészet? Terápia? Művészetterápia!

2021. dec. 17.

A művészet kreatív energiáit mozgósító ingyenes kurzus kezdődik a városban januárban, még lehet jelentkezni a Baksáné Tringer Andrea  irányításával folyó, négy részből álló sorozatra! Koncepció és küldetés máris itt!

DSTV: Szent Pantaleon öröksége

DSTV: Szent Pantaleon öröksége

2021. dec. 16.

Településünk elődjének névadó szentjére fókuszál a DSTV összeállítása. Szent Pantaleon történetét a napokban misztériumjáték elevenítette fel az MMK színpadán. Hangkép. 

Dunaújvárosi mű a Vatikáni 100 jászol kiállításon

Dunaújvárosi mű a Vatikáni 100 jászol kiállításon

2021. dec. 14.

Dobrovitz-Barabás Klára üveg triptichonja képviseli hazánkat a Vatikán tematikus karácsonyi gyűjteményében. A kis Jézus megszületett című alkotás pályázati úton került a római katolikus egyház központjába.

Újvárosi Folklór – a megvalósítás fázisában

Újvárosi Folklór – a megvalósítás fázisában

2021. dec. 12.

Szépen gömbölyödik az Újvárosi Folklór elnevezésű közösségi kezdeményezés története: a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) keretében működő program tervezési fázisát lezárták, a heti rendszerességgel megvalósuló divattervező workshopokon már a kollekció darabjain dolgoznak. 

DSTV: díszítés és előadás a Bartókban

DSTV: díszítés és előadás a Bartókban

2021. dec. 10.

Különleges kezdeményezésről tudósít a Bartók Kamaraszínházból a DSTV összeállítása. Az intézmény munkatársai közös karácsonyfa-díszítéssel, valamint színházi előadással lepték meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dunaföldvár Tanodájának fiataljait. Hangkép.

  • További hírek

Friss hírek

  1. A felnőtteknél a Mosonmagyaróvár örülhetett

  2. DSTV: nagy siker volt a szezonkezdő Abolhapiac

  3. Újabb parkolók szabadultak fel a városban

  4. DSTV: nemzetközi verseny az uszodában

  5. Közös fellépés az esti randalírozás ellen

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: nagy siker volt a szezonkezdő Abolhapiac

DSTV: nagy siker volt a szezonkezdő Abolhapiac

Embedded thumbnail for DSTV: nemzetközi verseny az uszodában

DSTV: nemzetközi verseny az uszodában

Embedded thumbnail for DSTV: a Zsenikuckó kínálata

DSTV: a Zsenikuckó kínálata

Top hírek

  1. Közös fellépés az esti randalírozás ellen

  2. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  3. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  4. "Ragyogj kékben, Dunaújváros!" – az elfogadás jegyében

  5. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 13. szám - 2026.04.02.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő