Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 29. Aguszta
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

A Vörös Hadsereg Frakció nagy menetelése Brüsszelig

Közélet
EP-választás
Jean-Claude Juncker
Brüsszel
pártok

facebook megosztás

doszerk - 2019. ápr. 23., 12:25

„Hosszú menetelés lesz az intézményeken át!” – adta ki a parancsot Rudi Dutschke baloldali diákvezér a Vörös Hadsereg Frakciónak és más szélsőbalos szervezeteknek a ’60-as évek végén - írja a Pesti Srácok.

Az akasztásra, lelövetésre már nem volt vevő a jólétben elkényelmesedett nyugat-európai publikum, ezért máshogyan kellett bevennie az állam életét meghatározó intézményeket Lenin és Mao nyugati tanítványainak. Így szelídült a fiatalon még agresszív, ordibáló Joschka Fischer joviális öregúrrá, a néhai harcos szakszervezeti vezető és kohász fia, Jean-Claude Juncker pedig isiászos vigyora ellenére is dörzsölt európai bizottsági elnökké.

Bár lényegében most fordulunk rá az európai parlamenti választás kampányára, a magyar miniszterelnök már régóta beszél arról, hogy mi a tétje a május 26-i voksolásnak. Orbán Viktor kijelentette: a tét az, hogy a ’68-as politikai generáció megbukik-e és átveszik-e helyüket a fiatalabb ’90-sek. Ahogy megfogalmazta:

Higgadtan, nyugodtan, visszafogottan, azt kell mondanunk, hogy jönnek a ’90-esek, a ’68-asok helyett jönnek a ’90-esek az antikommunista, keresztény elkötelezettségű, nemzeti érzelmű nemzedék következik most az európai politikában.

Azért hogy alaposabban megértsük a ’68-asok és a ’90-sek ellentétének okait, vissza kell tekintenünk a 20. század közepére. Mivel a jelenleg Brüsszelt uraló és a nyugati politikai, gazdasági, kulturális elitet képező ’68-as generáció pályafutását az 1968-as párizsi diáklázadásokkal kezdte, kanyarodjunk vissza a második világháború utáni Franciaországba! A szellemi élet hangadói a második világháború után Louis Aragon, Albert Camus, Jean-Paul Sartre voltak, akik lelkesedtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomért, Leninért, a marxizmusért. (Camus-ről azért meg kell jegezni, hogy az 1956-os magyar forradalom idején megvilágosodott és a pesti srácok oldalára állt.)Rajongásuk hevét az sem lohasztotta le, hogy imádott eszméjük addigra már körülbelül 100 millió áldozatot követelt szerte a világon. Hiába tette közhírré David Rousset író, politikai aktivista 1949-ben, hogy a náci haláltáborokat ugyan felszámolták, de a Szovjetunióban léteznek és működnek koncentrációs táborok, ennek ellenére a francia kommunisták egyik „legkiválóbbja” André Malraux úgy reagált:

Miként az inkvizíció sem foszthatta meg eredendő méltóságától a kereszténységet, úgy a moszkvai perek sem csorbítják a kommunizmus tekintélyét. Népirtások, ukrán holodomor, koncepciós perek, több millió áldozat ide vagy oda a vörös agitátorok olyan hatékony munkát végeztek a háborúk lövészárkaiban és a hátországban megcsömörlött emberek között szerte Európában, hogy a kommunista eszmék egy szebb, igazságosabb jövő illúzióját keltették a nyugati társadalmakban. Ott ez azért működhetett, mert a lakosság nem érezte a bőrén, hogy milyen az, amikor a vörös hadsereg katonáinak dicsőséges felszabadító útját az ázsiai típusú szifilisz és több százezer meggyalázott nő, leány, asszony szegélyezi. Nem véletlenül jegyzi meg Schmidt Mária Politikailag inkorrekt című művében: annak ellenére, hogy az USA 1945 után jóléti államokat hozott létre Nyugat-Európában 1917 és 1968 között a Szovjetunió ideológiai vonzereje mégis erősebbnek bizonyult, mint Amerikáé.

