A hazai villamosenergia-fogyasztás 0,8 százalékkal emelkedett 2018-ban, és az év során a korábbi rendszerterhelési csúcs is többször megdőlt - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentéséből.
A hivatal tájékoztatása szerint a lakossági fogyasztóknak az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia mennyisége 2 százalékkal nőtt, a nem-lakossági felhasználás bővülése 0,5 százalék alatt maradt.
A fogyasztás bővülése ellenére a belföldi villamosenergia-termelés csökkent tavaly, az import fogyasztáshoz viszonyított aránya 31 százalékra emelkedett. A hazai termelőkapacitásokon belül csak a naperőművi kapacitások bővültek, 2019 elejére a háztartási méretű kiserőművek nélkül 336 megawattot (MW) ért el a beépített kapacitás.
Európában jelentősen drágult az áram tavaly a szén és a földgáz ára, illetve szén-dioxid-kvóta emelkedése miatt. Az áremelkedés a magyar piacra vonatkozó hosszabb távú árvárakozásokban is megjelent, a másnapi piaci árak azonban a bőséges balkáni vízellátás és a balkáni országok mérsékelt importigénye miatt nem emelkedtek 2017-hez viszonyítva.
A nagykereskedelmi energiapiacok működésével kapcsolatban az energetikai hivatal a határkeresztező kapacitások és a rendszerszintű szabályozási piacokon talált hatékonysági problémát. A határkeresztezőkön a rendszerhasználók számára felkínált határkeresztező kapacitások lényegesen alacsonyabbak, mint a vezetékek maximális szállítóképessége. Különösen az osztrák határon ingadozik jelentősen az elérhető kapacitások nagysága. A MEKH szerint valószínű, hogy a rendszerüzemeltetők részben belső szűkületkezelés helyett alkalmazzák a határkeresztező kapacitások korlátozását. Ez egy elterjedt, de az európai szabályozás előírásaival ellentétes gyakorlat, ami jelentősen növeli a magyar másnapi árak szintjét - hangsúlyozták a közleményben.
A jelentős jóléti hatás miatt a MEKH kezdeményezte, hogy a leginkább érintett határkeresztezőn az osztrák regulátorral közös vizsgálat keretében kerüljön sor a rendszerirányítók kapacitásmeghatározási gyakorlatának vizsgálatára. Az új európai szabályozás, a Tiszta Energia Csomag is sokkal nagyobb arányú kapacitásfelajánlást tesz majd kötelezővé 2020-tól.
A másik kulcsterületen, a rendszerszintű szabályozások piacán 2018-ban jelentősen emelkedtek a kapacitásdíjak. Ez csak részben magyarázható a költségek növekedésével, a szekunder piacon a szűkös kínálat, míg a tercier piacon a piaci koncentráció növekedése is hozzájárult az árak emelkedéséhez. A kedvezőtlen tendenciák ellensúlyozását a régiós szabályozási piacok elindulásától várja a MEKH.
-MTI-
