A magyar haderőfejlesztés kapcsán nem háborúra készülünk, hanem arra, hogy képesek legyünk megvédeni a békét; szeretteink, értékeink, hazánk megvédése az elsődleges - jelentette ki a honvédelmi miniszter.
Benkő Tibor a Zala Megyei Kormányhivatalban tartott előadásában a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program kapcsán arról beszélt, hogy olyan új világrend van kialakulóban, ami tele van kihívásokkal, kockázatokkal és fenyegetésekkel. A délszláv válság vagy az Ukrajnában zajlott események is mutatják, hogy a közvetlen szomszédságunkban is milyen gyorsan képes kialakulni egy új helyzet, ami egészen más hadviselést jelent - mutatott rá. Megjelent a "hibrid hadviselési forma", ami nemcsak a katonákra, az országra, de a közigazgatásra, a működésre is ki tudja terjeszteni a hatását, vagyis ma már a kibertérben is zajlanak hadműveletek - mondta a miniszter.
A 21. század egyik komoly kihívásának nevezte az informatikai rendszerekre leselkedő veszélyeket, ezért ezen a területen nem elég folyamatosan lépést tartani, de elébe is kell menni a veszélyeknek. Mindemellett azonban szükség van a hagyományos eszközök fejlesztésére is, hiszen a NATO-doktrína alapján "elrettentést kell alkalmazni", mert "az erőssel tárgyalnak, a gyengének parancsolnak". A biztonságra veszélyt jelentenek jelenleg az észak-afrikai, közel-keleti, ázsiai instabil államok, vagy a 2015-ben kicsúcsosodott migrációs hullám. "Nem véletlenül küldünk évente több mint 2000 katonát békemissziós feladatokra", hogy ott teremtsenek élhető világot az embereknek, ahol születtek, ahol élnek - jegyezte meg. A NATO két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, kelet felől Oroszországot, délről pedig az instabil afrikai, ázsiai, közel-keleti államokat, ami az illegális migrációt is magába foglalja. Magyarország számára a déli fenyegetettség az elsődleges, a Nyugat-Balkánon ugyanis még ma sincs béke, de NATO-tagként a balti államok, mint szövetségeseink biztonsága is fontos.
MTI-fotó (Máthé Zoltán felvétele)
Közép-Európa biztonságának megteremtése kiemelkedő feladat számunkra, ezért is kezdtük el a visegrádi négyekkel közösen a közép-európai hadosztály felállítását és regionális műveleti erő létrehozását, amihez a NATO-n kívüli országként Ausztria is csatlakozik - mondta Benkő Imre. A honvédelmi tárca vezetője arról is beszélt, hogy Magyarországnak szüksége van "korszerű, modern, ütőképes honvédségre" - erről szól a haderőfejlesztési program -, de egy ország biztonságát nemcsak a katonák és a fegyverek erejével kell megvédeni, a kereteket a területi védelmi igazgatással kell kialakítani. A kormány döntése alapján a honvédelmi tárca jövőre is kiemelt költségvetési támogatást kap, az ideihez képest 103 milliárd forinttal többet, ami így meghaladja a 616 milliárd forintot. A korábbi években a tervezettnél mindig többet fordíthatott honvédelemre az ország, aminek köszönhetően 2024-re lépésenként elérjük a NATO-vállalásként elvárt, a GDP két százalékában meghatározott mértéket - emelte ki a miniszter.
Kitért arra is, hogy a haderőfejlesztési program két részre tagolódik: a középpontjában a katona áll, a másik része pedig a technika. "Meg kell becsülni azokat az embereket, akik a haza érdekében szolgálatot látnak el", ezért is hajtottak végre 2015-ben a katonáknál, idén pedig a honvédelmi alkalmazottaknál jelentős illetményfejlesztést, de további emelésekre is szükség van. Benkő Tibor beszámolt arról, hogy szerdán Londonban tárgyalt a brit védelmi miniszterrel, egyebek mellett arról, hogy az Európai Unióból való kilépésük után miként gondolkodnak Európa védelmében való részvételükről. A tárgyalásokon elhangzott: a britek kérik, hogy továbbra is részt vehessenek ezekben a feladatokban, ahogy jelenleg is vannak békefenntartóik a Nyugat-Balkánon. A miniszter szerint sokat tanultunk a britektől: az önkéntes tartalékos rendszer mintáját - amelyben ma már 8700 ember vesz részt -, vagy a kadétképzést, amelyben a honvéd középiskolákból kikerülők mintegy 50 százaléka tanul tovább vagy folytatja katonaként.
A haderőfejlesztés technikai oldaláról beszélve Benkő Tibor kiemelte, hogy 20 könnyű helikoptert vásárolt az elmúlt években a Magyar Honvédség, 16 nagyobb teljesítményű beszerzése is folyamatban van, így korszerűbb, jobban felszerelt helikopterei lesznek Magyarországnak, mint a sokáig irigyelt német vagy osztrák haderőnek. A hazai fegyvergyártás fejlesztésével az a szándék, hogy a katonák, a rendőrök, a büntetés-végrehajtásnál vagy a NAV-nál dolgozók a magyar piacról beszerzett fegyvereket használjanak. A hazai hadiipar képes pisztolyokkal, géppisztolyokkal, gépkarabélyokkal és mesterlövő fegyverekkel ellátni az országot. A miniszter említést tett arról is, hogy szükség van olyan jogszabályra, ami a cégekkel egyeztetve lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy tartalékos honvédnak jelentkezzenek, de ez semmilyen hátránnyal ne járjon a munkahelyükön. Szeretnének a jelenlegi egyetlen honvéd középiskola mellett az országban további nyolc-kilenc hasonló intézményt is létrehozni, hogy a honvédelmi nevelés is minél inkább része legyen a társadalomformálásnak.
(MTI)