Juncker a Marx tiszteletére rendezett konferencián mentegeti a kommunista főideológust annak szülővárosában, Trierben. Ugyanott gigantikus szobrot is avattak a permanens osztályharc meghirdetőjének

Mindeközben persze élvezték annak a fogyasztói társadalomnak minden előnyét, amelynek felépítéséhez lesajnált szüleik nehéz munkája is kellett. A lázadó ifjoncok macskaköveket hajigáltak a fasisztának titulált rendőrök felé, majd hazatérve rock ’n roll-t hallgattak és füvet szívtak. Az sem tántorította el őket meggyőződésüktől, hogy tőlük keletebbre az általuk szinte ájultan tisztelt eszme nevében a hatalom gumibotozással vagy egyetemről való kicsapással, olykor börtönnel büntette azokat, akik március 15-én egy-egy szál virággal vagy nemzeti színű szalaggal mentek ki az utcára.

HA NEM MEGY FORRADALOMMAL, JÖJJÖN A BESZIVÁRGÁS!

Bár a baloldali diákmozgalmak vezetői mindent megtettek, hogy megrengessék a polgári demokráciák, a kapitalista rend tartóoszlopait, megalakították az NSZK-ban a terrorcselekményekre szakosodott Vörös Hadsereg Frakciót (Rote Armee Fraktion), mégsem sikerült fellármázniuk és ügyüknek megnyerniük azt a munkástömeget, amelyet példaképük Karl Marx a hatalom új birtokosának nevezett. Ez mélységes csalódással töltötte el őket. Emblematikus vezetőjük, Rudi Dutschke ki is jelölte a nyugat-európai baloldali mozgalmak új irányát: Dutschke azt vallotta, hogy az állam életét meghatározó intézményeket kell elfoglalni. A hatalom megszerzéséhez vezető út megfogalmazása szerint

Hosszú menetelés lesz az intézményeken át.

Az egyetemek elfoglalása viszonylag könnyen ment, hiszen ott már régóta számos neomarxista, maoista tanár foglalt helyet. A cél az volt, hogy aztán az itt kiművelt emberfők kerüljenek be az államapparátus kulcspozícióiba, illetve a média különböző területeire. Vajon véletlen-e, hogy Joschka Fischer korábbi német külügyminiszter, hazája és az unió mai napig egyik legbefolyásosabb politikusa baloldali mozgalmár volt, hogy José Manuel Barroso korábbi európai bizottsági elnök a ’70-es években még egy maoista ifjúsági szervezetet vezetett Portugáliában? 

BRÜSSZEL MA A KULTURMARXIZMUS FELLEGVÁRA

Ha bárki beleolvas például az európai bizottság jelenlegi adó – és pénzügyi biztosának, Pierre Moscovicinek az életrajzába akkor azt látja, hogy mielőtt a Francia Szocialista Pártba igazolt volna, a ’80-as években tagja volt a Forradalmi Kommunista Liga trockista szárnyának. Ne tévesszen meg senkit, hogy a főnökét, Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt az elvben kereszténydemokrata értékeket valló Európai Néppárt jelölte elnöknek 2014-ben. A luxemburgi Juncker egy szakszervezeti gyűléseket szervező kohász fia, aki ifjú korában még egy trockista tömörülés tagjaként harcolt. Talán ezen információ hiányában lehetett csak meglepő, hogy a Fidesz Európai Néppártból való kizárását szorgalmazó Juncker cirka egy évvel ezelőtt egy Marx szobor felavatásán azt mondta:

Nem felelős Karl Marx a rémtettekért, amelyeket elkövettek mindazok, akik örökösének és követőinek vallották magukat.

Az egyetemekről kikerülő, szélsőséges baloldali nézeteket valló, egykori aktivisták kulcspozíciókba helyezésével párhuzamosan egy másik folyamat is elindult 1968 után. Ha már a munkásosztályt egy az egyben nem sikerült a hatalomba emelni, az intézmények elfoglalói a politika zsinórmértékévé tették a kulturális marxizmust. Ennek lényege, hogy a munkásosztály helyett immár a különböző kisebbségek számára kell kiharcolni az egyenlőséget a többséggel szemben. Így lettek korunk elnyomottai, kizsákmányoltjai például a feministák, a homoszexuálisok, LMBTQ-csoportok, újabban pedig a migránsok. Az egykori baloldali aktivisták pedig ma már az ezen csoportok jogaiért harcoló liberálisok.

A magyar miniszterelnök megfogalmazása szerint: „A liberális demokrácia bevándorláspárti. A kereszténydemokrácia bevándorlásellenes, ami illiberális gondolat. A liberális demokrácia a variálható családmodellek pártján áll, a kereszténydemokrácia pedig a keresztény családmodell mellett áll, ami szintén egy illiberális gondolat.”

