Bevándorláspártiak büntetnék hazánkat

2019. augusztus 2. (péntek) 11:41 - doszerk

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság az utóbbi években intenzíven támadta a magyar bevándorláspolitikát.

Hazánk a tagállamokkal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokat tekintve az uniós középmezőnyben foglal helyet, de ha csak a migrációt is magában foglaló bel- és igazságügy témáját nézzük, éllovas az uniós országok között. — A Juncker-féle bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak — értékelte a Magyar Nemzetnek az elmúlt éveket Gát Ákos Bence szakértő.

A magyar kormány a Juncker-bizottság utolsó bevándorláspárti kísérleteként értékelte, hogy a testület az Európai Unió Bíróságánál indított eljárást a Stop, Soros! törvénycsomag ügyében.

A kérdésben megkerestük az uniós bíróságot, ahol lapunknak elmondták: egyelőre csak döntés született a bírósági eljárási szakasz megindításáról, így jelenleg további dátumok nem állnak rendelkezésre. Tudatták azt is: nem befolyásoló az a tény, hogy a bel- és igazságügy kérdésében Magyarország pillanatnyilag több kötelezettségszegési eljárásban is érintett. – Jogi szempontból különböző esetekről van szó – szögezték le.

Juncker és Merkel – intenzíven támadtákMagyarországot, amikor a migránsokról volt szó
Fotó: Reuters

A Juncker-bizottság Magyarország esetében csak 2015 januárja óta összesen 19 alkalommal döntött felszólító levél küldéséről, indoklással ellátott vélemény kiállításáról vagy hazánk uniós bíróságra küldéséről a – migrációt is magában foglaló – bel- és igaz-ságügy témájában. Ez olyannyira kirívó adat, hogy a „második helyen álló” tagállamok – például Csehország vagy Spanyolország – mindössze tíz hasonló bizottsági lépést tudnak felmutatni.

Bár a bel- és igazságügyi kérdéskör meglehetősen tág (ide tartozik például a terrorellenes küzdelem vagy a szezonális munkát végzőkre vonatkozó szabályozás), Magyarország esetében a bevándorláspolitika van a brüsszeli céltábla közepén.

A legnagyobb nemzetközi érdeklődést is kiváltó döntés 2017 nyarán született, amikor is a testület Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak rótta fel a migránsok áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat figyelmen kívül hagyását, alig egy hónapon belül pedig indoklással ellátott vélemény formájában (a kötelezettségszegési eljárás második szakasza – a szerk.) sérelmezte, hogy az érintett országok továbbra sem tervezik a migránskvóták teljesítését. A kérdés 2017 decemberében került az uniós bíróság elé, amelynek kijelölt főtanácsnoka a héten kellett volna, hogy nyilvánosságra hozza az ún. főtanácsnoki véleményét, ez azonban nem történt meg.

Úgy tudjuk: a magyar fél sincs tisztában a halasztás pontos okával, és egyelőre a további dátumokról sem kapott értesítést.
A bizottság 2018 júliusában az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt indított keresetet hazánk ellen az uniós bíróság előtt. Kifogásolta a tranzitközpontok működési elvét, amely a testület szerint nem teszi lehetővé a menedékkérelem tényleges igénybevételét.

Junckerék múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a Stop, Soros! törvénycsomag miatti kötelezettségszegési eljárás is a következő, bírósági szakaszba lép. Indoklásuk szerint a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervekkel. A bizottság egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a szerbiai határnál lévő tranzitzónákban lévő személyek helyzete miatt.

A fenti példák ellenére hazánk még mindig csak a középmezőnyben van, ha a tagállamokkal szemben indított, összes kötelezettségszegési eljárást vesszük számba. 2018-ban 1571 eljárás volt folyamatban: az éllovas Spanyolország ebből 97-et tudhatott magáénak, majd Németország következett nyolcvan esettel. Magyarország ötven eljárással szerepelt a listán. Az ügyek javát a környezetvédelemre, mobilitásra, illetve a belső piac működésére vonatkozó kérdések tették ki, és a belügyi-migrációs dimenzió „csak” 145 eljárásra korlátozódott.

- magyarnemzet.hu -

A rovat további hírei: Politika

Választás 2020: minta- és példaadó ellenzéki győzelem született!

Választás 2020: minta- és példaadó ellenzéki győzelem született!

2020. február 17. (hétfő)

Három nagyon fontos és első ránézésre is nyilvánvaló, továbbá egy kevesebbet említett, de szintén lényeges tényezőre fókuszálok a vasárnapi, elsöprő ellenzéki győzelmet hozott időközi országgyűlési választás kapcsán. Elemzés.

Választás 2020: Kálló Gergely, az összefogás jelöltje győzött az időközin!

Választás 2020: Kálló Gergely, az összefogás jelöltje győzött az időközin!

2020. február 16. (vasárnap)

Az összefogás jelöltje, Kálló Gergely nyerte az időközi országgyűlési választást Fejér megye 4-es egyéni választókerületében. Az összes ellenzéki alakulatot maga mögött tudó jelölt magabiztos diadalt aratott – a Fidesz zsinórban harmadszor bukott nagyot Dunaújvárosban.

Választás 2020: adatoktól eredményig (online)

Választás 2020: adatoktól eredményig (online)

2020. február 16. (vasárnap)

Élőben követheti nyomon honlapunk hasábjain az időközi országgyűlési választás legfontosabb tényezőit. Az urnák 6 órakor nyíltak Fejér megye 4-es egyéni választókerületében, 19 órakor fejeződik be a választás – és remény szerint mihamarabb eredményekkel is jövünk!

Időközi választás: Megrázták a gyűlöletfát, és élvezik a gyümölcsét

Időközi választás: Megrázták a gyűlöletfát, és élvezik a gyümölcsét

2020. február 14. (péntek)

Taktikát változtattak a kormánypártok. Az eddig meglehetősen udvarias és visszafogott stílusban zajló időközi választás néhány nappal ezelőtt gyökeresen megváltozott...

Választás: tudnivalók, határidők az időközi előtt

Választás: tudnivalók, határidők az időközi előtt

2020. február 10. (hétfő)

Amint arról már beszámoltunk, hét jelölt száll ringbe az időközi országgyűlési választáson február 16-án, azaz vasárnap körzetünkben. Itt az összes fontos információ a választással kapcsolatban – és persze újra megmutatjuk, milyen sorrendben szerepelnek a jelöltek a szavazólapon!

Szabad városok: kiálltak az önkormányzatok önállóságáért

Szabad városok: kiálltak az önkormányzatok önállóságáért

2020. február 10. (hétfő)

Dunaújvárosban találkoztak újra az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok polgármesterei – a szombati tanácskozás végén a szabad városok vezetői közleményt adtak ki az önkormányzatok önállóságáért.

Szabad városok: teázzon együtt három polgármesterrel!

Szabad városok: teázzon együtt három polgármesterrel!

2020. február 06. (csütörtök)

Három ellenzéki polgármester, Dunaújváros, Szeged és Hódmezővásárhely első embere várja közös teázásra a városlakókat a Városháza téren szombaton. Kötetlen beszélgetés  – egy szabad városban kérdezni is szabad.