"Értékválasztás előtt állunk"
Az derült ki, hogy a következő pénzügyi ciklusban jelentősen csökkentené az EU az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat, a pénzt pedig átcsoportosítva, gyakorlatilag az EU-ba érkezett migránsok ellátására kívánja fordítani.
Ezen fontos kérdéskörről is beszélt a környék gazdáinak, és minden érdeklődőnek Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke csütörtökön Adonyban.
Hangsúlyozta, számukra ez elfogadhatatlan, visszautasítják, és ezzel nincsenek egyedül. A V4-ek mellett például a francia gazdák, gazdaszervezetek a nemzeti konzultáción rögzítették, hogy semmivel sem járulnak hozzá a források csökkentéséhez. Éppen ezért, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ egy hónapja aláírásgyűjtésbe kezdett, amelyhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkarma is csatlakozott, hiszen ez az egész gazdaságot hátrányosan érintené. A petíciót az újonnan megalakuló Európai Parlament elnökének kívánják majd átadni, jelezve, mi az elvárás, egyeztetve más tagállam képviseletével is. Csütörtökig mintegy százhetvenezer aláírás gyűjt már össze.
A hazai gazdákat, gazdálkodókat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke ismertette, hogy Magyarországon a vidék, a szakma együtt van, szoros egységben dolgoznak, a kormányzattal egyetemben. Van olyan információs bázis, amelynek háttere a brüsszeli iroda az ottani szakértőkkel, így ha bármely változás van, arra rövid időn belül reagálni tudnak. Így jutott el hozzájuk a hír, hogy készülvén az új költségvetésre, az alap, a normatív támogatásból 15-16 százalékot akarnak elvonni (ez éves szinten több, mint 400 milliárd forint), illetve a vidékfejlesztési forrásokat 25-27 százalékkal csökkentenék. A pénzt a migránsok ellátására fordítanák, de az átcsoportosítást olyan „csomagokban” tálalnák az európai közvélemény elé, mint például a biztonság megerősítése, a polgárok biztonsága, vagy a felzárkóztatás.
A forráselvonások mellett egy másik probléma a támogatások elérhetősége, az adminisztráció, a bürokrácia növelése, amelyet már így is nehezen tudnak követni a gazdák. A tervekből az is látszik, hogy a környezetkímélő gazdálkodást helyeznék előtérbe. Ezzel nem is lenne baj, de olyan elképzeléssel, hogy például a vidékfejlesztési források 30 százalékát kifejezetten csak a környezetkímélő megoldásokra lehetne felhasználni.
A soron következő uniós költségvetésről nem a jelenlegi parlament dönt, hanem majd az új, most megválasztott képviselők. Mint mondta, éppen ezért a május 26-i voksolás egy értékválasztás, hogy milyen lesz Európában az életünk, milyen lesz az unió, ahol közösen dolgozunk tovább. Jakab István úgy fogalmazott, hogy az európai egyesült államok helyett mi az erős nemzetállamok szövetségében vagyunk érdekeltek, nemzeti identitásunkat és gazdasági függetlenségünket megtartva, döntési jogköreinket megőrizve, közösen megalkotott jogszabályok alapján.
Erről szólt a mostani fórum is, amelyen értékelték a 2010-2018. közötti hazai eredményeket is. Például, agrárkibocsátásunk ötven százalékkal emelkedett, az agrár- élelmiszergazdasági exportunk 5,8 milliárd euróról 8,9 milliárd euróra emelkedett, jelentős áfa-csökkentéseket vezettek be, és a hazai vidékfejlesztési források több mint ötven százalékát beruházásokra használták fel, ebből 80 százalékot a kis-és középvállalkozásoknál. Szóba került a birtokpolitika, hiszen fontos, hogy meg tudták és meg tudják tartani a termőföldeket a magyar gazdák tulajdonában. Olyan aktuális kérdésről is beszéltek, mint a vízgazdálkodás, ugyanis nagy az aszály mértéke, több, mint 150 milliméter csapadék hiányzik. A kormány a feltétlen szükséges intézkedéseket megtette: szeptember 30-ig meghosszabbította az önözési idényt, kihirdette a tartósan vízhiányos állapotot (amely azt jelenti, hogy az igénybe vett öntözővíz 30 százalékát kell csak megfizetni), és kezdeményezték az azonnali öntözés lehetőségét is (az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítésével).
A rovat további hírei: Közélet
"Volt, L-múlt" – emlékidéző bolyongások
2025. ápr. 23.
Hét fejezetben gyűjtötte össze és adja közre sztálin- és dunaújvárosi emlékeit Tóth István. A webes közegben – és korábban lapunk hasábjain is – nagyot futott személyes emlékek hamarosan a Volt, L-múlt című kötetben látnak napvilágot. Vagyis: dehogy múlt.
Köszöntő – húsvét ünnepén
2025. ápr. 21.
"Kívánom, hogy a húsvéti időszak örömmel, szeretettel, reménnyel és megújulással legyen tele!" – az ünnep alkalmából Pintér Tamás polgármester köszöntőjét olvashatják.
500 ezer forint a rostis diákok jövőjéért
2025. ápr. 20.
A Dunaújváros Kenyere jótékonysági akció elmúlt negyedévében összesen 8157 kenyeret vásároltak a városlakók, amelyek árából a virtuális alapba bekerülő 50 forintoknak köszönhetően 407 ezer 850 forintnyi támogatás gyűlt össze. Az önkormányzat által végül 500 ezer forintra kerekített adományban ezúttal a Rostisok Jövőjéért Alapítvány részesült.
DSTV: tojással és tésztával segítettek
2025. ápr. 20.
Városunkban is sokakat érint az a méltatlan helyzet, amikor az alapélelmiszerek megvásárlása fejtörést okoz, derül ki a DSTV összegzéséből. A beszámolót már olvashatták: országos szintű probléma, mondja Mezei Zsolt, aki a DK Fejér Megyei 4. választókerület elnökeként segített a tojás- és tésztavásárban. Hangkép.
Új díj – a szívvel-lélekkel ápolóknak
2025. ápr. 19.
Idén először, de a szándék szerint nem utoljára tett közzé felhívást egy új elismerésre a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet. A Szívvel-lélekkel Ápoló Közösség díjról kizárólag a betegek döntenek – két forduló során.
Segítették a nyuszi munkáját
2025. ápr. 18.
Húsvéthoz közeledve az üzletek megtelnek csalogató falatokkal, a polcokon sorakoznak a sonkák és az édességek. A gyerekeket rendszerint a húsvéti nyuszi is meglepi apróságokkal – az önkormányzat pedig városszerte segítette a munkáját.
Húsvét alkalmából segített az Adománykuckó
2025. ápr. 18.
Motyovszki Mátyás önkormányzati képviselő közreműködésével két hagyomány is folytatódott a Római városrészben. Az Adománykuckó csapata ételcsomagokkal segítette a rászorulókat, a képviselő pedig plüssökkel lepi meg a gyerekeket.