Jean-Claude Junckert – annak ellenére, hogy kereszténydemokrata politikusként fut a közéletben – nemcsak a marxista tanokhoz fűződő vonzalma leplezi le, hanem az is, hogy elkötelezett híve a nemzetek nélküli Európai Egyesült Államoknak, csakúgy, mint szellemi, politikai elődei, például Joschka Fischer vagy Barroso. Ők a ’68-sok, vagyis az internacionalisták. Velük szemben állnak a szuverenisták, az olyan fiatalabb közép-európai vezetők, mint Orbán Viktor, akik leváltották a kommunistákat és a nehezen kivívott nemzetállami függetlenséget megőriznék. Május 26-a tétje, hogy melyik szellemi áramlat kerekedik felül az öreg kontinensen.

- pestisracok.hu - 

A rovat további hírei: Közélet

Nagy sikerrel zárták a jótékony faültetési akciót

Nagy sikerrel zárták a jótékony faültetési akciót

2023. nov. 08.

Elkezdték a fák ültetését, így a gyűjtés után már az eredmény is látható a DLSZ "Jót, Szívből – Dunaújvárosért" akciócsoportja jótékonysági kezdeményezésén.

Négy évtized a védőnői hivatásban

Négy évtized a védőnői hivatásban

2023. nov. 08.

Folytatódott a szépkorúak köszöntése városunkban: ezúttal a védőnői hivatásban négy évtizedet eltöltött Parrag Istvánné Marika nénit köszöntötte a város vezetése. 

1956 dunapentelei hőseinek emléke örökké él

1956 dunapentelei hőseinek emléke örökké él

2023. nov. 06.

A mártírok emlékművénél szervez gyertyás, fáklyás, műsoros megemlékezést a város önkormányzata szerdán kora este – mindenkit várnak! Flyer.

"Fuss Velünk, Fuss Értünk!" – végre rájuk sütött a nap (galériával)

"Fuss Velünk, Fuss Értünk!" – végre rájuk sütött a nap (galériával)

2023. nov. 06.

Idén is szép sikerrel, több mint kétszáz résztvevővel rendezték meg a Fuss Velünk, Fuss Értünk! elnevezésű jótékonysági futást szombaton délelőtt.

Feltóti Sándor (1955-2023)

Feltóti Sándor (1955-2023)

2023. nov. 05.

Tanár, költő, fotóművész, kultúraszervező és igazi, kritikus, előbb harcos, majd egyre csendesülő, de elveiből szemernyit sem engedő értelmiségi volt. Türelemmel viselt, hosszú betegség után távozott az élők sorából. Emléke velünk marad!

 Takarékossági világnap: sok múlik rajtunk is

Takarékossági világnap: sok múlik rajtunk is

2023. nov. 04.

1924 óta október utolsó munkanapja, a takarékosság világnapja. Takarékosság alatt első sorban a pénzügyi megfontoltságra, spórolásra gondolhatunk, azonban napjainkra ennek a szónak szélesebb értelme lett: nemcsak a pénzünkkel, az erőforrásainkkal is takarékoskodnunk kell. A témában Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester fejtette ki álláspontját.

Széchenyi Közügyekért díj: Orosz Csaba a kitüntetettek között

Széchenyi Közügyekért díj: Orosz Csaba a kitüntetettek között

2023. nov. 04.

Az idei, immár hetedszerre rendezett díjátadón vehette át a rangos elismerést a tűzoltóból lett közgyűlési képviselő – több éves kiemelkedő tevékenységéért. Gratulálunk!

  • További hírek

Friss hírek

  1. Magabiztos győzelmek a Fradi ellen

  2. A kikelet jó alkalmat teremt a véradásra is!

  3. Huszonöt percig bírta a Kohász

  4. DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

  5. Figyelem, vigyázat, el ne felejtse senki: vasárnap óraátállítás!

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

Embedded thumbnail for Folytatja a "Jószoli", kékben ragyog a város

Folytatja a "Jószoli", kékben ragyog a város

Embedded thumbnail for DSTV: fúvósok randevúja a zeneiskolában

DSTV: fúvósok randevúja a zeneiskolában

Top hírek

  1. Közösségépítés terén is csillagos ötös a Városvédők Újtelepért Egyesület csapata

  2. A hulladékudvar, ahol mindig lomtalanítanak

  3. Helyt álltak a nemzetközi mezőnyben

  4. DSTV: végleges a választási szavazólap

  5. Dunaújvárosi diadal a lánglovagok versenyén

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő